Trianon sebe után bátorítást kapott a határon túli magyarság

A kormány deklarálta az alaptörvényben, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Tihany, 2021. június 10. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes elõadást tart Hol tartunk egy évszázaddal Trianon után? címmel a Nemzeti Összetartozás Konferencián Tihanyban 2021. június 10-én. A Hit, megmaradás, megbékélés mottóval, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelõs Államtitkársága által szervezett konferenciát a Trianon 100. évfordulójára tervezték, de a koronavírus-járvány miatt 2020-ról idénre halasztották. MTI/Vasvári Tamás Fotó: Vasvári Tamás

– Trianon sebe után végre bátorítást, lehetőséget, támogatást kapott a határon túli magyarság erkölcsileg, érzelmileg, intézményesen és anyagilag

– közölte a miniszterelnök-helyettes csütörtökön Tihanyban, a nemzeti összetartozás konferencián.

A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: több program indult a nemzetpolitika megvalósításának érdekében, köztük a diaszpórában élő magyarságot segítő Kőrösi Csoma Sándor-program és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor-program. A Határtalanul program részeként a magyarországi iskolák tanulóinak szerveznek osztálykirándulást a szomszédos országok magyarlakta területeire. A Mikes Kelemen-programnak köszönhetően megmentik a diaszpóra magyarságának a megsemmisülés határán lévő könyveit, a Julianus-program pedig bemutatja a diaszpórában fellelhető magyar értékeket – sorolta.

A nemzetpolitika megvalósításának érdekében több program is indult
MTI/Vasvári Tamás

Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy 2016-ban a külhoni nemzetrészek megmaradását célzó gazdaságfejlesztési program indult, tematikus éveket szerveztek, amelyekkel a külhoni magyarság egy-egy csoportjára irányították a figyelmet, majd emlékeztetett: kormányzásuk első évében összehívták a Magyar Állandó Értekezletet, 2012-ben létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, amely a világon szétszórtan élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.

– A kormány felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, ennek jegyében kaphatták meg az állampolgárságot, és ezt bizonyítja a magyar érdekek érvényesítését célzó különböző programok elindítása is. Arra a kérdésre, hogy hol tartunk Trianon után egy évszázaddal, akkor tudunk érdemi választ adni, ha megvizsgáljuk, hogy hol tartottunk ötven vagy hetven évvel Trianon után

– fogalmazott.

A KDNP elnöke kifejtette: Trianon százéves története négy jól elkülöníthető szakaszra osztható. A diktátum utáni két évtized alatt a magyar kormányok legfőbb célja a revízió volt. Bár sikerült meggyőzni számos szervezetet és sok politikust a békediktátum igazságtalanságáról, az együttérző nyilatkozatokon kívül más eredményre nem jutottunk. A második szakaszban az első és a második bécsi döntéssel az ország visszakapta a Felvidék, Erdély, a Vajdaság és Kárpátalja bizonyos területeit, míg a harmadik szakasz a „helyben járás időszaka” volt, amikor a határon túlra szakadt magyarság üldözött, a legjobb esetben megtűrt állampolgárként élt. Mintegy harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltoztatás beköszöntével a térség országaiban „enyhülés” volt érzékelhető, ez azonban nem volt egységes, Romániában például az utolsó pillanatig megmaradt a „legbrutálisabb diktatúra” – idézte fel.

A miniszterelnök-helyettes végül kiemelte:

mára a magyar kormány központi helyre emelte a nemzetpolitikát, ennek pedig egyetlen oka Trianon. A kormány deklarálta az alaptörvényben, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért

– zárta szavait.

Borítókép: MTI/Vasvári Tamás