Jelentősen romlott a levegő minősége Budapesten, miután a Karácsony Gergely-féle városvezetés egyszerre adott zöld utat több nagyobb, lezárásokkal járó beruházás építési munkálatainak megkezdésére. A már korábban érvényben lévő forgalom- és sebességkorlátozások, valamint a 3-as metrófelújítás alatt indított pótló buszjáratok miatt már az elmúlt hónapokban is érezhetően belassult az autóforgalom a fővárosban. Ám miután június elején lezárták a pesti alsó rakpart Margit híd és Lánchíd közötti szakaszát, majd a hónap közepén a Lánchidat is, gyakorlatilag ellehetetlenült az autósközlekedés Budapesten.
A Nagykörút mellett a legnagyobb dugók a Rákóczi úton alakultak ki, ám utóbbi helyen még tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy július elején a Lánchíd elkerülő tengelyének kinézett Hegyalja út–Erzsébet híd–Rákóczi út útvonalon is elkezdik törni az aszfaltot a Blaha Lujza tér átalakítása miatt.
A dugókban töltött órák azonban nemcsak az autósok számára okoznak bosszúságot, hiszen a levegőben található különböző egészségkárosító, rákkeltő anyagok koncentrációja is jelentősen megnövekedett az utóbbi időben.
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) oldalán található adatok szerint a megszokottnál jóval magasabb a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja a Nagykörút budai részein is. A Széna téren 56 olyan óra volt idén június 7. (vagy a rakpart lezárásának kezdete) és 28. között, amikor 60 nanogrammnál magasabb volt az NO2 koncentrációja, háromszor pedig a 100-as egészségügyi határértéket is meghaladta. A valós helyzet ennél még rosszabb lehet, mivel közel három napnak nem érhetők el az adatai. Tavaly azonban mindössze kilenc olyan óra volt, amikor elérte a 60 nanogramm per köbmétert a NO2-szennyezettség a Széna téren, és a 70-es értékig is csak egyetlen alkalommal ment fel. A tavalyelőtti Széna téri adatok is kedvezőbbek az ideinél: 2019-ben mindössze kétszer ment 90 nanogramm per köbméter fölé az NO2 koncentrációja, s a legnagyobb érték 93 volt, szemben az idei 111-gyel.
Jelentős részben az autósforgalom melléktermékei alkotják a szálló port is, amelyek közül az úgynevezett PM10, vagyis
a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék szintén megszaporodtak Budapest levegőjében.
Míg az OLM Erzsébet téri mérőállomásánál tavaly június 7. és 28. között egyszer sem érte el a 40 nanogramm per köbmétert ennek a koncentrációja, addig idén ugyanebben az időszakban 28 alkalommal lépte túl a 60-as értéket, és 12 egymást követő órán keresztül a 80 nanogramm per köbméter arányt is meghaladta, egyszer pedig a 102-t is elérte. A 2019-es adatok is kedvezőbbek az ideinél: a vizsgált időszakban mindössze hét alkalommal emelkedett 60 nanogramm per köbméter fölé.