A kormány népszavazási kezdeményezése az európai hagyományokat követi

– A gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazási kezdeményezés messzemenőkig illeszkedik az európai demokratikus jogállamok hagyományaiba és gyakorlatába – közölte lapunkkal Farkas Vajk. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász terjedelmes elemzésében kiemelte, hogy a XXI. századi népszavazások eredményei alapján több uniós tagállam – köztük számos nyugat-európai ország – állampolgárai elutasítják Brüsszel nyílt társadalmi törekvéseit.

 – emlékeztetett  Farkas Vajk.

Eldurvult vita

Ugyanakkor ifj. Lomnici szerint egyre több, a „Nyugathoz” tartozó uniós tagállam utasítja el Brüsszel követeléseit. – A közelmúltban lezajlott népszavazások során azt a tendenciát láthattuk, hogy 

számos nemzet, Görögországtól Dánián, Magyarországon és Hollandián át az Egyesült Királyságig „nemet mondott Európának”, ez pedig gyakran a politikai vita radikalizálódásához vezetett a nemzeti demokratikus döntések és az Európai Unióhoz tartozás között

 – mutatott rá a Századvég kutatója, aki szerint Európa vezető államai emiatt nem gyakran vagy nem rendeltetésszerűen használják a demokrácia eme formáját. – Németországban ugyan ismerik a népszavazás jogintézményét, de csak tartományi szinten, szövetségi szintű referendum kiírására utoljára a Weimari Köztársaság idején került sor, két alkalommal – jelezte az alkotmányjogász, aki érdekességnek nevezte, hogy míg az egész országra kiterjedő „népi kezdeményezés” nem része a német alkotmányosságnak, addig a tartományi alkotmányok életbelépéséhez ez szükséges, illetve alacsonyabb szinteken viszonylag gyakran fordulnak a népszavazás felé.

Elutasítják a közös alkotmányt

– Franciaországban 1793 óta huszonötször tartottak népszavazást, és míg hazánkban ez a tiltott tárgykörök egyike, addig a francia referendumok tárgya tizenegy alkalommal alkotmánymódosítás volt 

– fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán, felidézve: legutóbb 2005. május 29-én tartottak népszavazást, ahol a franciák hatvankilenc százalékos részvétel mellett, ötvenöt-negyvenöt arányban elutasították az Európai Alkotmányt. – Ugyanígy tettek a hollandok is, a választóképes polgárok hatvankét százaléka hatvankilenc-harmincegy százalékos megoszlásban a közös alkotmány ellen voksolt. Bár Mark Rutte holland miniszterelnök rendszerint kritikával illeti a szuverenista, nemzeti álláspontot képviselő országokat, illetve azok kormányait, úgy tűnik, a holland állampolgárok mást gondolnak, és fontosnak tartják a szuverenitást, így ragaszkodva a kizárólagos nemzeti alkotmányhoz – elemezte a kutató. 

Ifj. Lomnici Zoltán és Farkas Vajk is kiemelte: a népszavazás csúcstartójának Svájc számít, 1848 óta hozzávetőleg háromszáz referendumot írtak ki, illetve csaknem ennyi konzultációt folytattak le. Svájcon kívül Írország és Olaszország számít nagy „népszavazásbajnoknak”. Előbbiben 1937-től harmincöt alkotmányos népszavazás volt, ebből tizenhárom népszavazást 2000 után írtak ki; utóbbiban pedig 1970 óta nyolcvannégyszer kérdezték ki az állampolgárok véleményét ebben a formában.

Fittyet hányva a nép döntésére

Azonban az Alapjogokért Központ elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy 

több liberális vezetésű országban nemegyszer fittyet hánytak az adott kormány által kiírt népszavazás végeredményére, és eltérő döntést hoztak az állam vezetői.

 – Írországban 2001-ben a kormányzatnak nem tetsző eredményt hozott az EU-t erősítő nizzai szerződésről szóló népszavazás, mert az írek ötvennégy százalékkal elutasították azt. A nép döntésének tiszteletben tartása helyett az ír kormány inkább megismételtette a népszavazást, és nagyobb energiát fektetve az „igenek” melletti kampányra, egy évvel később végül úgy szavaztak az írek, ahogy a kormány szerette volna – jelezte Farkas Vajk, aki Mark Rutte országát is felhozta példaként. – A hollandok 2005-ben elutasították az uniós alkotmányt, 2016-ban az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást, majd 2018-ban a titkosszolgálati törvény módosításával kapcsolatban mentek szembe a kormányukkal, amely bővítette a titkosszolgálatok internetes tevékenységének lehetőségét. Ezt követően 

a magyarokat térdeltetni akaró, jogállamisági bajnok Mark Rutte holland miniszterelnök a nép döntésével szemben elfogadtatta az ominózus titkosszolgálati törvényt, és aztán el is törölték a véleménynyilvánító népszavazás lehetőségét Hollandiában, mert az csak „zavart” okoz. Sargentini asszony természetesen nem tiltakozott ilyen antidemokratikus lépés ellen! 

– hívta fel a figyelmet a vezető elemző. 

 

Európai hagyományt követve

Farkas Vajk hangsúlyozta, 

a gyermekvédelmi népszavazás meghirdetése messzemenőkig illeszkedik az európai demokratikus jogállamok hagyományaiba és gyakorlatába, 

sőt, jelen esetben egy demokrata kormány számára az egyetlen koherens lépés a referendum kezdeményezése volt. – A népszavazás nem elsősorban fricska a „haladó” balliberális elittel szemben – amely egyre kevésbé tudja és akarja titkolni, mennyire lenézi a „népet”, amely nem feltétlenül vevő az általa hirdetett tanokra –, hanem leginkább lehetőség, hogy mi magunk döntsünk a nemzet jövőjéről. Mert „mindent a népért, mindent a nép által, semmit sem a népről a nép nélkül” – zárta elemzését az Alapjogokért Központ munkatársa, megjegyezve: a népszavazás intézménye sok esetben lényegesen hozzájárult az európai integráció erősödéséhez. 

Mint ismert, Orbán Viktor július végén jelentette be a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazási kezdeményezést, miután Brüsszel „homofóbnak” és „szégyenteljesnek” nevezte az Országgyűlés által elfogadott jogszabálycsomagot. A referendum többek között arra kérdez rá, hogy szülői hozzájárulás nélkül tartsanak-e szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást a köznevelési intézményekben, de a kormány a nemátalakító műtétek engedélyezésében, illetve a szexuális jellegű médiatartalmak korlátlan elérésében is kikéri az állampolgárok véleményét. 

A miniszterelnök arra kérte a magyarokat, hogy a népszavazáson előforduló öt kérdés mindegyikére nemmel szavazzanak.

Borítókép: Magyarországon a rendszerváltás óta hétszer tartottak népszavazást, a gyermekvédelmi referendum lesz a nyolcadik     Fotó: Bach Máté