Összefogás a szaktanári utánpótlás érdekében

Teljes szakmai, szakpolitikai és politikai összefogás valósul meg annak érdekében, hogy a kialakuló természettudományos szaktanárhiány kezelhető legyen – hangsúlyozta Weiszburg Tamás a kémiatanárok nyári országos továbbképzésén, megjegyezve: a természettudományos tanárképzések kereteinek átalakítása is ezt a célt szolgálja. Az ELTE docense a tanárszakokat érintő képzési és kimeneti követelmények (KKK) módosítása kapcsán kiemelte: a médiában megjelenő hírekkel ellentétben a tanárképzésen – a kötelezőkön túl – az oktatók bármit taníthatnak.

Szó sincs "lebutításról"

Weiszburg Tamás külön kitért arra, hogy mind a mostani, gyakorló pedagógusok között, mind a médiában felbukkantak olyan aggályok, miszerint az új képzési és kimeneti követelmények a tanárképzés lebutítását céloznák vagy eredményeznék.

Elmondása szerint a szakmai tartalmakat befoglaló egységes központi keretszövegben korábban valóban volt egy olyan pontatlan megfogalmazású mondat, amit sokan úgy értelmeztek, hogy a tanárszakokon csak a NAT és az érettségi követelményeknek megfelelő ismeretek adhatók át az új tanároknak. 

Ezáltal pedig gyakorlatilag megszűnne minden más oktatása, tehát a tanár csak annyit tudhatna, amennyit ő maga is tanít.  Ennek tisztázására – húzta alá – a szakmai csoportok javaslatot tettek egy olyan megfogalmazásra, amelyből egyértelművé válik, hogy a kormányzat részéről nincs ilyen elvárás, tehát a tanárképzés keretében a kötelezőkön (NAT, érettségi követelmények) túl az oktatók bármit taníthatnak, amit fontosnak gondolnak a színvonalas tanárképzésben. A szakmai grémiumok által módosított KKK utolsó változata, amelyet látott, és amelyet rövidesen társadalmi vitára is bocsájtanak, már ezt a pontosított megfogalmazást tartalmazza – fűzte hozzá.

Új szak indul 

A természettudományoknál lényeges újdonság lesz az is – folytatta –, hogy

 2022 szeptemberétől elindul a természettudomány–környezettan kötött tanárszak szakpáros képzés is, amely várhatóan Budapesten, Debrecenben, Pécsett, Szegeden, Egerben, Nyíregyházán, Veszprémben és Szombathelyen valósul meg.

Ez érinti a kémiát, de a fizika és a biológia oktatása szempontjából is fontos fejlesztés. Ettől azt remélik, hogy az általános iskola felső tagozatába a természettudományok oktatásához megfelelően képzett és motivált tanárokat – a jelenleginél lényegesen nagyobb számban – tudnak majd képezni. Ezek a tanárok elsősorban a kisebb, gyakran vidéki általános iskolák tanárgondjait tudják majd orvosolni. A szakember ugyanakkor azt is kiemelte, hogy 

itt nem egy lebutított, hanem egy gyakorlati megvalósítású, integrált szemléletű, kísérletezésen és terepi tapasztalatokon alapuló, a természetet és a környezetet fókuszba állító szakról van szó, amely a nyolc országos képzőhely legjobb kollégáinak összefogásával valósul meg.

Emellett – fűzte hozzá – várhatóan már jövő szeptembertől Piliscsabán, a frissen alapított Nemzeti Tudásparkban már a rendszerben lévő tanároknak is továbbképzéseket fognak szervezni az említett altémakörökben, ezzel is segítve a több területen felkészült természettudományos tanárok számának növelését.

Összefogás az utánpótlásért 

– Szerencsés helyzetben vagyunk, mivel teljes szakmai, szakpolitikai és politikai összefogás valósul meg annak érdekében, hogy a kialakuló természettudományos szaktanárhiány kezelhető legyen

 – hangsúlyozta lapunk kérdésére az ELTE TTK Ásványtani Tanszékének vezetője, megjegyezve: a kémiatanárok nyári országos továbbképzése is pozitív üzenete annak, hogy a rendszerben lévő tanárokkal is foglalkoznak. Weiszburg Tamás rámutatott: mivel az utóbbi években egyre kevesebben választják a természettudományokat, a 2022 szeptemberétől induló természettudományos tanárképzések kereteinek átalakítása azt a célt is szolgálja, hogy a biológiát, a kémiát és a fizikát szakmai szempontból is vonzóbbá tegyék a diákoknak. A szakember szerint kiemelten fontos, hogy minél többen megértsék és majd tanárként az iskolákban kezelni tudják az ökológiai fenntarthatóság kérdéseit, erősítve azt, hogy Magyarország mind az innovációban, mind a fenntarthatóságban a 21. század nyertes országai között maradjon - húzta alá.