Ami az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága baloldali elnökének nem sikerült vagy eszébe sem jutott, hogy találkozót kezdeményezzen a lehallgatások törvényi letéteményesével, az Mesterházy Attilának természetes volt. Így első kézből tudhatta meg, amit neki mint a NATO-ban is vezető pozíciót betöltő politikusnak egyébként is tudnia kellene:
Magyarországon egyedül és kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NSZ) jogosult igazságügyi miniszteri vagy bírói engedély birtokában lehallgatást végezni.
Az NSZ a többi titkosszolgálat, a rendőrség, az ügyészség, a NAV. az NVSZ, a TEK célhoz kötött megrendeléseit teljesíti. A törvényesen keletkezett információk elemzése és azok kezelése a megrendelő feladata.
Mesterházy Attila így is fontos tényt tudhatott meg.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője garanciát vállalt arra, hogy a szervezet soha senkit nem hallgatott le engedély nélkül
– jelentette ki a baloldali politikus, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke a titkosszolgálat épülete előtt a sajtónak, miután hétfőn megbeszélést folytatott Szabó Hedviggel, az NSZ főigazgatójával. – A főigazgató azt mondta, hogy egy kormányváltás esetén is százszázalékosan vállalja állításának igazságtartalmát – közölte a szocialista országgyűlési képviselő.
Mesterházy leszögezte: az általa aláírt titokvédelmi nyilatkozat miatt csupán általánosságban nyújthat tájékoztatást a megbeszélésről.
Az igazság nyomában: mit mondanak a köztisztviselők a Pegasus-botrányról? címmel a szakszolgálat épülete előtt megtartott sajtótájékoztatóján a szocialista politikus hangsúlyozta: az NSZ a más szervezetek, például az ügyészség vagy az Alkotmányvédelmi Hivatal által megrendelt operatív akcióknak csak a technikai feltételeit biztosítja, és az így nyert információk elemzése sem a szakszolgálatnál történik meg. A megfigyelések jogszerűségért tehát nem az NSZ, hanem a megrendelő felel. A lehallgatások döntő többségét a bíróságok engedélyezik, kisebb részét pedig az igazságügyi miniszter – magyarázta.
Hozzátette, hogy az igazságügyi minisztertől máig nem kapott időpontot a Pegasus-üggyel kapcsolatos, általa kezdeményezett megbeszélésre. Arra volna kíváncsi, hogy a miniszter mikor, milyen elvek alapján ad ki engedélyt titkos megfigyelésre.
A főigazgató azt is elmondta – folytatta Mesterházy –, hogy a szakszolgálat mindig a legfejlettebb technikát alkalmazza az operatív akciókban.
Ezzel kapcsolatban a baloldali politikus leszögezte: szilárd meggyőződése, hogy a kormány rendelkezik a Pegasus nevű szoftverrel, és egészen biztosan jelenleg is használja.
Szerinte ki kellene vizsgálni, hogy ha a sajtó is tudomást szerezhetett a szoftver létezéséről, akkor nem kerülhettek-e illetéktelenek, például hekkercsoportok kezébe olyan adatok, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot.
– A Belügyminisztériumnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak kellene ezt vizsgálni, valamint szükséges volna egy parlamenti tényfeltáró bizottság felállítása is, miután lezárul az üggyel kapcsolatban indult ügyészségi vizsgálat – jelentette ki Mesterházy Attila.
