– A dolgozói létszámban az átszervezés miatt nem volt változás. Bizonyos hiányterületekre a pandémia révén még fel is tudtunk venni szakembereket – nyilatkozta a napokban Mártha Imre, a szeptember 1-jétől több fővárosi közműcég összevonásával létrejött BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az Indexnek. Lapunk úgy tudja, a közműholding fejének kijelentése nagy felzúdulást okozott a korábban önálló fővárosi cégek egykori alkalmazottainál, akik a nagy múltú vállalatok összevonása miatt voltak kénytelenek távozni biztosnak hitt munkahelyükről.
Mint ismert, a Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberben döntött a közműholding létrehozásáról: szeptember 1-jétől a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF), a Főkert, a Budapesti Temetkezési Intézet, a kéményseprést végző Főkétüsz és a Főtáv beolvadt a Budapesti Közművek Zrt.-be. Információink szerint a tavaly decemberi döntés óta az egykor önálló közműcégektől folyamatosan távoznak az alkalmazottak – nem önszántukból, hanem kényszerből.
Egyikük, Kabai László mester képesítésű kéményseprő harminc évig dolgozott a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprőipari Kft.-nél. A mestermunkás a Magyar Nemzetnek elmondta: rengeteg pályaelhagyót eredményezett a vállalatok összeolvasztása.
– A Főkétüsznél is kevés számú mesterember dolgozott, most még kevesebben maradtak. Amikor az átszervezések történtek, felajánlották, hogy a katasztrófavédelem vagy az új holding átvesz bennünket. Majd kiderült, hogy ez csak a papírokon volt így, állásinterjúkra kellett mennünk, ahol többünket elutasították. Ráadásul anyagi érdeksérelem is közrejátszott, katasztrófavédelemnél például többeknek nettó nyolcvanezer forinttal kevesebb fizetést ajánlottak a korábbi járandóságuknál. Ezért sokan a magánszektorban keresték tovább a boldogulásukat – mondta a mesterember. Kabai azt is hozzátette: sok család élete omlott össze, mert a keresőknek évtizedeken át nemcsak biztos munkahelyük volt, hanem hivatásuk is, és onnan is terveztek nyugdíjba vonulni.
Csalódott vagyok, mert még Tarlós István korábbi főpolgármester a vállalat stabilitását ígérte nekünk, és azt, hogy hosszú évekig lesz biztos állásunk. Ezért is ért bennünket hideg zuhanyként, hogy beolvasztják a holdingbe a kéményseprőipari vállalatot
– idézte fel Kabai László, aki azóta több társával együtt saját vállalkozást indított.
– Nekünk az a szerencsénk, hogy én mesterember vagyok, és csak ezzel a képesítéssel váltható ki a tevékenységre az engedély. Mivel a Főkétüsznél sokaknak nincsenek megfelelő szakmai papírjaik, ezért pályaelhagyók lettek. Több száz munkavállalóról beszélünk, akiket nem vettek át a holdinghoz vagy a megváltozott feltételek miatt nem vállalták el a felkínált lehetőséget. Adminisztrátorokról és kéményseprőkről beszélünk. Nekünk szerencsére nagyon jó vezetőnk volt, ezért szép végkielégítést kaptunk – mondta a mesterember, aki azt is hozzátette: a felettesét átvették az új közműholdinghoz, majd néhány hónap múlva onnan rúgták ki.
– A kéményseprőszakmát tönkretették. Az alacsony létszám és az új struktúra miatt sérült a szakmaiság, már nem azt a minőséget biztosítja a cég, mint korábban. Ez a fűtésszezon előtt felveti az élet- és vagyonbiztonság kérdését – mutatott rá. Szerinte a létszámcsökkenés miatt a megmaradt szakemberek aligha tudnak majd gyorsan közbeavatkozni, ha veszélyhelyzetet kell elhárítani.
A Fővárosi Közterület-fenntartó egykori dolgozójának, K. Attilának azért kellett távoznia, mert megfogalmazta szakmai aggályait a vezetőjének. A korábban a tartályellátó csoportnál dolgozó férfi is megerősítette lapunknak: nem igaz, hogy egyszerű munkavállalókat nem küldtek el, tudomása szerint a közterület-fenntartótól is számos alkalmazottat bocsátottak el.
– Csaknem nyolc évig dolgoztam a tartályellátó csoportnál. A lakosság és közületek által megrendelt szemetestartályok kiszállítása és minőségi cseréje volt a feladatom. A közpénzeket pazarlóan, észszerűtlenül használták fel, ezt sem kívülállóként, sem a cég alkalmazottjaként nem lehetett másként látni. Ennek hangot is adtam, ezért február 8-án kirúgtak – emlékezett vissza lapunknak K. Attila. Mint mondta: 2020 telén a városüzemeltetésért felelős szocialista főpolgármester-helyettes, Tüttő Kata fogadta, aki belső vizsgálatot rendelt el az FKF-nél a szabálytalan munkavégzés miatt összetört, sok pénzbe kerülő kukák miatt.
– Tavaly tavasszal még meghallgatták észrevételeimet az FKF vezetői, és azok kivizsgálást is ígérték, de ebből végül nem lett semmi. Majd ugyanabban az évben, szeptember végén a munkáltatói jogkört gyakorló gazdasági vezetőm burkoltan megfenyegetett, ha nem lépek ki önszántamból, nem tudja garantálni a testi épségemet, mert az ellenőrzések során több járat is megbukott azon, hogy az 1,1 köbméteres zöld konténereket szabálytalanul ürítik – idézte fel. K. Attila szerint az őt ért fenyegetésekkel az FKF vezetői érdemben nem foglalkoztak, mint ahogy a Főpolgármesteri Hivatal sem. Majd 2020 decemberében számkijelzés nélkül kezdték ismeretlenek hívogatni a magántelefonszámán, vélhetően azért, hogy megfélemlítsék, ezért még abban a hónapban feljelentést tett a rendőrségen.
A rendőrségi nyomozás során a telefonszolgáltatót adatszolgáltatásra kötelezte a rendőrség és kiderült, hogy D. I., a munkáltatói jogkört gyakorló, gazdasági vezetőm a saját, feltöltőkártyás mobiljáról hívogatott számkijelzés nélkül, sokszor késő esti időpontokban, és rá egy hónapra a munkaviszonyomat is ő szüntette meg. Mivel a telefonhívások csak néhány napig ismétlődtek, ezért a rendőrség lezárta a nyomozást, mert a zaklatás nem volt folyamatos
– mondta lapunknak az állásából elbocsátott férfi, aki rámutatott: a közterület-fenntartónál történt zaklatásos esetek nem érték el a városvezetés ingerküszöbét, holott ő Karácsony Gergely főpolgármesternek is jelezte azokat.
Megkerestük az ügyben a Budapesti Közművek sajtóosztályát, válaszukban megismételték Mártha Imre vezérigazgató kijelentését, miszerint a BKM megalakulásával összefüggően osztályvezetői szint alatt senkit sem bocsátottak el, és minden, ezzel ellentétes állítást határozottan visszautasítottak.
