Tölgyessy Péter az ellenzék retorikáját bírálta, a különböző ígéreteiket pedig több szempontból is felelőtlennek nevezte a Partizán baloldali előválasztás eredményét értékelő műsorában a minap. Az SZDSZ egykori elnöke erős kételyeket fogalmazott meg Márki-Zay Péter kormányzóképessége kapcsán is. – Bár Márki-Zay rendre felmondja az ellenzéki közönség vágyait, ebből megítélhetetlen, hogy van-e egyáltalán kormányzati alkalmassága. Nemzetközi jelenség, hogy a választók egy jelentős része nem bízik már az elitekben, s azokra a jelöltekre tekintenek mintegy megmentőként, akik ugyanúgy beszélnek, mint ők – fejtette ki Tölgyessy.
Messziről jött „megmentő”
Szavai szerint az említett csoportok számára adott esetben éppen az hitelesítheti a politikán kívülről érkező „megmentőket”, ha a hétköznapi emberekhez hasonlóan nem koherens módon beszélnek, előítéletekre játszanak, és összeesküvés-elméleteket hirdetnek.
A politikai elit jellemzően dühösen reagál ezeknek a szereplőknek a fellépésére, és – mint láthattuk – például futóbolondnak nevezik őket, s egyebek mellett azt hányják a szemükre, hogy összevissza hazudoznak, és nincs szakértelmük
– mutatott rá az ELTE Politikatudományi Intézetének vendégoktatója. A Márki-Zayt az ellenzéki oldalon is övező bizalmatlanság okaira példaként említette, hogy gyakorlatilag nem tudni, kicsoda is valójában, s bár korábban Hódmezővásárhely megmentőjeként ünnepelték a baloldalon, ott is voltak viták körülötte.
Az elmúlt öt–tíz évből – folytatta – nem tudnék példát hozni arra, hogy sikeres lenne az elitellenes politika. – Amikor ilyen szereplők kerülnek hatalomra, nagy a lelkesedés irántuk, ám ez jellemzően csak egy ciklusra szól, sőt sokszor addig sem tart ki.
Ezt láthattuk a görög Sziriza, és a spanyol Podemos esetében, valamint Ukrajnában, ahol egymást váltják a politikai előtörténet nélküli, kívülről jövő, elitellenes vezetők, miközben az ország egyik válságból a másikba esik – fogalmazott Tölgyessy.
Hiányos valóságérzék
Az egykori SZDSZ-elnök arra is kitért: a sikeres politikacsináláshoz szükséges, hogy egyensúlyban legyen az adott vezető akarata, hite, az önbizalma, valamint a valóságérzetet megalapozó ítélőképessége. – Míg Karácsony esetében a cselekvőképesség hiányzott, addig Márki-Zaynál a valóságérzettel kapcsolatban említhetőek hiányosságok. Kormányra kerülve ugyanis olyan akciókba kezdhet, amelyekkel gyakorlatilag fejjel menne a falnak. Arra gondolok például, amikor – több más ellenzéki szereplőhöz hasonlóan – az Alaptörvény feles többséggel történő hatályon kívül helyezéséről beszélt.
Könnyű belátni, ha az új parlament ezt kétharmados helyett egyszerű többséggel megteszi, akkor az Alkotmánybíróság azonnal megsemmisíti a döntést.