A Nitrogénművek-csoport viszont keresetet nyújtott be a GVH döntésével szemben, és azonnali jogvédelem iránti kérelemmel fordult a bírósághoz.
Ennek keretében kérte a keresetlevél benyújtásának teljes halasztó hatályát is.
A bírságösszeg végrehajtása ilyen esetekben nem foganatosítható a kérelem bírósági elbírálásáig
– mutatott rá a GVH.
Mindez tehát azt jelenti, hogy a Bige-csoport további pluszidőt, minimum 15 napot nyert, hogy befizesse a büntetést. A bíróságnak legalábbis ennyi idő áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja: a GVH-bírság közvetlenül fenyegeti-e hátránnyal a Nitrogénműveket. Amennyiben a bíróság helyt ad a kérelemnek, a halasztó hatály akár több évre, a jogerős bírósági döntésig is érvényben maradhat.
Az azonnali jogvédelem menekülőútjának alkalmazása mindenesetre nem váratlan a Nitrogénművektől.
Bár Bige László kiterjedt cégbirodalmának zászlóshajója maga jelentette be, hogy a nem várt eseményekre jelentős likviditási tartalékot halmozott fel az elmúlt időszakban, Fábry Eszter vezérigazgató már a múlt héten jelezte a VG-nek, hogy mérlegelik az azonnali jogvédelem iránti kérelmük benyújtását.
Ugyan a Bige-csoport tagadja a műtrágyakartellt, a GVH a négy évig tartó vizsgálata során súlyos körülményeket tárt fel.
A Nitrogénművek, illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták a viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő a viszonteladóinak. (A Nitrogénművek üzemelteti Magyarország egyetlen műtrágyagyárát, a hazai piacon így csak az import jelenthet számára versenyhelyzetet.)
A kartellek a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágyakartell esetében a GVH rámutatott:
a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a magyarországi gazdák a jogsértés időtartama alatt a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest magasabb árakkal szembesülhettek.
Sőt, mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlás szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével továbbgyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Bige László (Fotó: MTI/Balázs Attila)
