Eltitkolt részlet: egy brüsszeli energetikai lobbiszervezetnél volt vezető a rezsicsökkentést támadó Márki-Zay Péter

Márki-Zay Péter egyik önéletrajzában sem tüntette fel, hogy a rezsicsökkentés környékén az Eureletric bizottsági tagja volt, azonban a Kontra rátalált az elrejtett információra. Pedig fontos lett volna erről tájékoztatnia a közvéleményt, hiszen a globális szervezet több évtizede bejáratos az uniós vezérkarhoz, rendszeresen fogalmazza meg véleményeit és iránymutatásait az Európai Bizottságnak. Egyre inkább érthetővé válik, hogy a baloldal kormányfőjelöltje miért megy el a falig annak érdekében, hogy megfúrja a magyarok millióinak komoly segítséget nyújtó rezsicsökkentést – olvasható a Kontra cikkében.

Budapest, 2019. december 9. Mrki-Zay Pter, Hdmezvsrhely polgrmestere a Transparency International Magyarorszg konferencijn egy VI. kerleti tteremben 2019. december 9-n. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs Forrás: MTI

• A baloldal Brüsszel érdekeinek megfelelően a bevezetése óta bírálja a rezsicsökkentést.
• Eddig azzal érveltek ellene, hogy érdemben nem segített a magyarokon.
• Márki-Zay Péter színre lépésével azonban új szintre emelkedett ez a harc.
• A közös kormányfőjelöltnek megválasztott politikus ugyanis kártékonynak, felelőtlen lépésnek, ostobaságnak minősítette a kormányzati segítséget, sőt még a visszavonását is belengette.
• Felmerül a kérdés: egy kisvárosi polgármester miért tesz ilyet?
• A Kontra eggyel közelebb jutott a válaszhoz: bár mindenhonnan törölni próbálták, egy helyen nyoma maradt, hogy Márki-Zay a rezsicsökkentés idejének környékén bizottsági tag volt az egyik legismertebb, globális érdekeket képviselő brüsszeli energetikai lobbiszervezetben.

Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni

– szólta el magát Márki-Zay Péter az előválasztás második fordulójában a Greenpeace által rendezett vitában.

Kilátásba helyezte a lakossági kedvezmény megszüntetését.

A baloldal közös kormányfőjelöltje ennél is továbbmenve azt is kijelentette, hogy a rezsicsökkentés káros hatással van a környezetvédelemre, és az igazságosság szempontjából is problémás. Áprilisban pedig gunyorosan úgy fogalmazott a Spotify-on elérhető podcastműsorában, hogy 

lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni.

A rezsicsökkentés a 2010 után felálló Fidesz–KDNP-kormány egyik legfontosabb stratégiai lépése volt. A döntés következtében a lakossági végfogyasztói oldalon a szabadáras díjszabás helyett a hatósági árakra tértek át az energia- és közműszolgáltatók szektorában. Ez hatalmas megkönnyebbülést jelentett a magyar embereknek, hiszen a baloldali kormányok idején a rezsi ára az egyik legmagasabb volt Európában. Az erőfeszítéseket siker koronázta: egyes számítások szerint a kormányzati lépésnek köszönhetően évente 380-400 ezer forinttal több marad egy átlagos családnál – olvasható a Kontra cikkében.

A baloldal eddig is támadta az intézkedést, a narratíva azonban eddig az volt, hogy a rezsicsökkentés nem segített érdemben a magyarokon, az csupán egy kommunikációs trükk.

Most viszont megérkezett Márki-Zay Péter, aki Gyurcsány Ferencéknél keményebben támadva kártékonynak nevezte a lépést, és zöld szempontokra hivatkozva a visszavonását kezdte el pedzegetni. Éppen ezért felmerül a kérdés:

mi az oka annak, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje még a gyurcsányi szintnél is durvábban bírálja a népszerű intézkedést?

Ahogy a Kontra elsőként számolt be róla, a hódmezővásárhelyi polgármester 2009-től egy multinacionális energiavállalat, az EDF francia energiaszolgáltató cég alkalmazásában állt. Egész pontosan 2009 és 2010 között projektvezetőként, 2010-től stratégia és regulációvezetőként dolgozott itt. A kormányváltás előtt a társaság visszatetsző módon extra nagy profitra tett szert a zavaros rezsiügyletekből, sok pénzt kiszedve a magyar emberek pénztárcájából.

Bár már ez is jelzésértékű, önmagában még nem magyarázza az erőteljes kirohanásokat. A Kontra azonban talált egy olyan eltitkolt részletet Márki-Zay karrierjéből, ami már választ adhat a miértre. Nevezetesen azt, hogy

két éven át (2011–2012) az Eurelectric Budget 2020 Task Force nevű projektjében volt bizottsági tag.

A jelek szerint a jól hangzó brüsszeli állás ma már kellemetlen a politikusnak, hiszen egyik nyilvánosan elérhető életrajzában sem tüntette fel. Így az információ kimaradt az előválasztás és Hódmezővásárhely hivatalos oldalán közzétett CV-jéből is, sőt a Wikipédia-oldalán sem lehet találkozni az adattal. A Kontrának is csak az archívkeresővel sikerült rátalálnia – olvasható a Kontra cikkében.

De mi is ez a szervezet, ahol Márki-Zay Péter saját bevallása szerint társadalmi munkát vállalt a 2010-es évek elején? A brüsszeli székhelyű Eurelectric az európai villamosenergia-ipari vállalatok legjelentősebb szakmai és érdekvédelmi szervezete, de más kontinenseken is létezik tagszervezete.

Oldalukon egy alkalommal lehet találkozni a baloldal közös kormányfőjelöltjének a nevével, ebben a dokumentumban:

Munkájuk kiterjed az ágazatot érintő valamennyi fontos kérdésre, a piacoktól az energiapolitikán át a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és a lakossági fogyasztók területéig.

A globális társaságnak alapításakor, 1989-ben az volt a legfőbb célja, hogy megvédje a status quót az Európai Közösségek energiapiac liberalizálását célzó javaslataival szemben.

Ahogy azt honlapjukon kiemelik, európai szinten képviselik „az iparág közös álláspontját”, és rendszeresen egyeztetnek az Európai Unió tisztségviselőivel. Ebből pedig az következik, hogy

az Eurelectric egy nemzetközi lobbiszervezet.

Az Európai Bizottság weboldalán több javaslatuk is elérhető, rendszeresen megírják véleményüket a brüsszeli vezérkarnak a témában.

Emlékezetes, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentés érdekében komoly harcokat vívott és jelenleg is vív Brüsszellel, ahol nem akarták elfogadni a magyar megoldást.

A vita csúcspontján, 2015-ben az Európai Bizottság eljuttatta a magyar kormányhoz a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit. Nem sikerült közös nevezőre jutni, aminek következtében az uniós szerv az Európai Bírósághoz fordult, amely tavaly szeptemberben kimondta: a rezsicsökkentéssel nem sérült uniós jog. Az ítélet értelmében tehát Magyarország rezsipolitikája és a rezsicsökkentés nem ütközik a közösségi jogba.

Ennek ellenére a küzdelem folytatódik, hiszen az Európai Unió a klímavédelem jelszava alatt erőltetni kezdte a hagyományos európai energiatermelés leépítését, miközben minden átmenet nélkül liberalizálta a gáz- és árampiacot. Ezzel kiszolgáltatták az európaiakat és vállalkozásaikat az energiaszolgáltatóknak, hogy aztán most széttárják a karjukat, mondván, nincs mit tenni a magas árak ellen.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: MTI/Mohai Balázs)