Ökrös Oszkár emlékeztetett: az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács októberben felszólította az Európai Bizottságot, hogy igazítsa a valósághoz a védekezést sok esetben akadályozó migrációs jogszabályait. Már az októberi csúcs előtt tizenkét tagállam – köztük Magyarország – követelte, hogy tegyék lehetővé a hatékonynak bizonyult fizikai határzárak finanszírozását.
– Fontos, hogy az uniós jog nem zárja ki a határkerítések finanszírozását. Az Európai Bizottság politikai megfontolásai állnak a mostani, elutasító álláspont mögött – tette hozzá az államtitkár. Megismételte: hazánk már több mint 590 milliárd forintot költött határvédelemre, ennek Brüsszel alig több, mint egy százalékát állta.
Megnyert csaták
Az Európai Bizottság készül a Covid-igazolványokat szabályozó rendelet kiigazítására a járvány fejleményeinek fényében. Az európai uniós ügyekért felelős államtitkárt az ezzel kapcsolatos magyar álláspontról is kérdeztük.
Ahhoz képest, hogy a Covid-igazolványok rendszere nemrég lépett hatályba, még viszonylag friss a harmadik oltások felvételének a lehetősége. Magyarország az igazolványok kialakítása körüli vitában végig azt az álláspontot képviselte, hogy el kell kerülni a különböző vakcinával beoltott uniós polgárok megkülönböztetését
– fogalmazott Ökrös Oszkár. Rámutatott: az Európai Parlament mindeközben tiltotta volna a keleti vakcinával oltottak szabad mozgását, valamint annak is gátat szabott volna, hogy bármely tagállam maga korlátozó intézkedések mellett döntsön a saját egészségügyi rendszerének súlyos terheltségekor.
A legfontosabb csatákat korábban megvívtuk a Covid-igazolvánnyal kapcsolatban, fontos eredményeket értünk el
– szögezte le az államtitkár, aki szerint nyilvánvalóan ki kell igazítani a rendeletet, s most az Európai Bizottság javaslatára várnak a tagállamok.
Borítókép: Ökrös Oszkár (Fotó: Teknős Miklós)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!