– A migráció, a koronavírus és az energia kérdései önmagukban külön-külön uniós csúcstalálkozót is megérnének, így borítékolható, hogy decemberben maratoni EU-csúcs lesz. Azt gondolom, hogy ezúttal is az energiaárak ügye lesz a legvitatottabb kérdés. Magyarországnak a magukat klímabajnoknak nevező országokkal, illetve az Európai Bizottsággal szemben kell érvelnie annak érdekében, hogy ne söpörhessék a szőnyeg alá az uniós klímacsomag hatásait
– mondta Ökrös Oszkár a Magyar Nemzetnek kedden Brüsszelben. Az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára az Általános Ügyek Tanácsának ülésén vett részt, ahol a tagállamok többek között a decemberi uniós csúcs előkészítését kezdték meg.
Érinthetetlen klímacsomag?
Mint arra Ökrös Oszkár felhívta a figyelmet, klímaügyben a magyar kormány minden alkalommal elmondja – így most is megtette –, hogy a Fit for 55 nevű klímavédelmi csomag alapján a lakóépületek és személygépjárművek az uniós kvótakereskedelembe való bevonása számára egy vörös vonal.
A kvótakereskedelmi rendszer részben maga is felelős az energiaárak elszabadulásáért, ezt maga az Európai Bizottság (EB) is elismeri. Ez a hatás 10-20 százalék közé tehető, ami nem elenyésző arány. Arról nem is beszélve, hogy az EB a szükséges tagállami és ágazati hatástanulmányokat sem készítette el, jelenleg megbecsülni is nehezen tudjuk, hogy mekkorák lesznek a sok évtizedes, klímaváltozás elleni harc költségei
– hangoztatta az államtitkár. Hozzátette: a visegrádi országok részéről megfogalmazott igény, hogy látni kell, a zöldátmenet költségei miképp oszlanak meg a keleti és nyugati tagállamok, valamint a gazdasági szereplők, például a multinacionális vállalatok és a polgárok között. A politikus arra is emlékeztetett, hogy a bizottság még októberben összegyűjtötte, hogy a tagállamok milyen eszközökkel kezelik a válsághelyzetet. – Uniós megoldás ekkor sem született. Következtetésként megállapították, hogy a zöldátmenetet még inkább gyorsítani kell – mutatott rá az ellentmondásra Ökrös Oszkár. Szerinte az Európai Unió szempontjából is kontraproduktív, hogy már a klímavédelmi csomag első lépéseinél drasztikus energiaár-növekedéssel szembesülnek a polgárok.
Nem logikus, hogy foggal-körömmel ragaszkodnak hozzá, hogy érinthetetlen a csomag
– húzta alá.
Politikai és nem jogi megfontolások
A tanácsülésen természetesen a migráció ügye, a belarusz helyzet is szóba került.
– Több tagállam a külső határokon kialakult helyzet napirendre tűzését szorgalmazta. Magyar részről hangsúlyoztam, hogy az uniós migrációs szabályok kiigazítására, a határvédelem megerősítésére van szükség, ideértve a hatékony határzárak közösségi finanszírozását is. A vita egy szélesebb megközelítésben kell hogy történjen: nemcsak elítélni kell a migrációs válságot, hanem meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a külső határokat védő államok hatékony segítséget kapjanak – vélekedett az államtitkár, aki szerint immár nyilvánvaló, hogy a legmagasabb szinten, az állam- és kormányfőknek kell tárgyalniuk az ügyet, hiszen már nemcsak Európa déli, hanem a keleti határai is elképesztő nyomás alatt vannak.
– Túl azon, hogy új típusú, úgynevezett hibrid támadásról van szó, ez a válság is megmutatta, hogy valójában a tagállamok az unió cselekvőképes egységei. Lengyelország, Lettország és Litvánia is nemzeti intézkedésekkel védi saját területi integritását és az EU polgárainak biztonságát – mondta.
Ökrös Oszkár emlékeztetett: az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács októberben felszólította az Európai Bizottságot, hogy igazítsa a valósághoz a védekezést sok esetben akadályozó migrációs jogszabályait. Már az októberi csúcs előtt tizenkét tagállam – köztük Magyarország – követelte, hogy tegyék lehetővé a hatékonynak bizonyult fizikai határzárak finanszírozását.
– Fontos, hogy az uniós jog nem zárja ki a határkerítések finanszírozását. Az Európai Bizottság politikai megfontolásai állnak a mostani, elutasító álláspont mögött – tette hozzá az államtitkár. Megismételte: hazánk már több mint 590 milliárd forintot költött határvédelemre, ennek Brüsszel alig több, mint egy százalékát állta.
Megnyert csaták
Az Európai Bizottság készül a Covid-igazolványokat szabályozó rendelet kiigazítására a járvány fejleményeinek fényében. Az európai uniós ügyekért felelős államtitkárt az ezzel kapcsolatos magyar álláspontról is kérdeztük.
Ahhoz képest, hogy a Covid-igazolványok rendszere nemrég lépett hatályba, még viszonylag friss a harmadik oltások felvételének a lehetősége. Magyarország az igazolványok kialakítása körüli vitában végig azt az álláspontot képviselte, hogy el kell kerülni a különböző vakcinával beoltott uniós polgárok megkülönböztetését
– fogalmazott Ökrös Oszkár. Rámutatott: az Európai Parlament mindeközben tiltotta volna a keleti vakcinával oltottak szabad mozgását, valamint annak is gátat szabott volna, hogy bármely tagállam maga korlátozó intézkedések mellett döntsön a saját egészségügyi rendszerének súlyos terheltségekor.
A legfontosabb csatákat korábban megvívtuk a Covid-igazolvánnyal kapcsolatban, fontos eredményeket értünk el
– szögezte le az államtitkár, aki szerint nyilvánvalóan ki kell igazítani a rendeletet, s most az Európai Bizottság javaslatára várnak a tagállamok.
Borítókép: Ökrös Oszkár (Fotó: Teknős Miklós)
