A több mint két hónapja tartó kampányával Márki-Zay Péter nem tudott fordítani a pártpreferencia trendeken. Egy „most vasárnap” tartott választáson a pártot választani tudók 55 százaléka szavazna a kormányoldalra és 43 százalékuk az ellenzéki közös listára.
A Nézőpont Intézet kutatása alapján a Fidesz szinte minden társadalmi csoportban megelőzi a baloldalt.
Fellegvárainak számít a nyugdíjas társadalom és a községekben élők csoportja, ahol a válaszadók kétharmada kormánypárti szavazó. Budapest azonban kivételt jelent ez alól, a főváros politikai szempontból elszakad az ország többi részétől, Budapesten ugyanis a baloldal 59, míg a jobboldal 39 százalékon áll.
Mindez hibahatáron belüli elmozdulást jelent az októberben és novemberben mért adatoktól (akkor a Fidesz 56, baloldal 42-43 százalékon állt), amely azt is jelenti, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester nem tudta teljesíteni a vele szemben megfogalmazott politikai elvárást, az ellenzéki tábor bővítését.
A Fidesz előnye nemcsak az aktuális pártpreferenciákban, de a választók várakozásában is megjelenik. Arra a kérdésre, hogy „melyik politikai oldal fogja megnyerni a következő országgyűlési választást”, az aktív szavazók hetven százaléka jelölte meg a „mostani kormányoldalt” és csak 16 százaléka a „mostani ellenzéki oldalt”.
A kormánypártiak 91 százaléka a kormány győzelmére számít (nyolc százaléka nem tudott válaszolni), azonban a kormánykritikus tábor kevesebb mint a fele, pontosan 45 százalék bízik a baloldal győzelmében, míg harmada, azaz 34 százalék a Fidesz győzelmét tartja valószínűbbnek. Beszédes az is, hogy a kormánykritikus tábor ötöde (21 százalék) nem tudott válaszolni a várható győztesre vonatkozó kérdésre, ami a bizonytalanság és a reménytelenség keveredésére utal. És mivel a közjogi előírások alapján akár bő száz nap múlva országgyűlési választást tartanak Magyarországon, biztosan kijelenthető, hogy jelenleg a Fidesz áll nyerésre.
Borítókép: a békemenet, 2021. október 23-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
