Nemzetközi szinten is bevett megoldás az állami csúcshatóság felállítása, amelynek célja a nemzeti önrendelkezés megtartása, illetve visszaszerzése az olyan kiemelt ágazatokban, mint a dohánytermék-kiskereskedelem, a szerencsejáték-szervezés, a végrehajtók és felszámolók világa, a bányaipar, valamint a kibervédelem – mondta a Figyelőnek adott interjúban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke. Bíró Marcell hangsúlyozta: a bírálatokkal ellentétben szó sincs az állam „kiszervezéséről”, a parlament felől nézve sokkal inkább „beszervezésről” beszélhetünk.
Hiszen az Országgyűlés, mint a legfőbb népképviseleti szerv felügyelete alá kerülnek ezek a hatósági feladatok. Ezzel nemhogy nem csökken a parlament kontrollja, hanem éppen ellenkezőleg, nő
– fogalmazott Bíró Marcell.
Az október elsején létrejött, szerteágazó területek fölött őrködő SZTFH elnöke arról is szólt, hogy mindenképpen előny, ha egy szervezetben összpontosul a felügyeleti-hatósági feladatkör, valamint a jogalkotás, hiszen így a jogszabályok betartatásával összefüggő tapasztalatszerzés után szükség esetén rögtön lehetőség nyílik a szabályozási környezet módosítására.
Elmondta, az általuk felügyelt ágazatok több mint 50 ezer embernek adnak munkát, körülbelül 100-150 ezer ember megélhetését biztosítják, és 650 milliárd forintnyi adót fizetnek be az államkasszába.
Biró Marcell külön kitért a végrehajtókra is, ahol „nagyon mélyről” indultak az átalakítás megkezdésekor, a korábban kialakult gyakorlatok ugyanis „finoman szólva sem voltak megfelelőek”. A hatósági elnök szerint a jogalkotó minőségi változást tudott elérni már azzal is, hogy jogi egyetem elvégzéséhez kötötte e munkakör betöltését, ez ugyanis „tisztulást” indított el a szakmában, de bőven vannak még teendők. A hatóság három szempontot kíván érvényesíteni a végrehajtói munkával kapcsolatban: legyen jogszerű, szakszerű és empatikus.
Sajnos vannak olyan élethelyzetek, amikor valaki eladósodik, és a legrosszabb esetben végrehajtási eljárás indul ellene. Ekkor az ember nagyon kiszolgáltatott helyzetben találja magát, ezért nagyon fontos, hogy a legnagyobb odafigyeléssel kezeltessék az ügye, mind emberiességi, mind szakmai szempontokat figyelembe véve.
– Ezt ki kell és ki is fogjuk kényszeríteni – hangsúlyozta Bíró Marcell.
Egy másik fontos területről szólva a hatóság elnöke kiemelte: amire feltétlenül fókuszálniuk kell, az az online szerencsejáték-szervezés. Magyarországon az internetes sportfogadást a kizárólagos állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. bonyolítja le, de mindeközben a társaság forgalmának kétszeresét külföldi szolgáltatók által, külföldről üzemeltetett illegális, szabályozatlan oldalak bonyolítják. Egyes becslések szerint az illegális online szerencsejátékok mértéke éves szinten eléri a 250 milliárd forintot. – Ez egyrészt azért rossz, mert az európai mércével nézve is kimondottan szigorú magyar játékosvédelmi szabályokat ezeknél nem tudják érvényesíteni. Másfelől jelentős annak az adóbevételnek az összege, amelytől így a költségvetés elesik – fejtette ki a hatósági elnök. Ezért érdemben és hatékonyan akarnak fellépni ezekkel a külföldi játékszervezőkkel szemben.
Nem felszámolni akarjuk az online formát, hanem gatyába rázni, szabályozott keretek közé szorítani
– mondta.
Arra a felvetésre, miszerint a játéktermekkel szemben gyakori vád a sajtóban, hogy a költségvetésbe befizetett adójuk mértéke a hozzájuk befolyt pénzekhez képest túl alacsony, úgy reagált: 2010 óta a kaszinóktól befolyt koncessziós bevételek – a szerződések alapján – megnégyszereződtek. – A magyarországi koncessziós díjak a legmagasabbak Európában. Ezért ha a tényeket nézzük, nem hiszem, hogy az említett vád helytálló lenne – jelentette ki.
Borítókép: Biró Marcell (Fotó: MTI/Soós Lajos)
