Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja, miről ír vagy beszél – írja az Origo. Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben Pintér Sándor az –, majd nem sokkal később a parlamenti ellenzék saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett (olyan ügy kapcsán, amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni ilyen bizottságot).
A Pegasus-ügy legújabb fejleménye, hogy Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A tárcavezető válasza pontos és tényszerű volt, amikor arról beszélt a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ az államtitok kategóriájába esik, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki trollsajtó – Hírklikk.hu, Nyugatifény.hu, Ellenszél.hu – totális tudatlanságról tett tanúbizonyságot, amikor azt írták: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. Még a baloldali fősodratú média is beleállt a kérdésbe, többen a baloldal lehetséges miniszterelnök-jelöltjének, Dobrev Klárának a szavait tolmácsolták, aki azt kérdezte: „A belügyminiszter tényleg börtönnel fenyeget egy újságírót, mert a Pegasus-botrányról kérdezi? Mi jön még? Engem is felelősségre vonnak?”
Eközben annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik. Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthetők.
A büntető törvénykönyv (Btk.) 265. § (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz, minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni.
Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.
Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.
