Mi köze Bige Lászlónak a csődbe ment sepsiszentgyörgyi kenyérgyárhoz?

Hogyan tűnt el Sepsiszentgyörgyről a kenyérgyár, és miért? Mi köze ehhez Magyarország egyik leggazdagabb emberének, Bige Lászlónak? Egy olyan privatizációs történet következik a 2010-es évek elejéről, amilyeneket Románia már Adrian Nastase bukásával maga mögött hagyott, a Bige Holding viszont Székelyföldön alkalmazta a receptet, utána pedig bérüket, fizetésüket bíróságon is kereső emberek és az iskolai kiflijüket hiányoló kisiskolások maradtak.

A Nagyváradról Magyarországra áttelepült Bige László ma már anyaországunk ötödik leggazdagabb embere: műtrágyagyárat üzemeltet. Az általa irányított Bige Holding aztán elkezdett terjeszkedni Magyarország jelenlegi határain túl is, így került Erdélybe. Saját bevallása szerint a holding erdélyi ügyeit fia, Bige Zalán intézi, bár a Nethuszár által megszerzett romániai iratokban jobbára testvére, a Bige Holding másik tulajdonosának, Bige Zoltánnak a neve szerepel. A Bige Holding vezetőjét, Bige Lászlót 2013-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az év emberének választották – 

pár hónappal később megbuktatta az évtizedes múltra visszatekintő sepsiszentgyörgyi kenyérgyárat, a mögötte álló céget, a Mopaco SA-t felszámolta, az embereket elbocsátotta és az elmaradt bérüket sem fizette ki.

A szentgyörgyi kenyérgyár

Erdélyben nagy hagyománya van a kenyérgyáraknak, valahol az urbanizáció fokmérője lehetett egy időben, minden jelentősebb városnak volt kenyér- és cukorgyára, vagy ezek valamelyike, a gyárak pedig fontos szerepet töltöttek be a helyi közösségek életében: sportszakosztályok, különböző neves események megszervezése kötődik nevükhöz. A sepsiszentgyörgyi kenyérgyár azzal tűnt ki az átlagból, hogy míg a nagyobb erdélyi városokban elkótyavetyélték a kenyérgyárakat a vadprivatizáció hajnalán, 

addig a szentgyörgyieknek rendre sikerült olyan befektetőket találniuk, akik a kenyérgyárat a megye egyik legsikeresebb vállalkozásává tették

– számolt be róla a Nethuszár.

Aztán jött a Bige Holding…

A Bige Holding aztán a sepsiszentgyörgyi Mopaco SA tulajdonosa lett, és ekkor kezdődtek a bajok. A helyiek által csak kenyérgyárnak nevezett malomipari cég vagyona nem lehetett kevés, amikor Bige megérkezett és elfoglalta az igazgatói széket, de erről majd később. Aztán mindmáig tisztázatlan okokból a Mopaco 2013-ban bejelentette, hogy 94 alkalmazottjából 85-öt elbocsát, és elindult ellene az egyszerűsített csődeljárás (procedura simplificata a falimentului).

Közel kilencven Kovászna megyei székely nem kapta meg utolsó munkabérét, 2015-ben még mindig az igazukat keresték azok, akik addigra még nem legyintettek lemondóan. 

Ennél is súlyosabb, hogy a csődeljárás megindulása után a Mopaco nem tudta teljesíteni szerződésben foglalt vállalását, miszerint elkészíti a Kovászna megyei kisiskolásoknak járó tej és kifli programhoz a szükséges kifliket. Kisiskolások ezrei maradtak uzsonna nélkül szerte Kovászna megyében, ráadásul a csődeljárás időzítése miatt az önkormányzatok csak késve tudtak újabb beszállítót találni – írja a Nethuszár. 

Csőd vagy valami más?

2013 áprilisában a Mopaco bejelentette, hogy a sepsiszentgyörgyi, kovásznai és szentivánlaborfalvi munkapontok 94 alkalmazottjából 85-öt kénytelenek elbocsátani, és elindul a csődeljárás. Egy hónappal később, 2013 júniusában az alkalmazottak még mindig az elmaradt bérüket várják, a cég Gyárfás Jenő utcai központjába mennek, hogy megtudakolják: mikorra várható a bérek rendezése. 

A helyzetet az is bonyolítja, hogy a munkaszerződés felbontásáról szóló iratokat sem kapták meg az egykori alkalmazottak, így aztán munkanélküli-segélyre sem jogosultak.

 A cég központjában a brassói csődbiztos fogadja az elkeseredett embereket, aki tájékoztatja őket, hogy leltározzák a Mopaco vagyonát, majd elárverezik, a befolyt összegből pedig kifizetik az elmaradt béreket. Hogy mikor? Azt ő nem tudja – olvasható a Nethuszár cikkében. 

A csődeljárás során felmérik a cég vagyonát, majd elárverezik, az így befolyt összeget pedig a csődbiztos kiutalja a hitelezőknek – ez az eljárás, dióhéjban, ha van vagyon, amit elárverezzenek. Igen ám, de érdekes módon a csődeljárás megindulása és a leépítések bejelentése előtt alig egy héttel, 2013. március 19-én egy belső, februárban keltezett javaslatra (referat) hivatkozva, pontosabban, az abban foglaltakat jóváhagyva, a Mopaco részvényeseinek tanácsa úgy dönt, hogy a nyíregyházi NZRT-Trade Kft. (Nyíregyháza, Kórház utca 1/a) céggel szemben fennálló tartozását rendezendő, a Mopaco tulajdonában álló következő ingatlanokat, piaci értékének megfelelően számolva, átadja a nyíregyházi cégnek:

• Pékség, Kézdivásárhely, Ady Endre utca 7.
• Szentivánlaborfalvi malom, Szentivánlaborfalva, Malom utca 272.
• Oltszemi malom, Oltszem, Malom utca
• Árusító kioszk (pult), Sepsiszentgyörgy, Stadion utca
• Árusítópont (üzlet), Sepsiszentgyörgy, 1918. december 1. utca, földszint
• Ipari épületek, Sepsiszentgyörgy, Gyárfás Jenő utca 9.

a fentiek tehát hirtelen átkerülnek az NZRT-Trade Kft. tulajdonába…

Az erről szóló hivatalos okiratban, a leépítések előtti utolsó közgyűlés jegyzőkönyve szerint, mintha nem is félnének a közelgő csődtől, mintha a jövőbeni gazdasági tervek része lenne az ingatlanok átadása:

[…] tekintettel a Mopaco SA gazdasági-pénzügyi helyzetére, annak hatékonyabbá tételének érdekében, ellenszavazat nélkül […]

– áll a közgyűlés jegyzőkönyvében.

Aligha gondolhatjuk, hogy a cég vezetése vagy épp Bige Zalán igazgató március 19-én még nem tudta, hogy egy héttel később, 26-án bejelenti, hogy alkalmazottainak többségét elbocsátja és elindul a csődeljárás, viszont az NZRT-Trade Kft. Nyíregyházáról legalább jól járt: ölébe hullott egy kisebb birodalom Székelyföldön.

Ki áll az NZRT-Trade Kft. mögött?

Meglepetés következik: a Bige Holding cégcsoport egyik tagja, amelyik a kelet-magyarországi régió mezőgazdaságának műtrágyaellátását vette fel portfóliójába 

– írja a Nethuszár. 

Szóval, a 2013. márciusi közgyűlésen még csak nem is beszélhetünk arról, hogy csődszag van a levegőben, hanem a szóban forgó részvényesi ülésen a tagok örömmel állapítják meg, hogy éves forgalmuk az egy évvel korábbi 5.701.495 lejről 8.884.707 lejre nőtt, de az sem a közelgő csőd jelének tudható be, hogy Kiss Sándor részvényes javaslatára a közgyűlés újabb négy évre megválasztja Bige Zoltánt a cég adminisztrátorának, az ülésen a szintén részvényes Bige Hasso Kft.-t Csíkos Tibor András képviseli. A Bige Hasso Kft. főtevékenysége a vagyonkezelés – főleg a Bige Holding vagyonának kezelése.

Miért is nincs pénz?

Bár az ingatlanok tulajdonjogának elcserélése miatt elszegényedhetett a Mopaco, azért a 2013. március 19-i közgyűlésen másról is döntenek részvényesek, nevezetesen arról, hogy a BRD banknál meglévő 1.500.000 lejes hitelkeretüket továbbra is fenntartják, az ehhez szükséges szerződések aláírásának jogát pedig Bige Zoltán testvérére, Bige Zalánra ruházzák. 

Nagy kérdés ugye, hogy egy hónappal később, a csőd bejelentésekor és az alkalmazottak elbocsátásakor miért nincs pénz az elmaradt bérekre? 

– írja a Nethuszár. 

2013 után

Az elbocsátások bejelentése előtti héten a Mopaco ingatlanvagyonának egy jelentős részét átadják a NZRT Trade Kft.-nek, amely szintén a Bige Holding cégcsoport tagja. Ugyanezen a közgyűlésen döntenek a másfél millió lejes (akkori árfolyamon nagyjából 340.000 euró) hitelkeretük meghosszabbításáról.

A Mopaco birtokában maradt ingatlanokat és ingóságokat a brassói felszámolóbiztos próbálja elárverezni, mérsékelt sikerrel, a megmaradt eszközpark egy részét pedig – a helyiek elmondása és a helyi sajtó szerint – ócskavasként vásárolják fel vállalkozó szellemű emberek. 

Az ingatlanok elárverezésénél nem véletlenül írnak mérsékelt sikerről: a kovásznai Mesterek utcájában található ingatlanegyüttest, amely továbbra is a Mopaco tulajdonában maradt, a felszámolást intéző brassói Info Deep Insolvency próbálta értékesíteni, a kikiáltási ár 223.075 euró. Vevő nem kerül, így végül 2018-ban Kovászna város önkormányzata eldönti, hogy megvásárolják az épületet, azonban, érdekes módon, mielőtt ajánlatot tehettek volna, hirtelen került egy vevő. A csőd bejelentése után 223.075 eurós áron hirdetett ingatlan végül 85.520 eurórért kelt el, a vevő ismeretlen. Jó üzlet, kérdés, kinek? – teszi fel a kérdést a Nethuszár.

Két évvel az elbocsátások után, 2015-ben a Székelyhon napilap arról számol be, hogy az egykori alkalmazottak még mindig nem kapták meg elmaradt bérüket, de a felszámolóbiztos ígéri, 30 napon belül fizet. 

A Nethuszár magukat megnevezni nem kívánó forrásoktól úgy tudja, a mai napig nem rendeződött megfelelően az elmaradt bérek kérdése, volt, aki el sem ment felvenni, mások pedig azóta elhunytak, miközben egy fillért sem láttak a jogos járandóságukból. A történet talán legdurvább része a pitiánerség: a Bige Holding összesen 49.357 lejjel tartozik mintegy kilencven személynek – a legkisebb összeg 350, a legnagyobb 1500 lej, sem akkoriban, sem most nem számított olyan csillagászati összegnek, amit ne lehetne kifizetni – különösen, ha az ember nem is olyan rég hosszabbította meg az 1.500.000 lejes hitelét a BRD banknál, ugye…

Az akkori árfolyamon nagyjából 11.000 eurónyi összeg nem valószínű, hogy megterhelte volna a Bige család zsebét, annak fényében biztosan nem, hogy a közeli Kommandó településen villát tartanak fent, helikopterleszállóval, ahogy az dukál.

Amire szavak sincsenek

A Nethuszár szerint a Bige Holding erdélyi kalandozásainak legsúlyosabb következménye a Kovászna megyei gyerekeket érintette: 2013 áprilisától a Mopaco nem tudta teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettséget, miszerint az iskolai tej- és kifliprogramhoz szükséges kifliket előállítja. 

Kisiskolások ezrei, szerte Kovászna megyéből, hónapokig csak tejet kaptak, kifli nélkül, a megyei tanácsnak 2013 szeptemberére is csak nagyon nehezen sikerült új beszállítót találnia. 

Az elmaradt kiflik miatt senki sem kárpótolta a nebulókat – jegyezte meg keserűen akkoriban a Covasna Media portál.

Összegzés:

A Mopaco SA hivatalosan elérhető adatai alapján nehéz megérteni, hogy mi indokolta a csődeljárás elindítását, a leépítést és a kenyérgyár tönkretételét. 2013-ban, a csőd évében még 1.973.916 lejes nettó profittal büszkélkedhet a vállalat, az üzleti forgalom szintén jól alakul, a Lista Firmelor adatainak alapján:

(Cifra afaceri=forgalom; profit net=nettó nyereség)

Érdekes, legalábbis elgondolkodtató az, hogy végül is miért ment csődbe a Mopaco, ahogy az is felvethet nem szokványos kérdéseket, hogy miként lehetett a leépítések bejelentése előtt egy héttel áttenni a cég vagyonát egy másik cégbe. Adósság fejében? Mégis, kinek tartoztak, hogy ennyire sürgősen kellett törleszteni? Hát épp a Mopaco tulajdonosának, a Bige Holdinghoz tartozó NZRT-Trade Kft.-nek! 

Akárhogy is, mire a csődeljárás elindul, addigra a szentgyörgyi kenyérgyár ingatlanvagyonának jelentős része átkerült a nyíregyházi Bige Holdinghoz tartozó cég tulajdonába, utánuk pedig az özönvíz.

Azaz, majdnem: a Bige klán ugyanis mai napig hazajár Kovászna megyébe, Kommandón igazi villát építettek maguknak, elvadászgatnak a környéken, ha nagy hó van, akkor sem kell kínlódniuk egy Daciában, mert a helikopterük felviszi őket a legmagasabban fekvő székely falucskába, a villához pedig helikopterleszálló is tartozik, aggodalomra tehát semmi ok… Az ügy még mindig nem zárult le, a Mopaco továbbra is felszámolás alatt áll, a következő tárgyalásra 2022. január 21-én kerül sor – zárja sorait a Nethuszár. 

Az eredeti cikket ITT érheti el. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Nethuszár)