Magyarmajdányon és Rábén van a legnagyobb katasztrófa az országban. Ezen a két – többnyire magyarok által lakott – településen mintegy háromszor annyi bevándorló tartózkodik jelenleg, mint helyi lakos. A lakatlan házakba betörnek, tüzet gyújtanak, félelemben tartják a helyieket. Horgoson is lehet velük találkozni, illetve Szabadkán is. Persze nem akkora tömegben
– nyilatkozta lapunknak a szerbiai migrációs helyzetről Pásztor Bálint. A Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője elmondta, hogy amikor a migránsok feltorlódnak a határ menti településeken, akkor pártja kérésére a csendőrség több autóbusznyi bevándorlót összeszed, és elviszik őket a preševói menekültközpontba, gyakorlatilag ahhoz a ponthoz, ahol beléptek az ország területére. Pásztor Bálint ismertette velünk azt a tényt, hogy a szerbiai jogszabályok értelmében a migránsok kizárólag a részükre kialakított befogadóközpontokban tartózkodhatnának, ám többségük nem hajlandó ott maradni, és segítőik is vannak.
– A mérhetetlen pénztömegeket megmozgató nemzetközi civil szervezetek támogatásával ezek a bevándorlók visszaszivárognak az említett helyszínekre. Így folyamatosan zajlik a migráció az ország határain belül is. Szerbiának nagy problémát jelent az is, hogy a helyi taxisok meglátták az üzleti lehetőséget a migránsok szállításában, és visszaviszik őket a határra. Gyakorlatilag büntetlenül
– mondta, hozzátéve: így a bevándorlók hatalmas csoportokban vonulnak végig az ország településein, ez pedig különböző incidensekhez vezet. Pásztor Bálint elmesélte, hogy a migránsok néhány héttel ezelőtt Szabadkán betörtek egy gyógyszertárba, bántalmazták, megkötözték az ott dolgozó hölgyet, nemrégiben pedig majdnem felgyújtották a kelebiai templomot.
– Ezek azok az esetek, amelyek alól Magyarország polgárai mentesültek a magyar kormány határozott álláspontjának köszönhetően
– szögezte le. A VMSZ frakcióvezetője hozzátette, hogy a vajdasági magyarság számára is jó megoldásnak bizonyult a fizikai határzár, hiszen emiatt a bevándorlók már nem elsősorban a 2015-ös útvonalon haladnak, hanem Horvátország, Bosznia és Románia felé is próbálkoznak. Pásztor Bálint elmondta, pártjával 2015 óta többször is felszólaltak a parlamentben Szerbia déli határának fokozottabb védelme mellett, ám konkrét intézkedéseket egyelőre nem tudtak kiharcolni.
Szerbia, mint az Európai Unióba tartó ország, nem konfrontálódik a német állásponttal, ugyanakkor egyfajta változás tapasztalható 2015 óta. Ma egyre gyakrabban hallunk olyan kijelentéseket szerb politikusoktól, hogy Szerbia nem lesz a migránsok parkolóhelye, és hogy a helyi lakosság védelme a kormány elsődleges feladata ebben a kérdésben. Az a helyzet, hogy Szerbia kormánya jelenleg megpróbál egyensúlyozni a kérdésben az EU mainstream felfogása és a szerbiai állampolgárok érdekeinek védelme között.
Mint mondta, emiatt kénytelenek voltak ehhez az állapothoz – már amennyire lehet – hozzászokni, de mindent megtesznek a vajdasági magyarok biztonságért, és továbbra is Szerbia déli határának védelmét fogják szorgalmazni, hiszen ezt tartják a lehető legjobb megoldásnak. Megjegyezte, a szerb kormány álláspontja mára közeledett a magyar kormányéhoz. Folyamatosak a konzultációk a két belügyminiszter között, illetve közös járőrözések vannak a szerb–magyar és a szerb–macedón határon is.
– Tény, hogy Szerbia nem tudja önállóan megváltoztatni a kialakult helyzetet, de Magyarország példája megmutatta, hogy a határvédelem az egyetlen olyan intézkedés amely csökkenteni tudja azt a nyomást, amely térségünkre nehezedik – zárta gondolatait Pásztor Bálint.
Borítókép: Pásztor Bálint (Fotó: Teknős Miklós)
