– Naponta legalább egy gyermek változtatja meg a nemét Nagy-Britanniában. Korábban csak néhány havonta kellett egy-egy ilyen ügyet intéznünk, viszont manapság ez a szám már heti hét–tíz – nyilatkozta Louise Bowers a Huffingonpostnak. A brit szakpszichológus kifejtette, a szigetországban évről évre egyre több gyerek jár genderklinikára is, amelyre a hormonkezelések és egyéb speciális kezelések miatt van szükség.
A genderlobbi társadalomra gyakorolt hatását – Louise Bowers szavai mellett – egy brit statisztika igazolja, amely szerint Nagy-Britanniában a Nemi Identitásfejlesztési Szolgálatnak (GIDS) 2010-ben még csak 94 páciense volt, 2018-ra azonban ez a szám 2519-re – nyolc év alatt huszonhétszeresére – nőtt.
Az intézmény legfiatalabb páciense egy hároméves gyermek volt. Beszédes az is, hogy Svédországban tíz év alatt 1500 százalékkal nőtt meg azoknak a kislányoknak a száma, akik fiúnak érezték magukat. Ezt a robbanásszerű növekedést a 13–17 éves korosztályban tapasztalta Svédország Egészségügyi és Jóléti Tanácsa, amely szerint kisebb mértékű növekedés más korosztályokban is volt. Tíz év alatt – 2008 és 2018 között – a 18–24 év közötti férfiak körében is 400 százalékkal megnőtt azoknak a száma, akik viszont nőnek érezték magukat és úgy képzelték el a jövőjüket. A svéd jelentés szerint a beavatkozáson átesett fiatalok közül ma már nagyon sokan küszködnek mentális betegségekkel, depresszióval vagy szorongással. Az önkárosodás és az öngyilkossági kísérletek szintén gyakoribbak voltak a népesség egészéhez képest azoknál, akiknél korábban „nemi diszfóriát” diagnosztizálták és nemváltó beavatkozás mellett határozták el magukat.
Veszélyes a korai érzékenyítés
A nemzetközi liberális mainstream média a jelenséget gyakran próbálja azzal érvelni, hogy az érzékenyítésnek köszönhetően egyre több ember meri felvállalni másságát, azonban az állítással szemben számos szakember emelte fel már a hangját. Lapunknak korábban Bagdy Emőke hívta fel a figyelmet a korai érzékenyítés veszélyeire: „A korai érzékenyítés azért veszélyes, mert a szociális behatások olyan erőteljesek tudnak lenni, hogy megakadályozhatják a szabályozó gén kinyílását vagy módosíthatják azt, ami tovább is örökítődik” – vélekedett a klinikai szakpszichológus. Az ismert szakember leszögezte, hogy
az időablak szerint 3–5 éves, tehát óvodáskor között kapja meg a gyermek azokat a kulcsingereket, amelyek hozzásegítik, hogy a biológiai nemével azonos társadalmi nemben vállalja, hogy hová, azaz melyik nemhez tartozik.
Mint mondta, a genetikai időzónákkal együtt járnak a szenzitív pszichológiai időszakok, ezekben a periódusokban alakulnak ki az életre szóló mély bevésődések, ezért ilyenkor minden ingerbehatásnak különös értéke és jelentősége van. Lapunk kérdésére a pszichológusprofesszor kiemelte, hogy ebben az időszakban a meséknek kiemelten fontos jelentőségük van, mert ezek révén olyan üzenetek is bejuttathatók, amelyeket a gyerek kritika nélkül fogad, mivel neki még nincs kritikai érzéke és viszonyítási alapja. – Például ha arról hall egy történetet, hogy két herceg egymásba szeret, akkor ezt a gyerek megjegyzi, és számára már evidencia lesz, hogy a fiúk egymásba szerethetnek – magyarázta az ismert szakember.
Magyarországon is teret hódít
Hazánkban különböző – nemzetközi forrásokból gazdálkodó – szervezetek, egyesületek esküdtek fel a genderideológia népszerűsítésére. Mint korábban beszámoltunk róla, a magyar LMBT-szövetség már közel egy évtizede lobbizik azért, hogy a transzneműek nemváltoztató műtéte és hormonkezelése államilag támogatott beavatkozás legyen. A szövetség tagja egyebek mellett az a Labrisz Leszbikus Egyesület is, amely korábban számos oktatási intézményben tartott diákoknak és pedagógusoknak LMBTQ-érzékenyítő foglalkozást, de az ő gondozásukban jelent meg az első LMBTQ-mesekönyv is Magyarországon. Hazánk legnagyobb leszbikus szervezete emellett már évek óta aktív tevékenységet folytat az oktatási intézményekben is:
a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézet által támogatott egyesület a Melegség és megismerés elnevezésű program részeként a budapesti és vidéki középiskolákban már több száz olyan képzést szervezett, ahol a szexuális kisebbségek és identitások elfogadására nevelik a diákokat, emellett a pedagógusokat is ellátják a szexuális kisebbségekkel és identitásokkal kapcsolatos „szakirodalommal”.
Több budapesti oktatási intézményben is találkozhattak a diákok érzékenyítőfoglalkozásokkal. A fővárosi Eötvös József Gimnázium iskolaújságában kérdőívvel próbálták feltérképezni a diákok szexuális érdeklődését. A budapesti Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnáziumban szintén LMBTQ-érzékenyítő foglalkozásokat tartottak, és különböző szituációs szerepjátékokat – többek között egy transznemű férfi szerepébe beleképzelve magukat – kellett játszaniuk a diákoknak. Az Illyés Gyula Gimnáziumban pedig a legismertebb LMBTQ-szervezetek mellett egy transzvesztita is előadást tartott az intézmény diákjainak. Mint kiderült, a gimnázium a szülőket nem értesítette a rendezvényről.
Támadják a gyermekvédelmet
Bár a nyugati világban már évtizedek óta zajlik az érzékenyítés címszava alatt a genderideológia népszerűsítése, ha hazánkban 2010-ben nem történik meg a kormányváltás, minden bizonnyal mi is hasonló cipőben járnánk. Emlékezetes, 2010-ben Bajnai Gordon kormánya titokban módosította az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendeletet, belecsempészve a szövegbe a „nemi sztereotípiák erősítésének tudatos kerülését”. A 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány azonban ugyanezen év augusztusában, még az óvodakezdés előtt módosította a szocialista kormány által meghozott változtatásokat. A szövegből kikerült a nemi sztereotípiák erősítésének tudatos kerülése, és úgy változtatták meg: az óvoda „nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben”. Azonban úgy tűnik, a hazai baloldal nem változtatott korábbi álláspontján, hiszen minden létező jogorvoslati lehetőséget és fórumot kihasznált annak érdekében, hogy a magyarok ne tudják elmondani a véleményüket a kérdésben.
Emlékezetes, a szivárványkoalíció (a Jobbik kivételével) első ízben nem szavazta meg a gyermekvédelmi népszavazás kezdeményezését, illetve minden lehetséges nemzetközi és hazai csatornán felszólaltak ellene, majd az Alkotmánybíróságon is megtámadták, ám nem jártak sikerrel.
Januárban elején ugyanis megjelent az Alkotmánybíróság honlapján az a határozat, amelyik lehetővé teszi áprilisban a kormány gyermekvédelmi népszavazásának megtartását.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
