Benkő Tibor: Folytatni kell a haderőfejlesztést és segíteni a határok védelmét

A honvédelmi miniszter a haderőfejlesztési program folytatását jelölte ki fő célként évértékelő értekezletén.

Budapest, 2021. oktber 14. Benk Tibor honvdelmi miniszter a meghallgatsn, az Orszggyls honvdelmi s rendszeti bizottsgnak lsn az Orszghzban 2021. oktber 14-n. MTI/Sos Lajos Fotó: Soós Lajos

A honvédelmi és haderőfejlesztési program folytatását jelölte ki fő célként Benkő Tibor honvédelmi miniszter évértékelő és feladatszabó értekezletén kedden Szentendrén. Emellett a tárcavezető prioritásnak nevezte, hogy a katonák továbbra is segítsék a rendőröket a határokon.

– A katonák 2015 óta rendületlenül részt vesznek a határvédelmi feladatokban, akik csak tavaly több mint 120 ezer határsértőt fogtak el a rendőrökkel közösen. Jelenleg viszont látható, hogy a migrációs válság egyre nagyobb nyomást jelent a magyar határokon 

– mondta a honvédelmi miniszter, aki hangsúlyozta, hogy ha szükséges, több katonát is küldenek a határok védelmének segítésére.

Benkő Tibor köszönetet mondott valamennyi katonának, köztük mások mellett azoknak, akik az afganisztáni kimenekítésben helytálltak, akik a határok védelmét, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezést segítették és segítik.

– Jelenleg az látható, hogy a migrációs válság egyre nagyobb nyomást jelent a magyar határokon – rögzítette a miniszter, megjegyezve: ezen nem segített az afganisztáni misszió befejezése sem. 

– Magyarország mindvégig azt mondta, „NATO-feladatban együtt be és együtt ki” 

– emlékeztetett Benkő Tibor, aki úgy értékelt: katonai szempontból a kivonás nem úgy volt előkészítve és végrehajtva, ahogy azt kellett volna.

A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy míg 2010-ben még 17 tartalékos katona volt, számuk mostanra több mint 11 ezerre bővült. Feladatuk, hogy segítik az egészségügyben a járvány elleni védekezést, a határokon, és a Nyugat-Balkánon is teljesítenek szolgálatot, így a tartalékos katonák valós katonai képességet jelentenek. Továbbá Benkő Tibor kiemelt feladatnak nevezte az önkéntes tartalékos rendszer további fejlesztését. Továbbra is cél, hogy 2028-ra 20 ezer tartalékos katona álljon rendelkezésre.

A miniszter részletesen bemutatta a katonai életpályamodellt. Ennek első szakaszához tartoznak a hazafias honvédelmi nevelés rendszerének résztvevői, valamint az önkéntes tartalékos katonák, az önkéntes katonai szolgálatot vállalók. Benkő hangsúlyozta, hogy a katonai hivatás az egyetlen, ahol azt vállalják, ha kell az életüket áldozzák. A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottak az illetményfejlesztésre: 2010 óta a tábornoki, tiszti állomány mintegy kétszeres, az altiszti, valamint a legénységi állomány mintegy 2,5-szeres emelésben részesült.

A második szakasz – a hivatásos és szerződéses katonáké – aktív szakasz. Ennek kapcsán kiemelte, a törvény most is biztosítja, hogy a felső nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évvel az egyén, illetve a katonai vezetés kérje a rendelkezési állományba helyezést. Benkő arra is kitért, hogy a felső korhatárhoz közeledve előfordulhatnak esetleges problémák, így ebben a szenior szakaszban megteremtik a feltételét, hogy a katonák nyugállományba kerüléséig például az oktatásban, közigazgatásban tovább dolgozhassanak. A harmadik, a nyugállományú katonák szakasza. A miniszter köszönetet mondott, amiért sok részvevő továbbra is segíti a honvédelem ügyét.

– Mindemellett 2010 óta háromszorosára emelték a katonák lakhatási támogatását, továbbá egyebek mellett családtámogatási, szükség esetén egészségkárosodási támogatást is biztosítanak az állománynak. A fiatalok számára pedig soha nem látott mértékű ösztöndíjprogram működik – fejtette ki.

Benkő Tibor a hibrid hadviselés jelentőségét is többször kiemelte. Mint mondta, ehhez kapcsolódóan komoly szervezetfejlesztést hajtottak végre a Magyar Honvédség kibervédelmi képességének kialakítása érdekében. Elismerően szólt továbbá a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ helytállásáról, amely a katonaság egészségügyi feladatai mellett a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos feladataiban is "jól vizsgázott".

– A jelenlegi biztonsági helyzet is azt igazolja, hogy feladata van a Magyar Honvédségnek. Magyarország tagja a NATO-nak, követi annak elvárásait, de a prioritás a nemzeti képesség. Olyan nemzeti haderőt kell építeni, amely garantálja az ország békéjét és biztonságát 

– hangoztatta Benkő Tibor.

A miniszter rendhagyó módon nemcsak a 2021-s és 2022-es évekről szólt, hanem hosszabb távon is a múltról és a jövőről. A fontos eredmények között említette a honvédelmi költségvetés, valamint a katonai illetmények jelentős emelését, és rögzítette: 

a honvédelmi költségvetés növekedése terv szerint halad, 2024-re elérhető a GDP-arányosan 2 százalékos honvédelmi büdzsé. A jövőben is érkeznek a haditechnikai eszközök, folytatni kell – az immár 2032-es kitekintésű – honvédelmi és haderőfejlesztési programot és a nemzetközi szerepvállalás bővítését is.

Borítókép: Benkő Tibor (Fotó: MTI/Soós Lajos)