– Az ítélet aránytalansága; az eljárást övező anomáliák; valamint a 2006 és 2010 közötti, rendőrterrorra és megfélemlítésre alapuló rendszer működtetőinek elmaradt büntetőjogi felelősségrevonása együttesen eredményezi azt, hogy Budaházy Györgyék példátlanul szigorú büntetése súlyos támadás a magyar emberek igazságérzete ellen – olvasható a Védett Társadalom Alapítvány közleményében.
Mint kifejtik, nehéz feldolgozni, hogy ugyanaz a bíróság, amelyik nem marasztalta el a 2006-os rendőrterror miatt Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Bene László országos rendőrfőkapitányt, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt pedig mindössze 400 ezer forint megfizetésére kötelezte, elsőfokon összesen több mint 100 év szabadságvesztésre ítélt többgyermekes családapákat és -anyákat, mert 14-15 évvel ezelőtt fel mertek lépni egy elnyomó, a saját polgárai ellen erőszakot alkalmazó hatalom ellen.
– Budaházy György 17 éves fegyházbüntetése (és az, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható) különösen aránytalannak tűnik akkor, ha tudjuk, hogy a kiváló veszprémi kézilabdázó, Marian Cozma gyilkosai 18 évet kaptak és feltételesen szabadulhattak 14 év után. Az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottja pedig 13 év fegyházbüntetés letöltését követően hagyhatta el a börtönt, ami meglehetősen kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy saját kiskorú lányai szeme láttára verték halálra Szögi Lajos tanárembert 2006-ban – hangsúlyozza a közlemény.
Továbbá emlékeztetnek, hogy a magyar bíróság kiegyensúlyozottságában és elfogulatlanságában joggal rendül meg a bizalom akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy egyes politikusok – pl. Czeglédy Csaba és Lackner Csaba – kivételezett helyzetben vannak, és az egyértelmű bizonyítékok is kevesek ahhoz, hogy akárcsak a töredékét kapják annak, amit Budaházy György és társai.
– A Védett Társadalom Alapítvány kuratóriuma és jogvédelmi szárnya, a Budapest Bizottság vélelmezi, hogy nem véletlen a Hunnia-per elsőfokú ítéletének időzítése: az országgyűlési választások előtt kevesebb mint három héttel egy ennyire aránytalan döntés tökéletesen alkalmas a normalitáspárti tábor megosztására
– jegyezték meg.
Ugyanakkor bíznak benne, hogy a Fővárosi Törvényszék ítéletének igazságtalanságát kiküszöbölendő, a törvényhozók a választást követően megfontolják a Nemzeti Jogvédő Szolgálat javaslatát az ún. közkegyelmi törvény megalkotására, amely amnesztiát adna azoknak, akiket 2006 és 2010 közötti politikai ügy miatt marasztaltak el.
– A magyar történelmet nézve ez nem lenne példátlan döntés, az 1960-as években amnesztiában részesítették az 1956-os forradalmárok jelentős részét, ahogy az 1848-49-es szabadságharc után néhány évvel is működött a közkegyelem intézménye. 2022-ben, avagy tizenhat esztendővel a 2006-os eseményeket követően ugyancsak indokolt lenne egy hasonló gesztus megtétele, amely egyrészt kielégítené a magyar emberek igazságérzetét, másrészt tisztességes, többgyermekes családapáknak és -anyáknak szolgáltatna igazságot. Addig is indokoltnak látjuk a vádlottak esetleges egyéni kegyelmi kérelmeinek támogatását – rögzítették.
Borítókép: Budaházy György, a Hunnia-per elsőrendű vádlottja (Fotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula)
