„Válsághelyzetekben különösen fontos az Európai Unió egységének megőrzése és a tagállamokat összekötő közös felelősség. Ennek jegyében Magyarország csak annyit kér, hogy a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzájuthasson a számára előirányzott uniós forrásokhoz, és azokat rugalmasan, a válság kezelésére leginkább alkalmas célokra használhassa fel” – a Magyar Nemzet információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök többek között ezt írta az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek címzett, múlt pénteki keltezésű levelében. Mint arra a kormányfő emlékeztetett, Magyarország határainál háború dúl; a rendkívüli körülmények pedig rendkívüli intézkedéseket követelnek – csak az elmúlt hetekben közel félmillió ukrajnai háborús menekült érkezett Magyarországra, és a kormány ennek többszörösére számít a következő időszakban.
Kérem, hogy a bizottság soron kívül hagyja jóvá az EU keleti határait védő tagállamainak helyreállítási és rezilienciaépítési terveit, partnerségi megállapodásait és operatív programjait
– közölte levelében a miniszterelnök, aki arra az ellentmondásra is felhívta az elnöknő figyelmét: az uniós helyreállítás keretében 2026 végéig felhasználható támogatások harminc százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében,
ami a keleti határokat védő valamennyi tagállam esetében forrásvesztéssel járna. Egyes esetekben ez az elérhető támogatások tizenhat százalékát is jelentheti.
Orbán Viktor szerint ez elfogadhatatlan, így kéri az újraelosztási rendszer felülvizsgálatát, és annak biztosítását, hogy a háborús válság terheit leginkább viselő és egyúttal
az EU gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájáruló tagállamok ne veszítsenek uniós forrásokat.
Mint azt a miniszterelnök jelezte, Magyarország kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához.
A lengyelek és a magyarok eddig kimaradtak
Lapunk hasábjain többször írtunk róla, hogy e sorok írásáig az Európai Bizottság immár 22 ország nemzeti helyreállítási tervének adott zöld jelzést, ezen országok többsége pedig – a tagállamokat tömörítő tanács döntését követően – meg is kezdték a helyreállítási pénzek felhasználását. Az ukrán válság migrációs dimenziója által leginkább érintett államok, Magyarország és Lengyelország terveit sem fogadták még el Brüsszelben, a tárgyalások folyamatosak.
Ismert, a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági következményeinek mérséklésére valamennyi tagállam nemzeti terveket nyújthat be az Európai Bizottsághoz, amelyek alapján majd megkapják a helyreállításhoz szükséges uniós forrásokat. Az e célból létrehozott uniós alapról 2020 nyarán, maratoni EU-csúcson állapodtak meg az állam- és kormányfők; az alap mérete is történelmi méretű, összesen 750 milliárd eurós.
Az uniós szabályok egyébként lehetővé teszik, hogy a tagállamok menet közben is módosítsanak a helyreállítási terveken.
A háborús helyzet pedig nyilvánvalóan több államot is lépéskényszerbe hoz majd.
Orbán Viktor levele
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Brüsszelben 2020. február 3-án (Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Orosz–ukrán háború
