Mráz Ágoston: Nincs kormányváltó protesthangulat Magyarországon

A fiatalokkal kapcsolatban gyakran elhangzó vélemény, hogy apolitikus természetűek, ugyanakkor általában kapcsolódik hozzájuk egyfajta várakozás, hogy részvételük meghatározó lesz a választásokon. A Mathias Corvinus Collegium Ifjúságkutató Intézet szakmai rendezvénye azt igyekezett körbejárni külföldi és hazai szakemberek segítségével, hogy milyen módon szólíthatók meg a fiatalok, mennyire sikeresek a részvételüket ösztönző stratégiák, valamint mire számíthatunk tőlük a közelgő parlamenti választáson.

A fiatalok politikai érdeklődésével kapcsolatos tendenciák a nagymintás ifjúságkutatás legfrissebb eredményei szerint egyértelműek, vagyis politikai érdeklődésük tartósan alacsony, a 2020-as adatok alapján a fiatalok 2,43 százaléka érdeklődik a politika iránt. A fiatalok 69 százalékának nincs olyan a környezetében, aki politikai véleményt nyilvánítana, vagyis politizáló barátaikból is kevés van. Azt látják maguk körül, hogy kortársaik sem igazán érdeklődnek. 

Székely Levente egyetértett Brent Buchanannel abban, hogy a politikai érdeklődést elsősorban a családi környezet szabja meg, azonban kérdés, hogy ez a családi politikai szocializáció milyen irányban mutatkozik meg. Nyomokban lázadást mutathat a fiatalok politikai gondolkozása szüleikhez képest, többségük azonban legalább az egyik szülőjével egyetért a politikai kérdéseket illetően (több mint 50 százalék), a politikai kérdésekben többnyire harmónia van a fiatalok és szüleik között. A megkérdezettek többsége a szülei életeszményét elfogadja. Nehéz lázadásról beszélni, amikor a fiatalok 80 százaléka legalább részben elfogadja azokat az értékeket, amelyekben szüleik élnek és egyetértenek a politikai kérdésekben.

A politikáról való beszélgetés legfontosabb közege a magyar fiatalok számára család, kevésbé a kortárscsoport. Nemzetben gondolkodó, mérsékelt, inkább liberális kép rajzolódik ki a fiatalokról, akik megosztottan jobb, illetve baloldaliak.

Az ifjúságkutatás szerint a többség demokráciapárti, a fiatalok hat tizede a demokratikus berendezkedést tartja előnyösnek. A fiatalok többsége elégedett a magyar demokrácia állapotával, ebben a kérdésben azonban megosztottnak mondhatók a fiatalok. 

A fiatalok körében közel vannak egymáshoz a kormánypártok és az egyesült ellenzék szimpatizánsai, valamint látszik, hogy a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a két további politikai tömörülés, amelynek lehet esélye bejutni a parlamentbe a fiatalok válaszai alapján. A két miniszterelnök-jelölt személyének megítélése azt mutatja, hogy tartós különbség van Orbán Viktor és Márki-Zay Péter megítélése között, előbbit a fiatalok 50, utóbbit 27 százaléka látná szívesen miniszterelnöki pozícióban.

Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet vezetője. Fotó: a szerző felvétele

Székely Levente előadását közvélemény-kutatói vita követte Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Kft. ügyvezetőjének részvételével. 

Závecz Tibor kifejtette, a tapasztalatok a háborús időszakban mérsékelten alkalmazhatók, hiszen a kampány nem a normális mederben zajlik. Mint elmondta, a magyar választók politikához való viszonyulása sokrétű: megfigyelhető az érdekalapú viszonyulás, azonban a különböző értékeket is fontosnak tartják a fiatalok. A fiatalok politikai preferenciáját a családi háttér tapasztalatai akár generációkon keresztül is meghatározzák, a szavazói magatartást úgyszintén. Závecz Tibor hangsúlyozta, az értékelvű választás a kor előrehaladtával fontosabb lesz. 

Mráz Ágoston Sámuel kollégájával egyetértve elmondta, a materiális feltételeknek van szerepe, de nem kizárólagos, ma már inkább a személyes érzést és elégedettséget vizsgálják a kutatók olyan kérdésekkel, minthogy „Ön szerint jó irányba mennek-e a dolgok Magyarországon?” Az erre adott válaszokból kiderül, hogy van-e protest hangulat, vagy inkább elégedettség jellemzi a társadalmat. Mráz Ágoston Sámuel elmondta, az adatok azt mutatják, hogy jelenleg nincs kormányváltó protesthangulat Magyarországon.

A fiatalokról tett megállapítások kapcsán fontos, hogy egyetemistákról beszélünk-e, hiszen aki egyetemre kerül, az új szocializációs buborékba is kerül, ekkor tud kiszakadni a családja politikai véleményéből, éppen ezért az egyetemisták véleménye tér el leginkább a családjuk politikai véleményétől – magyarázta az igazgató. 

Závecz Tibor elmondta, nem igazán mozgósítható politikailag a társadalom, ritka az olyan megmozdulás, mint amit most március 15-én láttunk. Szavai szerint a különböző megmozdulások visszafogottak Magyarországon, a fiatalok körében is. Hozzátette: civil szervezetek általi felhajtóerő lenne szükséges országos és helyi szinten is, ez a gyakorlat azonban nem alakult ki Magyarországon.

Egész Magyarországon nem jellemző a politikai aktivitás, hazánkban az aktív párttagok száma 100 ezer alatt van, ami alig egy százalékos szervezettségi szintet jelent, ez Nyugat-Európához képest alacsonynak számít – egészítette ki kollégáját Mráz Ágoston. 

Szerinte a március 15-i megmozdulások sem a fiatalok megszólításáról szóltak, a 30 év alattiak kevésbé voltak jelen, nem jellemző rájuk a nagy politikai aktivitás. Ezt erősíti, hogy 10-12 évvel alacsonyabb a választáson való részvétel a fiatalok körében a teljes népességhez képest. Az igazgató szerint téves az a romantikus jövőkép, hogy a fiataloké a jövő és ők majd megváltoztatják a világot. 

Mráz Ágoston Sámuel arról is beszélt, a fiatalok a felnőttekhez hasonlóan buborékhatásban élik életüket, egyik pillanatról a másikra ez nem változik, maximum valamilyen botrány hatására.  

Azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a fiatalokat megszólítani, Závecz Tibor azt mondta, hajoljanak le a politikusok akár egy szavazatért is, hiszen saját jövőjük szempontjából a fiatalok generációját nem lehet figyelmen kívül hagyni. Fontos megérteni és eljutni hozzájuk, bele kell fektetni az energiát, de ez hosszú távon kifizetődő. 

Jó befektetés lehet az első szavazók meggyőzése, azonban az igazgató szerint nem biztos, hogy az a jó stratégia, ha egy politikai szereplő túlzottan fiatalosnak akar látszani. Ettől függetlenül be kell a fiatalokat hívni a politikai közösségekbe – hangsúlyozta Mráz Ágoston. 

Borítókép: Hajdú András, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola kutatótanára, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research ügyvezetője (Fotó: Kincses Krisztina)