A 20. század nagy tanulsága a magyarság számára, hogy időtállóan érdemes építkezni, a megmaradáshoz éppen ezért nem elég nagyszerű épületeket építeni, hanem közösségeket kell létrehozni
– hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Leányfalun, ahol átadták a Ravasz László-emlékház, Egyházi Gyűjtemény és Rendezvényközpont épületét és megújított kertjét, valamint felavatták a református püspök egész alakos szobrát.
Gulyás Gergely ünnepi beszédében kiemelte: Ravasz László az életét szolgálatban töltötte, az Isten és ezáltal az emberek szolgálatában. Ezért állt szilárdan az ellentmondások és a válságok századában, változó korok, erők és világnézetek pergőtüzében. Ezért állt szilárdan a hit és nemzet ügyét képviselve az ország közvéleménye előtt megszakításokkal majdnem ötven esztendőn át – fogalmazott a tárcavezető. A miniszter szerint Ravasz László munkája, amelyet lelkipásztorként, püspökként, teológiai tanárként, missziós lelki vezetőként, több százezres hallgatottságú istentiszteletek igehirdetőjeként, egyházszervezőként és közéleti emberként, főrendházi tagként és meghurcolt hitvallóként végzett, messze túlmutat egyháza körén.
Ahogy ő állta a harcot, nemcsak minden református és minden keresztyén, de minden magyar számára jelenthet példát.
Minden, az igazságot őszintén kereső, embertársaiért felelősséget vállaló szabad ember számára is példamutatás volt. Életműve éppen ezért a mának is üzen – hangsúlyozta Gulyás Gergely, majd megjegyezte: a Ravasz László-emlékház, Egyházi Gyűjtemény és Rendezvényközpont azért jött létre, hogy küzdjön a feledés ellen.
A miniszterhez hasonlóan a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke is kiemelte:
Ravasz László nagyságában és életének tragikumában megtestesítette mindazt, ami a Kárpát-medence magyarságában erő, gondolat és szeretet.
Balog Zoltán beszélt arról is, hogy Trianon után Ravasz László volt az, aki minden beszédében, igehirdetésében, szónoklatában azt a meggyőződést közvetítette, hogy „vagyunk valakik, magyarok, nem is akárkik”. – Voltunk, vagyunk, leszünk – folytatta a püspök –, de ennek elengedhetetlen feltétele annak felismerése és elfogadása, hogy Isten kezében vagyunk valakik.
Az eseményen részt vett az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is, aki egyebek mellett azt emelte ki, hogy Ravasz László mindazt, amivel csaknem három évtizedes püspöki szolgálata alatt sáfárkodott, hazulról hozta. Kató Béla úgy fogalmazott: Leányfalu Ravasz László belső emigrációjának szimbóluma.
A háromszintes, több mint 450 négyzetméteres épület a kormány 590 millió forintos támogatásából és Leányfalu kivitelezésében valósult meg.
Az emeleti szinten kiállítótér jött létre, az épületben helyet kap egy száz fő befogadására alkalmas rendezvényközpont is, a pinceszint pedig találkozási pontként szolgál majd. Az emlékház kiállítása május 21-én nyílik meg, a tárlat kurátora Ravasz László püspök unokája, Tegzes Lászlóné Bibó Borbála, és dédunokája, Szabóné Tegzes Orsolya lesz.
Borítókép: Gulyás Gergely a Kormányinfón ( Fotó: MTI/Illyés Tibor)
