Gyurcsány pártjának a fizetés és a pozíció fontosabb a választási szlogeneknél

Élen járnak az alkotmányos rend elleni hergelésben a Gyurcsány-párt képviselői, miközben a választási szlogenjeiknél a végén mindig fontosabbnak találják a fizetés és a pozíció adta előnyöket. Emlékezetes, hogy az elmúlt időszakban az új DK-frakció közel kétharmada még arról beszélt, hogy kormányra kerülve akár feles többséggel – tehát jogellenesen – is alkotmányoznának. Vagyis hatályon kívül helyeznék – többük kifejezése szerint „kukába” dobnák, vagy „szemétdombra” vetnék – az érvényes alaptörvényt. A jogrendszert feje tetejére állító szélsőséges eszméket több ismert értelmiségi – köztük számos egykori vezető politikus – élesen bírálta.

Budapest, 2019. szeptember 18. Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője (k) és Gréczy Zsolt, a DK képviselője (b) az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2019. szeptember 18-án. A kormány klímaügyi vállalásaival kapcsolatban ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülés határozatképtelen volt. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Az obszcén, szexuális tartalmú fényképeinek nyilvánosságra kerülése miatt a parlamenti mandátumáról is lemondani kényszerülő Gréczy Zsolt ugyancsak az alaptörvény kidobásáról beszélt a Facebook-bejegyzésében: – Sokan kérdezik, mi lesz az orbáni alaptörvénnyel a kormányváltás után. Mi lenne? Kuka. Magyarország új alkotmányt kap és köztársaság lesz. Egy másik posztjából kiderül, hogy teljes mértékben tudatában van annak, hogy törvényellenes eljárást sürget, ám fittyet hány a jogállamisági normákra: „(Dobrev) az egyetlen, aki érti, hogy feles többséggel is mindent meg kell változtatni. Rajta kívül mindenki mond kemény mondatokat elszámoltatásról, de az ezzel járó közjogi konfliktus feloldására csak Klára vállalkozik.”

Ironikus, hogy míg Varju László, a DK alelnöke 2013-ban azt írta a közösségimédia-oldalán, hogy az alkotmányosság – általa vélt – felszámolása óta „a kormány minden döntése illegitim”, egy 2017-es bejegyzésben pedig úgy fogalmazott, hogy „illegális hatalom uralkodik ma az országban”, mégis az alaptörvényre felesküdve vette át a mandátumát a soron következő parlamenti ciklusokban.

A televíziós műsorvezetőből DK-s képviselővé avanzsált Kálmán Olga egy tavaly szeptemberi Facebook-bejegyzésben viccnek nevezte a házelnök szavait, amelyekkel az alkotmányos rend kereteit foglalta össze: „Napi vicc: Kövér László arra hívta fel a figyelmet, hogy alkotmányellenes, így büntetőjogi kategória a kétharmados törvények hatályon kívül helyezése egyszerű többséggel. Hogy mi alkotmányellenes, azt az Alkotmánybíróság hivatott eldönteni, mellettük fék még a köztársasági elnök.” Az érvényes jogrendszer elleni kirohanásában Kálmán Áder János köztársasági elnököt bólogató János néven becsmérelte.

Évek óta uszítottak

A DK egyik alelnöki tisztségét viselő Vadai Ágnes már évekkel ezelőtt azt hangoztatta, hogy pártja nem fogadja el legitimnek az alaptörvényt. Egy 2018-as sajtótájékoztatón pedig részletesebben is ismertette, hogy milyen alkotmányellenes lépésekre lehet számítani tőlük: „Az új kormány megalakulásának első 12 órájában le kell váltani a legfőbb ügyészt, hogy az immáron független ügyészségen megkezdődhessenek a vádemelések az eltussolt fideszes ügyekben.”

Mint ismert, a legfőbb ügyész a hivatali idejének lejárta előtt nem mozdítható el tisztségéből alkotmányos eszközökkel.

A múlt őszi baloldali előválasztás egyik vitájában Gy. Németh Erzsébet arról beszélt, hogy „számomra meggyőző szakemberek dolgoznak azon, ha mégsem lenne kétharmada egy új demokratikus koalíciós kormánynak, akkor is megvan arra a jogi lehetőség, hogy ezen változtassunk”. A főpolgármester-helyettességet a listás helyről szerzett parlamenti mandátumért otthagyó képviselőnő mindezt egyszerűen azzal indokolta, hogy az alaptörvény szerinte tákolmány, Magyarország pedig nem jogállam.

Sebián-Petrovszki Lászlónak, a DK pártigazgatójának a facebookos posztjából derült ki, hogy a 2018-as választás után érvénytelen esküt tett le a parlamentben. „Kiegészítettem a fideszes hatalom által előírt esküszövegemet azzal, hogy bizony a köztársaság helyreállításáért és egy új, demokratikus alkotmány megszületéséért is küzdök” – írta 2019 végén kelt bejegyzésében.

Az alkotmányos rend ellen hergelte a közvéleményt Barkóczi Balázs is. A Gyurcsány-párt színeiben első parlamenti ciklusát megkezdő képviselő így fogalmazott múlt nyáron a Facebook-oldalán: „Vissza kell állítani a kétharmados törvények ellenére a jogállamot és demokráciát, (…), ki kell venni a Fidesz kezéből az ügyészséget, a bíróságot, és a közszolgálati tévét és vissza kell adni a magyar embereknek.”

Felelőtlen értelmiség

Korábban néhány baloldali értelmiségi azt kezdte hirdetni, hogy a 2011-ben megszavazott alaptörvény semmis, és a választáson esetlegesen hatalomra kerülő baloldal bármilyen kis többséggel hatályon kívül helyezheti azt, mivel szerintük Magyarországon már kiépült az önkényuralmi rendszer. Elsőként Vörös Imre egykori alkotmánybíró vélte úgy, hogy egy majdani baloldali többségű Országgyűlésnek át kellene vennie az Alkotmánybíróság jogköreit és érvénytelenítenie kellene az alaptörvény rendelkezéseit. A jogtudós ezt azzal indokolta, hogy szerinte egyes törvények a közhatalom kizárólagos birtoklását alapozzák meg, az Alkotmánybíróság pedig elmulasztotta az ez elleni törvényes fellépést.

Vörös szerint tehát – akár csak feles baloldali többséggel – a parlamentnek meg kellene állapítania, hogy az alaptörvény és az „önkényuralmat kirívóan biztosító törvények” alkotmányellenesek, ezért semmisek, illetve „az egész jogrendszerből ki kell gyomlálni azokat a jogszabályokat, amelyek akadályozzák az alkotmányos rend helyreállítását”. A hasonló nézeteket hirdető Elek István közíró azt állította, „az Orbán-rendszer felszámolta a jogállamot, s már nem demokráciában élünk”. Forgács Imre, a Bajnai-kormány Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumának vezetője pedig gyakorlatilag egy kalap alá vett több magyar jogszabályt Adolf Hitler náci rezsimjének fajvédő törvényeivel.

Földindulásra várnak

Kis János, az SZDSZ egykori elnöke arról beszélt, hogy egy jövőbeni baloldali kabinetnek csak addig kell a fennálló jogi keretek között kell kormányoznia, amíg el nem jön a megfelelő pillanat, vagyis a „politikai földindulás”. Fleck Zoltán jogszociológus is úgy fogalmazott egy interjúban, hogy „ami most van Magyarországon, az nem demokrácia és nem jogállam”, s úgy vélte, hogy az ellenzéknek a feltételezett választási győzelme után valószínűleg időlegesen le kell mondania a jogállam tiszta érvényesüléséről. Szerinte ez soha nem volt másként nagy forradalmak után vagy rendszerváltáskor.

E szélsőséges, közfelháborodást keltő nézeteket számos neves értelmiségi elítélte. Hack Péter, az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese úgy vélte, polgárháborús helyzetet idézne elő, ha egy kormányerő kétharmados többség nélkül kezdene alkotmányozni.

Szerinte az ellenzéknek arra kellene törekednie, hogy megszerezze ezt a szintű támogatottságot a következő választáson, amire reális esélyük van, hiszen a rendszerváltás óta eltelt nyolc parlamenti ciklusból négyben volt kétharmados többsége a győztes pártoknak vagy a koalíciójuknak.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 12 év jogrendszerének a semmissé nyilvánítása olyan kérdéseket is felvet, hogy érvénytelenné válnak-e az ebben az időszakban hozott bírósági ítéletek, vagy hogy visszafizetik-e a pártok az említett intervallumban felvett állami támogatást.

Hitler eljárására emlékeztető javaslat

Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere egyebek mellett arra mutatott rá, hogy éppen Vörös Imre koncepciója emlékeztet a hitleri felhatalmazási törvény alapján történő hatalomgyakorlásra. Szavai szerint ugyanis ha a parlament kellő választói felhatalmazás nélkül alkotmányoz, sőt alkotmányosságot vizsgál, akkor onnan már csak egy lépés, hogy az általa létrehozott kormány vegye át tőle ezt a szerepet.

Az egykori MDF-es politikus emlékeztetett: szemben Vöröséknek a baloldal számára készített terveivel, arra soha nem volt példa, hogy a Fidesz-többség bármikor is átvette volna az Alkotmánybíróság alkotmányosságvizsgálati jogosítványait, azaz hogy magához vonta volna az alkotmányosság megítélését.

Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke ugyancsak erősen aggályosnak nevezte azokat a javaslatokat, hogy az ellenzék a 2022-es országgyűlési választáson megszerzett esetleges győzelme esetén, szűk többséggel, jogellenesen hatályon kívül helyezze a 2011-ben megszavazott alaptörvényt.

Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy közjogilag nem kérdőjelezhető meg az alaptörvény legitimitása.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője és Gréczy Zsolt, a DK képviselője az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2019. szeptember 18-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)