Demokratikus Koalíció: Csak felfelé, de szép lassan

A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció az egyetlen ellenzéki párt 2010 óta, amely folyamatosan és érdemben növelni tudta a támogatottságát. Ez a folyamat egy lassú, erőforrásigényes, de kétségkívül sikeres építkezést jelentett az elmúlt tizenkét évben. Gyurcsány és a DK páriaként indult 2011-ben, ám a mostani, április 3-i választáson az ellenzék vezető erejévé vált. A párt előtt álló nagy kérdés, hogy létrehoznak-e egy nagy baloldali gyűjtőpártot vagy pedig egy széttagolt, sok pártból álló formációt fognak vezetni.

Budapest, 2019. október 14. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke sajtótájékoztatót tart Az önkormányzati választások értékelése címmel a párt budapesti központi irodája sajtótermében 2019. október 14-én. A pártelnök úgy látja, az ellenzéki oldalon nincs alternatívája a legszélesebb körû együttmûködésnek. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Gyurcsány Ferenc számára hosszú és fáradságos út vezetett el a mostani helyzetig, amikor is pártja a legnagyobb ellenzéki erővé vált. Mindez a baloldali táboron belül kétségkívül sikernek nevezhető út Gyurcsány hatalomtechnikai lépéseivel, a rengeteg terepmunkával és a Tölgyessy Péter alkotmányjogász által „gyűlöletteljesítmény-versenynek” nevezett megméretésben szerzett első hellyel magyarázható.

Ez utóbbira Gyurcsány maga leginkább úgy hivatkozik, hogy ő és a DK „Orbán legkérlelhetetlenebb kihívója”, aki nem köt semmilyen kompromisszumot a Fidesszel.

Kezdetek

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon tragikus emlékű kormányzása után 2010-ben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) ellenzékbe vonult, miután a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmet aratott a választáson. Ebben az időszakban a Gyurcsány által lenézett Mesterházy Attila vezette a szocialistákat, így a korábbi miniszterelnök egyre inkább az MSZP-vezérkartól távolodva kereste a boldogulás lehetőségeit.

Előbb létrehozott egy platformot az MSZP-n belül 2010-ben, majd számos vitát követően kiléptek 2011 októberében és a következő hónapban Demokratikus Koalíció (DK) néven párttá alakultak.

Az MSZP parlamenti frakciójából tíz képviselőt vitt magával a DK, a legismertebb politikusok Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Ficsor Ádám és Varju László voltak, ám a párt nem alakíthatott önálló frakciót, így politikusai lényegében független képviselőként politizálhattak tovább a ciklus hátralévő részében.

Gyurcsány Ferenc a következő két évben országos pártépítésbe kezdett, kisebb szünetekkel lényegében az egész országot bejárta, lakossági fórumokat tartott és az ország nagyobb településein számos DK-s helyi szervezet alakult. 2013-tól bekapcsolódott a választási kampányba, ahol az ellenzéki összefogás szükségességét hirdette, így alakult meg a Kormányváltás névre hallgató pártszövetség.

A voksolás tragikus eredményt hozott: a DK négy képviselővel kezdte meg a 2014-es ciklust, tehát frakciót nem alakíthatott, ami több pénzzel és számos többletjoggal jár.

Kónya Péter független képviselő fényképet készít Oláh Lajos, Varju László, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Vadai Ágnes független parlamenti képviselőkről az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2017. június 23-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Lassú emelkedés

Az országgyűlési választás eredménye elkeserítette a DK politikusait, ám 2014-ben újabb megméretésre került sor: az európai parlamenti (EP) választásokon már sokkal jobban szerepelt a párt, kis híján a szavazatok tíz százalékát szerezték meg, és ezzel három képviselőt küldhettek az EP-be, ahol a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) nevű baloldali pártcsaládban találták meg számításaikat.

A ciklus nagy része továbbra is építkezéssel telt, amit nehezített Gyurcsány politikai múltja: a korábbi miniszterelnök 2010-re a legelutasítottabb politikus lett hazánkban, ami a mai napig is így van. Ennek ellenére a DK – egyedüliként a baloldalon – képes volt kiépíteni egy országos hálózatot. Ebben a munkában kitüntetett szerepe volt Varju Lászlónak.

A politikus, Gyurcsányhoz hasonlóan a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) kezdte pályáját és a szervezet vagyonának rendszerváltáskori széthordásával alapozta meg jólétét, majd az MSZP megalakulásától kezdve annak tagja volt, egészen a DK-ba való átlépésééig.

Az építkezés lassú volta a DK eredményeiben is tükröződik: a 2018-ban immár minden párttól külön induló DK épphogy be tudott kerülni az Országgyűlésbe a szavazatok 5,41 százalékával, ez az eredmény azt jelentette, hogy a párt kilencfős frakciót tud alakítani a parlamentben.

Két sikeresnek mondható választás

A frakcióval járó többletpénzek és felszólalási, szereplési lehetőségek megalapozták a DK számára a 2019-es évet, amelyben két voksolást is tartottak.

A EP-választások előtti felmérések 2019 tavaszán 9–12 százalékos szavazati arány prognosztizáltak a DK-nak, amely végül a szavazatok 16,19 százalékát tudta megszerezni, és ezzel a legtöbb mandátumot kapta a baloldali pártok közül, összesen négy képviselőt küldhettek Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójába.

A relatíve sikeresnek mondható kampány két fontos eleme volt, hogy a DK a kormányzó Fidesz–KDNP-vel élesen szembehelyezkedve hirdette a magyar szuverenitás feladásának programját, az Európai Egyesült Államok vízióját. A kampány arca, a párt listavezetője, a politikai pályára lépő Dobrev Klára volt, Gyurcsány Ferenc felesége.

Dobrev egy kommunista politikai dinasztia harmadik generációját képviseli, így lényegében újoncként is komoly politikai rutinja volt, amelyben a férje oldalán megszerzett tapasztalatokra is építhetett.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke (középen) és felesége, Dobrev Klára, a DK európai parlamenti (EP) képviselője, az EP alelnöke, valamint Molnár Csaba, a DK EP-képviselője, ügyvezető alelnöke (balra) a budapesti Kazimír Bisztrónál, ahol Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt az önkormányzati választás részeredményeit figyeli (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A 2019-es önkormányzati választások szintén relatíve sikeresek voltak a DK szemszögéből, Budapesten három kerületnek adhattak polgármestert. A voksolás után néhány hónappal pedig az MSZP színeiben a III. kerületben nyertes Kiss László és a XVIII. kerületi polgármester, Szaniszló Sándor is átlépett a DK-ba a szocialistáktól.

A párt által támogatott főpolgármester-jelölt, Karácsony Gergely megnyerte a Tarlós István elleni csatát, a DK pedig a legrutinosabb fővárosi politikusának, Gy. Németh Erzsébetnek kiharcolt egy főpolgármester-helyettesi pozíciót.

A 2019-es kampányban a DK immár nemcsak aktivistahálózatát vetette be: minden korábbinál több gondot fordított a virtuális térben való megjelenésre. Ennek egyik lába volt a párthoz lojális média kiépítése, például a Nyugati Fény vagy az Ezalényeg.hu portálok. A DK megerősítette jelenlétét a Facebookon és más közösségi platformokon, amelyhez fiatal közösségimédia-szakértőket toborzott.

Az eredmény a politikai termékké változó Gyurcsány lett, azaz „Feri”. Az őszülő pártelnök igyekezett minél többször fiatalokkal mutatkozni, szelfizni, főzős és más tematikus videókat készített. A kampány fontos eleme lett a chatbot, amely egy olyan algoritmus, aminek célja, hogy olyan érzetet keltsen, mintha valaki egyenesen Gyurcsánnyal beszélgetne a Facebook üzenetküldő alkalmazásában.

Az ehhez szükséges technológiai hátteret a DatAdat nevű cégcsoport biztosította. A módszer egyszerű volt, ami már máshol is bevált: a cég különböző kvízek és játékos feladatok kitöltésére biztatta a párt szimpatizánsait, cserébe hozzáférést kért a személyes adatokhoz. Ezeket később arra használta, hogy személyre szabott politikai üzenetekkel érjék el Gyurcsány követőtáborát. A DatAdat ugyanerre használhatta a DK által indított online petíciókat is, amelyek száma megugrott 2018 után.

Számos jel utal arra, hogy a párt nem konvencionálisnak mondható eszközökkel is készült a 2019-es önkormányzati megmérettetésre: a választás hajrájában kirobbantott szexbotrányban Borkai Zsoltról, Győr fideszes polgármesteréről kerültek elő kompromittáló felvételek, amelyek egy adriai hajóúton készültek.

Kiderült, hogy a botrány kirobbanása előtt egy DK-s politikus sikeresen megzsarolta a polgármestert a felvételekkel. Borkai feljelentést is tett személyes adatokkal való visszaélés miatt, az ügyben a nyomozó hatóságok által feltárt szálak Czeglédy Csabáig, Gyurcsány Ferenc ügyvédjéig vezettek, akit első fokon, egyelőre nem jogerősen el is ítélt a bíróság.

A vádak szerint Czeglédy bankkártyáját használták egy olyan hirdetés finanszírozására, amelyet Ördög Ügyvédje Facebook-oldal tett közzé a Borkai-videó kapcsán.

A baloldali koalíció: Jakab Péter, a Jobbik elnöke, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely főpolgármester, Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke. Fotó: Ripost/Máté Krisztián

Előválasztás és bukás

A DK a 2018–2022-es parlamenti ciklus nagy részében csúcsra járatta a már említett facebookos és internetes eszközeit, az élen a DatAdattal. Az intenzív kampány és a baloldalon meginduló változások, így például a Jobbik pártszakadása már kétségtelenül előrevetítette a DK meghatározó szerepét a baloldalon.

Az ellenzéki pártok három vereség után felismerték a választási rendszerben levő kényszereket, amire két megoldást találtak ki: egyetlen közös listán indulnak a Fidesz–KDNP ellen, valamint kidolgozták az előválasztás rendszerét, amellyel számos körzetben – nem az összesben – megpróbálták megtalálni a legnépszerűbb jelöltet.

Az elővoksoláson újfent a DK szerepelt a legjobban, 32 egyéni választókerületben indíthattak jelöltet a későbbi, 2022-es országgyűlési választáson. A baloldali miniszterelnök-jelöltek versenyét kétfordulósra tervezték, az első fordulóban Dobrev Klára végzett az élen, ám végül Karácsony Gergely visszalépett a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter javára, aki megszerezte a szavazatok többségét.

Miközben az előválasztás annyiban sikeresnek mondható, hogy az erről szóló hírek heteken át uralták a napirendet, az újságok, hírportálok címoldalát, az eredmény alapvetően kudarc volt az egész baloldal számára: egy, az ellenzéki pártokon kívüli jelölt tudott nyerni.

Az előválasztást követően teljesen megakadt a baloldali kampány, ugyanis Márki-Zay Péter hosszas, a nyilvánosságot kizáró alkudozásba kezdett az összefogás pártjaival. A miniszterelnök-jelölt külön kérte Gyurcsány Ferencet, hogy maradjon távol a kampánytól.

A DK és Márki-Zay közötti feszültség az április 3-i választások előtt és az után is látványos volt és az is maradt. Ennek egyik oka Márki-Zay Péter rossz mondatai voltak, amik a kampányban visszatérő témát szolgáltattak.

A kormányfőjelölt pedig már a DK létét sem vette jó néven, arra utalt ugyanis, Gyurcsány személye nemcsak a „kiábrándult fideszeseket” tartja távol a szavazóurnáktól, hanem a baloldali választók jó részét is.

Ilyen körülmények között nem volt meglepetés a Fidesz–KDNP kiütéses, újabb kétharmados győzelme. A DK tovább folytatta a lassú építkezést, ugyanis 9-ről 16-ra növekedett a frakciójának létszáma, amellyel a legnagyobb ellenzék erő lett.

A 2026-ig tartó ciklus nagy kérdése, hogy a DK megpróbálja-e létrehozni a Gyurcsány által korábban megálmodott nagy demokrata gyűjtőpártot, vagyis tovább egységesül-e a baloldal, vagy inkább szétesik.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke sajtótájékoztatót tart Az önkormányzati választások értékelése címmel a párt budapesti központi irodája sajtótermében 2019. október 14-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)