Hazatértek a nemzeti radikálisok

Ismét van nemzeti radikális párt a magyar Országgyűlésben, a Mi Hazánk Mozgalom hatfős frakcióval vehet részt a májusban megalakuló új törvényhozás munkájában. A Mediaworks Hírcentruma elemzésében annak járt utána, miként sikerült Toroczkai Lászlónak és csapatának megszólítani az elmúlt négy évben a Jobbik balra fordulása miatt csalódott radikális szavazók jelentős részét.

Budapest, 2022. április 4. Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke (k) beszél, mögötte Dúró Dóra elnökhelyettes (b) és Apáti István független országgyûlési képviselõ (j) a párt választási eredményváró rendezvényén, a Budapest Kongresszusi Központban az országgyûlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Négy év tudatos építkezésének és a Jobbik teljes balra fordulásának várható eredménye volt, hogy a Mi Hazánk Mozgalom majdnem hatszázalékos listás eredménnyel bejutott az Országgyűlésbe. A nemzeti radikális párt több mint 330 ezer szavazatot kapott és hat képviselőt juttatott a parlamentbe, így önálló frakciója lesz az új törvényhozásban. 

Egy viszonylag új politikai formációtól ez mindenképpen jó eredmény, bár nem példa nélküli, de nem is egyszerű feladat az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépése. Az ellenzéki oldalon hat párt tömörült szivárványkoalícióba, és rajtuk kívül is akadt jó néhány versengő alakulat, amelyek közül csak a Mi Hazánknak sikerült átugrani a lécet.

Pártszakadás és új mozgalom

A sikerük ennek ellenére azért nem volt meglepő, mert Toroczkai László pártelnök vezetésével jórészt azt a szavazóbázist célozták meg, akiket a 2018-as választási vereség után a Jobbik cserben hagyott, sőt kijelenthető, hogy elárult. Az egykor húszszázalékos támogatottságú Jobbik 2016-ban meghirdetett néppártosodása gyakorlatilag totális balrafordulásig fajult, aminek egyenes következménye volt a pártszakadás Vona Gábor pártelnöknek a 2018-as vereség utáni lemondását követően.

Toroczkai László – aki az 1990-es évek közepén, 18 évesen kezdett politizálni a MIÉP-ben, majd Csurka István pártját elhagyva, 2001-ben megalapította a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat – első választási sikerét Ásotthalmon érte el, ahol 2013-ban időközi voksoláson polgármesterré választották. 

Később, 2016-ban Vona Gábor hívására belépett a Jobbikba és alelnökké választották, majd a 2018-as választások utáni tisztújításon elindult az elnöki posztért, de alulmaradt Sneider Tamással szemben. A balra tolódást elutasító, a radikális nemzeti szellemiséghez való visszatérést hirdető Toroczkai platformalakításba kezdett Mi Magunk néven, amit a pártvezetés nem tűrt meg, és kizárta őt a Jobbikból.

Nem sokkal ezután Toroczkai László és a pártból szintén távozó egykori meghatározó jobbikos politikusok – Dúró Dóra, valamint férje, Novák Előd – bejelentették, hogy Mi Hazánk Mozgalom néven zászlót bontanak június 23-án Ásotthalmon.

2018. augusztus 20-án a budapesti Városligetben tartott ünnepi rendezvényükön kihirdették az alapító nyilatkozatukat, majd másnap Dúró Dóra elnökhelyettes bejelentette, hogy a Mi Hazánk Mozgalom politikai pártként történő bírósági nyilvántartásba vétele jogerősen megtörtént.

Még ősszel, októberben a Jobbikból és annak parlamenti frakciójából kilépő három országgyűlési képviselő, Volner János, Apáti István és Fülöp Erik csatlakozott a Mi Hazánk Mozgalomhoz. Novemberben Dúró Dóra vezetésével frakciónak nem minősülő országgyűlési képviselőcsoportot hozott létre velük.

Ismét napirenden a „cigánybűnözés”

Toroczkai 2019. június elsején bejelentette, hogy létrehozza a Nemzeti Légió nevű szervezetet, aminek célja szerinte a 2009-ben betiltott Magyar Gárda szellemiségének felidézése és gyakorlati folytatása. 

A radikalizmust nem csak szavakban hozták vissza, több demonstrációt szerveztek kisebb településeken a „cigánybűnözés” ellen. Az egyik ilyen tüntetés 2020 februárjában történt a Borsod megyei Sályon, ahol egy 61 éves nőt ölt meg egy 21 éves helyi cigány férfi. Szintén 2020-ban, május 28-án néhány száz fős demonstrációt szerveztek Budapesten, előbb az Országos Roma Önkormányzat székháza elé, majd a Deák Ferenc térre. 

A tiltakozás előzménye a Deák Ferenc téren történt brutális gyilkosság volt, amelyben két fiatalt késeltek halálra. A Mi Hazánk a felvonulást állításuk szerint a bűnözés elleni fellépés érdekében kezdeményezték, illetőleg arra utaltak, hogy a késelő cigány származású.

Résztvevők a Mi Hazánk Mozgalom Rendet Borsod megyében! címmel tartott demonstrációján Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal épülete előtt 2020. február 16-án
(Fotó: MTI/Vajda János)

Horthy-emlékgyűlés és keresztállítás

A Mi Hazánk politikájának másik stratégiai alapvetése a történelmi hagyományok, a két világháború közötti kurzus méltó emlékezete, ennek jegyében 2020. március 1-jén felvonulást rendeztek Horthy Miklós budapesti bevonulásának 100. évfordulója alkalmából. A párt folytatta a Jobbik által egykor elindított, majd elfelejtett karácsonyi keresztállítást is a köztereken.

Tiltakozás az LMBTQ-propaganda ellen

A párt radikalizmusa ideológiai és értékrendbeli kérdésekben is megnyilvánult, például az LMBTQ-lobbi térnyerése elleni tiltakozásban. Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke 2020 augusztusában egy 15 méteres tűzoltólétrára felkapaszkodva leszedte a budapesti Városházáról a főpolgármester által kihelyeztetett szivárványszínű zászlót, amelyet közleményében „szivárványos rongyként” emlegetett a párt. 

Szintén Novák vonta be az újbudai önkormányzat képviselőjeként az annak épületére kihelyezett hasonló jelképet. Toroczkai László pártelnök pedig követelte a homoszexuális propagandára utaló jelzés bevezetését a filmeknél és televíziós műsoroknál, amelynek érdekében törvényjavaslat benyújtását helyezték kilátásba. Dúró Dóra 2020 szeptemberében a sajtó nyilvánossága előtt homoszexuális propagandának nevezte a Meseország mindenkié című, genderideológiát hirdető „mesekönyvet”, amit laponként széttépett, majd ledarált.

Az április harmadikai sikerhez nyilvánvalóan hozzájárult a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban követett oltásellenes kampányuk, és a „Covid-diktatúra”, vagyis a korlátozó intézkedések elleni tiltakozásuk. Ezekkel az üzenetekkel ugyanis jelentős választói csoportot érhettek el Toroczkai Lászlóék.

Az ukrán–orosz háborúban a kormánypártokhoz hasonlóan a Mi Hazánk is a konfliktusból való kimaradást támogatta. A pártelnök videóiban, a geopolitikai elemzéseiben a globalista háttérhatalmat tette elsődleges felelőssé a háború kirobbanásáért.

A Mi Hazánk a 2019-es európai parlamenti választásokon még nem tudott áttörést elérni, bár egyéves pártként a 3,29 százalékos eredmény már előrevetítette a 2022-es sikert. Az elmúlt három évben az említett politikai stratégia, elsősorban a nemzeti radikalizmus következetes képviselete szinte garantálta, hogy az új párt parlamenti erőként vehessen részt a közéletben.

Borítókép: Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke beszél, mögötte Dúró Dóra elnökhelyettes (b) és Apáti István független országgyűlési képviselő a párt választási eredményváró rendezvényén, a Budapest Kongresszusi Központban az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án (Fotó: MTI/Kovács Tamás)