időjárás 23°C Ulrik 2022. július 4.
logo
Elsősorban Karácsony Gergely Gyurcsány Ferenccel kötött alkui tehették lehetővé a mikropárt pozíciószerzéseit

Zéró társadalmi támogatottság mellett nő tovább a Párbeszéd képviselőinek száma

MEDIAWORKS–HÍRCENTRUM
2022.04.24. 06:40 2022.04.26. 12:19
Zéró társadalmi támogatottság mellett nő tovább a Párbeszéd képviselőinek száma

A magyar politikában egyedülálló jelenség, hogy a Párbeszéd kilencéves fennállása óta úgy lehet jelen a parlamentben, hogy egy választáson sem mérette meg magát önállóan. Az áprilisban a szivárványkoalíció részeként induló, szervezeti háttér nélküli, fővárosi törpepárt már hét képviselővel lehet jelen a parlamentben. Térnyerésüket Karácsony Gergely társelnöknek a 2010 előtti posztkommunista elittel kötött elvtelen alkujának köszönhetik.

Párbeszédnek hívják őket, azt viszont nem lehet tudni, a társadalom mely részével állnak kapcsolatban, hiszen gyakorlatilag nincs szavazóbázisuk. Jórészt Karácsony Gergely helyezkedésének és lavírozásának köszönhető, hogy a mérhetetlen támogatottságú Párbeszéd – amely egyszer sem indult önállóan országos választáson – az alapítása óta mindig kivívta magának az országgyűlési képviseletet, különböző gazdatestek segítségével.

Sőt az elmúlt három választás során gyakorlatilag exponenciálisan nőtt parlamenti mandátumaik száma: míg 2014-ben egy főt delegálhattak a parlamentbe, 2018-ban már hármat, az idei áprilisi választást követően pedig hét mandátumhoz jutottak.

Mindez még inkább meglepő annak fényében, hogy a magyar politika kakukktojásának gyakorlatilag teljesen hiányzik a szervezeti háttere – egy Wikipédia-bejegyzés szerint a tagsága is nagyjából csak két tucat fő lehet. Így Karácsony a különböző előnyök kialkudásánál sem tudott a párt súlyára támaszkodni. Ehelyett az ellenzékben máig meghatározó régi baloldalnak tett szívességek és különböző homályos egyezségek állhatnak a Párbeszéd előmenetele mögött.

A kialkudott pozíciók és homályos hátterük

Már a Párbeszéd megalapításához is a politikai szélkakasság „erényére” volt szükség. Meglepő húzás volt, hogy a 2010 előtti baloldali kormányzással szembeni elégedetlenség által életre hívott LMP több prominense – Karácsony mellett például Szabó Tímea és Jávor Benedek – azért hagyta ott a zöldpártot 2013-ban, hogy a Párbeszéd Magyarország nevű formációval a Bajnai Gordon-féle baloldali összefogáshoz csatlakozzanak.

A 2018-as voksoláson pedig az MSZP-vel indultak közös listán, amelynek a miniszterelnök-jelöltje az akkoriban Zuglót vezető Karácsony Gergely volt. Bár utóbbi nem jutott a kormányrúd birtokába, a 2019-es önkormányzati választáson elnyerte a főpolgármesteri széket, amivel a pártja pozícióit is tovább erősíthette a fővárosban.

Pál Béla, a Magyar Szocialista Párt képviselője (b) és Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője (k) beszélgetnek az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. október 15-én. Jobbról Szabó Tímea, az LMP képviselője. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ebből a DK is kikövetelte a jussát, amit egyebek mellett az mutat, hogy Gy. Németh Erzsébet lett az egyik főpolgármester-helyettes, a Gyurcsány-pártba igazolt Kálmán Olga pedig havi egymillió forintos díjazású tanácsadói állást kapott a fővárosban. Draskovics Tibor, Gyurcsány Ferenc egykori minisztere és mindenkori megoldóembere a BKK igazgatóságának elnöki pozíciójába került, a párt celebjét, Vágó István korábbi tévés „kvízmestert” pedig a BKV Járműjavítójának felügyelőbizottságába ültették be.

Az Anonymus által a Városháza-ügyben nyilvánosságra hozott titkos hangfelvételekből az derült ki, hogy az önálló politikai tevékenységre alkalmatlan párt főpolgármesterét Bajnai emberei veszik körül, mint például Kiss Ambrus  főpolgármester-helyettes vagy Tordai Csaba, a Fővárosi Vagyonkezelő igazgatóságának elnöke.

Az április 3-i országgyűlési választáson a Párbeszéd a súlytalanságához képest ismét meglehetősen kedvező feltételekkel indulhatott a hat baloldali pártból formálódott szivárványkoalícióban.

Könnyű ellenzéki győzelmet valószínűsítő választókerületekben indíthatták több jelöltjüket – például Szabó Tímeát Óbudán –, így négy egyéni képviselőjük jutott a parlamentbe a közös listán szereplő három másik jelöltjük mellett. Ezzel az eredménnyel a Párbeszéd kis híján beérte az ellenzék korábban meghatározó erőit, hiszen jelenleg az MSZP kilenc, a Jobbik pedig tíz képviselővel lehet jelen az Országgyűlésben az előttünk álló ciklusban.

Mindeközben több alkalommal a Karácsony lobbiját sikeressé tevő alkuk elvtelenségére is fény derült. Például egy kiszivárgott hangfelvételen Karácsony – még Zugló polgármestereként – arról beszélt, hogy az önkormányzat működését gyakorlatilag a kerület MSZP-s honatyája, Tóth Csaba tartja a kezében.

A tavaly ősszel kirobbant úgynevezett Városháza-gate anyagaiból pedig az derült ki, hogy a főváros több vezető tisztségviselőjének – köztük a már említett Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnek és Tordai Csabának, Karácsony jogi főtanácsadójának– felügyelete alatt működött egy szétágazó, úgynevezett jutalékos rendszer a fővárosi ingatlanok dobra verésére.

A botrány több szereplőjének beszélgetését rögzítő felvételek alapján Karácsonynak legalábbis tudnia kellett a korrupciógyanús ügyletekről. Egy több milliárdos költségvetési csalás ügyében folytatott nyomozás egyik gyanúsítottja, Fuzik Zsolt pedig arról tett vallomást nemrégiben, hogy Karácsony Gergely polgármestersége idején – 2017 és 2019 között – mintegy negyedmilliárd forint vesztegetési pénzt fizetett ki baloldali politikusoknak azért, hogy a SYS IT Services alá tartozó egyik cég végezhesse a parkolásüzemeltetési feladatokat a XIV. kerületben.

Hangzatos álprogramok, üres ígéretek

A Párbeszéd történetét – ahogy Karácsony politikai karrierjét is – végigkísérték a különböző hangzatos programelemek és ígéretek, amelyek vagy alapvetően megvalósíthatatlanok voltak, vagy látszatintézkedésként realizálódtak.

A Párbeszéd kampányának egy darabig az volt az egyik fő eleme, hogy bevezetnék az általános alapjövedelmet, vagyis munka nélkül is havi százezer forintnyi juttatást adnának mindenkinek. A teljesen irreális, gazdaságilag fenntarthatatlan modell megbukott a világon azt egyedüliként bevezető Finnországban is. Az pedig az általános alapjövedelemnek csak a paródiája volt, amit Karácsony ezen a néven Zuglóban vezetett be, hiszen csak azt vállalták, hogy 28 ezer forintig kipótolják azoknak a jövedelmét, akiknek ennél kevesebb a havi bevételük.

Üres gesztusnak bizonyult a Párbeszéd zöldpárti imázzsal történő bevonása is annak alapján, amit Karácsony ennek jegyében tett főpolgármesterként. Semmilyen gyakorlati vonzata nem volt annak a kérdéses értelmű, úgynevezett klímavészhelyzetnek, amelynek kihirdetésével Karácsony elkezdte tevékenységét a Főpolgármesteri Hivatalban.

Ráadásul a főpolgármester éppen a klímavédelmi helyettesének – az egyébként szintén párbeszédes Dorosz Dávidnak – a pozícióját szüntette meg, ami ugyancsak megmutatja, hogy a Karácsony-párt valójában mennyire nem törődik a zöldügyekkel. Az pedig már burleszkbe illő epizód volt, hogy Karácsony a nagykörútból választott le biciklisávot, amivel csak a dugóhelyzetet súlyosbította és a belváros levegőjét szennyezte tovább.

Maroknyi párttag, sok botrányhőssel

Bár – ahogy fentebb említettük – a Párbeszédnek maroknyi a tagsága, e néhány fő közül többekhez is komolyabb botrányok fűződnek. A legutóbbi ügy Szabó Tímea társelnök kampánypénzeinek a tisztaságával kapcsolatban vetett fel komoly kételyeket. Ugyanis az Anonymus által a sajtóhoz eljuttatott felvételen a DK-s vezetésű III. kerületi önkormányzattal üzleti kapcsolatot ápoló Fischer László ügyvéd arról beszélt, hogy a választókerületben a baloldal közös jelöltjeként induló Szabó drogkereskedelemből finanszírozta a kampányát.

Az ügyben tett feljelentés nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda indított vizsgálatot. Nemrégiben Szabó Tímea múltjának tisztázatlan, eltitkolt részleteiről is cikkezett a sajtó. Olyan furcsaságok derültek ki például, hogy a Párbeszéd-társelnök az USA-ban közösen bérelt ingatlant Daniel Langenkamppal, Barack Obama egykori külügyi szóvivőjével. Vagy hogy a képviselőnő miként juthatott be a Harvardra diákként, majd pedig hogyan lett ott kutatási asszisztens, később kutatásvezető, amikor a neve nem is szerepel a világhírű amerikai egyetem hivatalos adatbázisában.

A Párbeszéd parlamenti képviselői, balról jobbra: Burány Sándor, Tordai Bence, Kocsis-Cake Olivio és Szabó Tímea, a párt társelnöke, frakcióvezető az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2019. január 3-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Tordai Bence, a Párbeszéd honatyája is a néhány fős párt botrányhősei közé tartozik. Parlamenti akciói miatt ítélték már jelentős pénzbüntetésre, de az is politikustól ritkán látott, méltatlan viselkedés volt, ahogy letámadta és lökdöste Tarlós István főpolgármestert egy sajtótájékoztatón.

A 2019-ben Budavár polgármesterévé választott V. Naszály Márta pedig azzal keltett közfelháborodást a kerületben, hogy a választási ígéreteivel szemben nemhogy lehetőséget teremtett volna az örökbérlettel rendelkező lakosoknak az otthonuk megvásárlására, hanem a bérlők egy részének még meg is akarta emelni a lakbérét. Kocsis-Cake Olivio, a Karácsony-párt másik parlamenti képviselője pedig az Oroszország elleni szankciók kiterjesztését követelő baloldali politikusok közül is kitűnt azzal, hogy a gázszállítmányok leállítását sürgette, ami teljesülése esetén azonnal súlyos gazdasági válságba taszítaná hazánkat.

Borítókép: Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője és Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.