Miközben a békecsúcs előkészületei folytatódnak, Brüsszelben pánik uralkodik. Aggódnak, hogy esetleg belátható időn belül vége lehet a háborúnak. Egy budapesti békecsúcs ugyanis ennek a lehetőségét hordozza. Ha eljön az ideje, és az amerikai és orosz külügyi vezetők egyezségre jutnak, Magyarország örömmel ad teret egy magas szintű találkozónak.
Senki nem mondta, hogy már konkrét időpont is lenne, mégis, már a találkozó felvetése is olyan tébolyt eredményezett a balliberális és néppárti oldalon Brüsszelben és a médiájukban, hogy nem győznek háborúpártibbnál háborúpártibb nyilatkozatokat tenni arról, hogy ez miért lenne rossz.
Még az Európai Parlamentben is tanácskozást hívtak össze. Jól mutatja ez, hogy a legnagyobb problémájuk a háborúval az, hogy véget érhet, Magyarországgal pedig az, hogy elősegítheti a békét.
Annyi újdonságnak örvendhetünk, hogy mára elkezdték kimondani azt a szót, hogy tűzszünet.
Az EU külügyi főképviselője szerint nem jó látni, hogy az orosz elnök egy európai országba érkezik. Neki ez nyilván nem tetszik, mert ő a háború folytatása pártján áll. Márciusban még arról beszélt, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott brüsszeli támogatásokat, hogy „folytathassa a harcot”. A francia külügyminiszter szerint csak akkor lenne jó az orosz elnök jelenléte, amennyiben azonnali tűzszünethez vezetne. Nos, ő júliusban még azt mondta, hogy csak akkor lehet vége a háborúnak, ha nyomást gyakorolnak Oroszországra és határozottan támogatják Ukrajnát.
Olaf Sholz akkori német kancellár márciusban arról beszélt, hogy bármilyen tűzszünet előtt Ukrajnát erős helyzetbe kell hozni. Von der Leyenről és Weberről nem is beszélve, ők a legelvakultabb háborús retorikát alkalmazták mindig is. Azt mondták, addig kell támogatni az ukránokat, ameddig le nem győzik az oroszokat, a békéről csak az ukránok dönthetnek, addig háborúzzanak, „ameddig csak szükséges”. Ehhez asszisztálnak a brüsszeli háborúpártiak hazai tiszás képviselői is, akiknek ki is lett adva, hogy szervezzenek egy háborús menetet a békemenettel szemben.