Magyarország támadói mellett tette le a garast a Momentum

Gyurcsány Ferenc árnyékában kezdheti meg parlamenti tevékenységét a Momentum, amely megalakulása után gyorsan feladta a régi politikai elitekkel, köztük a DK-val szemben meghirdetett távolságtartást, és betagozódott a szivárványkoalícióba. Utóbbiba meglehetősen könnyen simult bele a Momentum, hiszen a magyar baloldal több pártjához hasonlóan gazdaság- és társadalompolitikában külföldi neoliberális trendeket követnek, s rendszeresen a magyar érdekek ellen lépnek fel Brüsszelben. Például a hazánknak küldött uniós források korlátozását szorgalmazzák, de a paksi beruházás leállítása mellett is kardoskodnak.

Budapest, 2018. április 9. Fekete-Gyõr András, a Momentum elnöke (a pulpitusnál) beszédet mond a párt választási eredményváró rendezvényén a budapesti Városháza parkban 2018. április 8-án. MTI Fotó: Mónus Márton Fotó: Mónus Márton

Gyorsan feladott elvek

A kezdetben a régi politikai elitek leváltásával kampányoló Momentum meglehetősen hamar feladta az elveit: míg a 2018-as választás előtt Fekete-Győr András, a párt akkori elnöke úgy fogalmazott, hogy Gyurcsány Ferenc eltakarodhatna már, Soproni Tamás, Terézváros jelenlegi polgármestere pedig moslékkoalíciónak titulálta az összellenzéki összefogást, nem sokkal később már készségesen együttműködtek a DK-vezérrel.

A Gyurcsány vezette baloldali összefogásban történő feloldódás és a közös listán indulás valójában szerves folyamatnak tekinthető a Momentum és a DK egymással rokon világnézete fényében. Mindkét párt ellenzi a nemzetállami létre, a nemzeti szuverenitásra alapuló politikát, amivel szemben az Európai Unió hatásköreit bővítenék. 

Sok hasonlóságot mutat a határon túli magyarokhoz való viszonyuk is. Míg a DK ellenezte, hogy a Fidesz megadta a külhoni nemzettársainknak a magyar állampolgárságot, addig a Momentum a testvérpártjuk román aspiránsát támogatta az RMDSZ magyar jelöltjével szemben. 

Az is beszédes, hogy míg vidéken szinte teljesen láthatatlan a Momentum, addig több mint egy tucat nyugat-európai városban – például Brüsszelben, Párizsban, Londonban Berlinben, és Stockholmban – létrehoztak alapszervezeteket. Itt érdemes megjegyezni, hogy a momentumos Mécs János egy írásában hosszasan gyalázta a vidékieket.

Donáth Anna, a Momentum alelnöke füstbombát tart fel a „Boldog karácsonyt, miniszterelnök úr!” címmel meghirdetett kormányellenes demonstráción a belvárosi Alkotmány utcában 2018. december 16-án (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

 

Hazánk támadói oldalán

A lilák 2019-ben mandátumot nyert két EP-képviselőjük révén Brüsszelben is folyamatosan támadják hazánkat. Cseh Katalin, valamint a jelenleg a pártelnöki tisztséget is betöltő Donáth Anna a Magyarország elleni szankciók bevezetéséért kardoskodnak az EP liberális pártcsaládjának, az ALDE-nak a tagjaként, s egyebek mellett azt sürgetik, hogy az Európai Bizottság gyorsított módon folytassa le a jogállamisági kérdések ürügyén indított 7-es cikkely szerinti eljárást, amellyel például uniós forrásoktól vághatják el hazánkat. 

Egy nyilvánosságra került Skype-beszélgetésből pedig az derült ki, hogy Donáth rendszeresen egyeztetett a Soros-hálózatba bekötött uniós biztossal, Vera Jourovával. A felvételen a képviselőnő arról beszélt, hogy Jourován keresztül lényegében munícióval látja el a testületet, amely jogállamisági kérdésekben keres fogást Magyarországon.

Az orosz–ukrán háború kitörését követően ugyancsak a Momentum követelte a leghangosabban a Paksi Atomerőmű bővítésének a leállítását. Cseh Katalin azzal dicsekedett, hogy az EP-nek az ukrajnai konfliktusról megszavazott állásfoglalásába a Momentum javaslatára került bele a Paks II. beruházás szankcionálása. A bővítés elmaradása azt jelentené, hogy hazánk atomenergia nélkül maradna a következő évtizedben, vagyis energiaforrásainak közel felét vesztené el.

Az abortuszmogullal paroláztak

A Momentum gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekben is szélsőségesen liberális nézeteket vall. Fekete-Győr András például többször nyilatkozott arról, hogy többkulcsos adórendszert vezetnének be, ami az átlagos jövedelműek terheit is megnövelné.

Miniszterelnök-jelöltként Fekete-Győr azt is hangoztatta, hogy átszabná a családi adókedvezmény és a nagycsaládosok juttatásainak rendszerét, s hogy az otthonteremtés több ma is érvényben lévő elemét megszüntetné.

Azzal is nagy port kavart a Momentum, hogy a 2019-es május 1-i ünnepségükre Európa egyik legszélsőségesebb migráció- és abortuszpárti politikusát, Emma Boninot hívták el beszédet tartani. A volt olasz külügyminiszter és volt EU-biztos a 70-es években alapítója és működtetője volt a Sterilizációs és Abortuszinformációs Központnak, amely intézményben több mint tízezer törvénytelen magzatelhajtást végeztek. A politikus által jelenleg vezetett pártot, a Több Európát (Più Europa) Soros György több százezer euróval támogatta.

A szélsőséges akciók is jellemzőek a neoliberális pártra: Fekete-Győr még pártelnökként füstgránátot hajított a rendőrsorfal felé, amiért jelenleg is bírósági eljárás folyik ellene. Korábban pedig betört az Origó szerkesztőségébe, és zaklatta az ott dolgozó újságírókat. Egy televíziós interjúban Fekete-Győr arról is beszélt, hogy kormányra kerülve a jobboldali médiamunkásokat eltiltaná hivatásuk végzésétől.

Cseh Katalin, a Momentum listavezetője és Fekete-Győr András, a párt elnöke a Momentum eredményváró rendezvényén a fővárosi Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

 

Vállvonogató pártelnök

A megosztó retorikával és a szélsőséges akciókkal a Momentum a különböző alkalmassági problémáikról igyekezhet elterelni a figyelmet. Egy kiszivárgott belső levelezés szerint a választás előtt tűzoltó jelleggel szervezett gyorstalpalókon igyekeztek államigazgatási ismereteket átadni a párt tagságának, amely többségében nem volt megfelelően tájékozott a témában. 

A Momentumból kiszivárgó hírek szerint a párt erős káderhiánnyal küzd, problémát jelent a húzónevek hiánya, s Fekete-Győr András is számos alkalommal vált nevetség tárgyává a tájékozatlanságáról, illetve a politikusi kvalitások hiányáról tanúskodó nyilatkozataival. 

A korábbi Momentum-vezér népszerűsége a tavaly tavasszal a Partizánnak adott interjúban szenvedhetett javíthatatlan csorbát, mivel Fekete-Győr gyakorlatilag minden lényegi kérdésre nem tudommal felelt. Az interjúnak szerepe lehetett abban, hogy a pártelnök mindössze 3 százalékot szerzett a 2021. októberi előválasztáson, amivel minden más baloldali kormányfőjelölt maga mögé utasította. 

Azt is érdemes felidézni, amikor Fekete-Győr a napelemet keverte össze az atomerőművel, és utóbbiról úgy vélte, hogy elhelyezhető egy baseball sapkán, de az is emlékezetes, amikor arról beszélt, hogyan tette használhatatlanná az elektromos rollerét azzal, hogy megfürdette.

Uniós milliárdok a családi céghálóhoz

Visszafelé sült el a Momentum egyik fő választási kampánytémája is, amely a Fidesz–KDNP állítólagos korrupciója volt. A momentumos politikusok azt hangoztatták, hogy a kormánypártokhoz nem kötődő vállalkozásokhoz gyakorlatilag nem jutnak el az uniós források, ám ezt a Cseh Katalinék családi cégével kapcsolatban tavaly nyáron kitört botrány világosan megcáfolta. 

Hiszen a korábban a momentumos EP-képviselő által vezetett Pannónia Nyomda és az ahhoz kapcsolható, legalább féltucat társaságból álló cégháló összesen 4,8 milliárd forintnyi uniós pénzre pályázott sikeresen. Ráadásul a költségvetési csalás gyanúja is felmerült, ami miatt az adóhivatal indított nyomozást. 

Borítókép: Fekete-Győr András, a Momentum elnöke (a pulpitusnál) beszédet mond a párt választási eredményváró rendezvényén a budapesti Városháza parkban 2018. április 8-án (Fotó: MTI/Mónus Márton)