Gyurcsány kegyétől vált függővé, hogy megalakulhat-e az LMP frakciója

Súlyos belső konfliktusok, pártszakadás, egymást futószalagon váltó pártvezetők, valamint váltakozó politikai irányvonal jellemezte az LMP kevéssel több, mint egy évtizednyi fennállását. Schiffer András vezetése alatt a DK-tól még távolságot tartó LMP végül közös listán indult a régi baloldal pártjaival. A korábbi önmagával meghasonlott alakulat mára a DK-nak vált kiszolgáltatottá, s az új parlamenti ciklusban még a frakcióalakításhoz is Gyurcsány Ferenc jóváhagyására van szükségük.

Budapest, 2016. május 1. Résztvevõk a Lehet Más a Politika (LMP) majálisán a budapesti Városligetben 2016. május 1-jén, a munka ünnepén. MTI Fotó: Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

Bár az LMP-t a 2010 előtti baloldali kormányzással szembeni elégedetlenség hívta életre, mára odajutott a zöldpárt, hogy csak a DK segítségével képes önálló frakciót alakítani. Mivel egyéni választókerületben egyetlen, a közös ellenzéki listán pedig mindössze három jelöltjük került be a parlamentbe, legalább egy képviselő még hiányzik a minimum ötfős frakcióhoz. Ezt feltehetően a legnagyobb ellenzéki képviselőcsoporttal rendelkező DK pótolhatja, mindenesetre a szivárványkoalíciót vezető Gyurcsány Ferenc beleegyezésével ülhet majd át egy honatya az LMP frakciójába.

Szakadás az első ciklusban

A 2009-ben alapított párt már a kezdetektől rohamtempóban haladt a jelenlegi megalázó helyzet felé. Az LMP több prominense még az első ciklust sem vitte végig, s 2013-ban hagyta ott a pártot mások mellett Karácsony Gergely, Szabó Tímea és Jávor Benedek, hogy az általuk létrehozott Párbeszéd Magyarországgal a Bajnai Gordon-féle baloldali összefogáshoz csatlakozzanak. A pártszakadással az LMP a tagsága mintegy tíz-húsz százalékát is elvesztette, ami meg is látszott a 2014-es választáson elért eredményükön: a 2010-es 7,48 százalékos szavazati arányuk 5,38-ra csökkent és csak öt parlamenti mandátumot vehettek fel.

Schiffer András, a Lehet Más a Politika pártelnöke. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Schiffer András vezetése idején az LMP még határozottan elzárkózott a DK-val való együttműködéstől, ám miután a pártelnök 2016 nyarán visszaadta az országgyűlési mandátumát, az LMP egyre közelebb sodródott a régi baloldal alakulataihoz. A zöldpárt etikai bizottsága megállapította, hogy a 2018-as választás előtt Szél Bernadett társelnök és Ungár Péter országgyűlési képviselő – a kongresszus és a politikai tanács döntésével szembemenve – tárgyaltak a választókerületi visszalépésekről, vagyis szervezték az ellenzéki koordinációt. Ezért a két prominenst három-három évre eltiltották minden párttisztségtől.

Pusztító bázisdemokrácia

Szél 2018 augusztusában végül kilépett az LMP-ből, majd utólagosan elismerte, hogy a bázisdemokrácia nem jól működött a pártban, amely nem tudott növekedni a megelőző években, továbbá a folyamatos vezetőcseréket is szerencsétlennek nevezte. Ezt nem alap nélkül mondhatta, hiszen a 13 éve létező LMP jelenlegi férfi társelnöke, Kanász-Nagy Máté már az ötödik a sorban, a női vezetőpárja, Schmuck Erzsébet pedig a harmadik. Érdekesség, hogy az LMP-be 2017-ben az MSZP-ből átigazoló Demeter Márta egy év elteltével már társelnök lehetett. A politikusnő később azt hangoztatta, ha bekerül a parlamentbe, akkor a Jobbikban folytatná a pályafutását.

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje a párt 2017. decemberi pártgyűlésén nem sokkal a kilépése előtt. Fotó: MTI/Kovács Attila

Az is Szél Bernadett kritikáját támaszthatja alá, hogy meglehetősen súlyos személyi konfliktusokról is kiszivárogtak információk. Egy nyilvánosságra került hangfelvételen Sallai Róbert Benedek LMP-s honatya azt kérte számon a Hadházy Ákos akkori társelnöktől, hogy az 

hónapok óta fillérekért árulják az LMP-t és annak minden alapelvét.

A szócsata tettlegességbe csapott át, s az incidens után mindkét politikus távozott a pártból.

Széthúzás

Az összetűzést követően Sallai a párton belüli elmérgesedett konfliktusok egész hálójáról számolt be. Hadházyra utalva úgy fogalmazott, hogy a 

politikai közéletet uralják az érték nélküli primadonnák, valós ügyeket nem képviselő exhibicionisták, és jól tudom: nem tartozom közéjük, nincs köztük helyem.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő feliratot tart a kezében Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalása alatt az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Szerinte a „jóravaló korrupcióüldöző” csak eljátszotta a történteket, azért, hogy mentse a bőrét az ellene indított fegyelmi eljárás miatt. Szél Bernadettnek is odaszúrt: 

Dettin, akitől »lehet más a politika« elvén pár alkalommal számonkértem a közpénzből létrehozott ruhatárát, a százezres fodrászszámlákat, a 20 milliós őt ünneplő nagygyűlést, és sorolhatnám, most már profi politikusként reagál: él a lehetőséggel, hogy távozzak azonnal a közéletből, mert kezdtek kínosak lenni számára is a kérdések, amiket most véletlenül nem Hadházy kérdez, mert őt is megválogatja, hol lásson visszaéléseket.

Mindenesetre a 2018-as választás után már minden ellenállás felszámolódott az LMP-nek a régi baloldalhoz való közeledése elől, ez pedig a legújabb választási eredményekben is látható identitásválságot idézett elő a pártban. Ezt tovább erősítette a karizmatikus politikusok hiánya, valamint azé a szellemi erőtéré, amelyről Schiffer annak feltételeként beszélt, hogy az LMP önálló pólusképző erővé válhasson.

Elvesztette párt jellegét

Az is elidegeníthette az LMP szavazóinak egy meghatározó részét, hogy a párt politikai irányvonala többször változott az elmúlt években: a kezdeti zöldpárti imázs egy időre háttérbe szorult, hogy aztán 2020-tól ismét nagyon hangsúlyt kapjon. A Schiffer András által markánsan képviselt globalizációellenes, kapitalizmuskritikus vonal is elhalványult. Ungár Péter elnökségi tag, a párt kevés meghatározó egyéniségeinek egyike elsősorban a szociális szféra reformjával kampányolt a legutóbbi választás előtt. Ungár egyébként az Azonnali.hu és a szombathelyi ügyekkel foglalkozó Úgytudjuk.hu tulajdonosa.

Ungár Péter, az LMP képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: MTI/Kovács Attila

Kérdéses, hogy a médiaháttér, illetve Ungár többmilliárdos magánvagyona hozhat-e megoldást a belső problémákra, mivel a párt súlyos válságát, a DK felé kialakult kiszolgáltatottságát mutatja az említett négy parlamenti mandátum is. Ráadásul Csárdi Antal, az LMP egyéni választókerületben mandátumot szerzett egyedüli képviselője nemrégiben egy okirat-hamisítási üggyel került a hírekbe.

Schiffer András egy minapi interjúban már mint nem valós pártról beszélt az LMP-ről, amely szerinte – a Jobbikkal együtt – akár be is tagozódhatna a DK-ba.

Borítókép: Résztvevők a Lehet Más a Politika (LMP) majálisán a budapesti Városligetben 2016. május 1-jén, a munka ünnepén (Fotó: MTI/Illyés Tibor)