A kifejlesztett módszer
– Egy pártnak sokfajta képességgel kell rendelkeznie, de ezek közül a legfontosabb, hogy tudjon politikát csinálni. Sajnos ezzel most hadilábon állunk. Egy kezem is elég most azoknak a jobbikos politikusoknak a megszámolásához, akik ebben a pártban önállóan is képesek szabad szemmel is jól látható politikai terméket előállítani – tért ki a Jobbik helyzetének elemzésére Stummer János. Az előző parlamenti ciklusban a Magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökeként tevékenykedő politikus szerint a Jobbiknak meg kell tanulnia újra politikát csinálni, különben továbbra is a „szürkeségre, a lassú agóniára és a csendes elmúlásra” lesznek kárhoztatva. Az elnökjelöltnek meggyőződése, hogy az utóbbi két évben Békés megyében megtalálták azt a módszert, amivel polgárok széles tömegeivel sikerült bizalmi kapcsolatot kialakítani és fenntartani.
Egy olyan módszert fejlesztettünk ki, aminek segítségével folyamatosan érzékeljük a polgárok által megtapasztalt valóságot, látjuk a helyi és országos jelentőségű közügyekben a véleménybuborékunkon kívüli álláspontokat is, és egy-egy fontos információ privát csatornán történő megszerzésével állandó lépéselőnyben vagyunk a politikai riválisainkkal szemben. Közel tudtunk kerülni a valósághoz
– részletezte. Mint írta, ezt lehet jobboldalinak, radikálisnak vagy keresztényszociálisnak nevezni, a lényeg, hogy a polgár azt érezze, „itt vannak ezek a jobbikosok, ők az egyetlenek, akik valóban arról beszélnek, ami velünk történik”. – Amikor május 7-én találkozunk a kongresszuson, nézzetek majd szét magatok körül, hogy mennyien maradtunk. Veszedelmesen kevesen – fakadt ki a politikus.
Szövetség az „óbaloldallal”
– A 2019 tavaszi kudarcos EP-választási szereplést követően elkerülhetetlennek látszó ellenzéki együttműködésbe a Jobbik a két lista és a jobboldali zárókő gondolataival vágott bele. A Jobbik ebben az időben még nem akart szövetkezni a 2010 előtt az ország élén megbukott óbaloldallal, az ellenzéki együttműködésen belüli helyét pedig egy a választási koalíciót jobbról záró, karakán nemzeti pártként határozta meg – nosztalgiázott az egykori országgyűlési képviselő, majd megjegyezte: ebből az elképzelésből nem lett semmi.
A párt pozícióját nem sikerült rögzíteni, a 2010 előtt az országot vezető erőkkel szemben kritikus választói csoportokat nem sikerült az együttműködésen belül stabilizálni. A pártvezetés végül olyan alkukra bólintott rá, amelyek taktikailag ugyan magyarázhatóak lehettek, de stratégiai szempontból végzetesnek bizonyultak. Így jutottunk el a jobboldali zárókő gondolatától Tóth Csaba támogatásáig
– magyarázta. Az elnökjelölt szerint a más pártokkal és szervezetekkel történő együttműködést 2024 januárjáig zárójelbe kell tenniük. Úgy véli a „helyben fontos koalíciókat stabilan tartva az EP-választásig a Jobbiknak a Jobbikkal, a DK-nak a DK-val, a Momentumnak pedig a Momentummal kell foglalkoznia”. Megjegyezte, senkivel nem szabad összeveszni, de most fel kell állni az asztaltól.
