Az alkotmányos rend elleni lázításban jutott konszenzusra a baloldal

Mindegyik baloldali párt delegál olyan képviselőt az Országgyűlésbe a következő ciklusban, aki a rendszerváltás óta meglévő alkotmányos rend felborítását sürgeti. A legtöbben a DK honatyái közül hangoztatták azt, hogy feles többséggel is alkotmányoznának, illetve, hogy illegitimnek tartják az alaptörvényt, de a szivárványkoalíció más pártjainak prominensei – köztük jelenlegi, vagy korábbi pártelnökök, frakcióvezetők és elnökségi tagok – is hasonló nézeteket vallanak. A jogrendszert feje tetejére állító szélsőséges eszméket több ismert értelmiségi – köztük számos egykori vezető politikus – élesen bírálta.

Budapest, 2017. június 23. Kónya Péter független képviselõ fényképet készít Oláh Lajos, Varju László, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Vadai Ágnes független parlamenti képviselõkrõl az Országgyûlés rendkívüli ülésén 2017. június 23-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Az Országgyűlés munkáját becsmérelte a Momentum bukott elnöke is. A következő ciklusban a párt frakcióvezetői tisztségét betöltő Fekete-Győr András mindenféle kertelés nélkül mondta az Indexnek tavaly szeptemberben: úgy kormányozna, hogy a kétharmados törvényeket akár egyszerű többséggel is eltörölnék. Egy 2020. decemberi Facebook-bejegyzésében pedig úgy fogalmazott, hogy „a Fidesz minden méltóságától megfosztotta az alkotmányozás folyamatát”, majd az alkotmányozás szégyenének nevezte a parlamenti többség tevékenységét. A hivatali ideje lejárta előtt alkotmányos módon nem lemondatható legfőbb ügyésszel kapcsolatban pedig azt hangoztatta, hogy távozását „más eszközökkel” érnék el.

A szintén momentumos színekben mandátumot nyerő Hadházy Ákos egy tavaly tavaszi Facebook-posztjában ugyancsak illegitimnek nevezte az alaptörvényt, ráadásul a kormányt diktatúrázó kirohanásában a kormányhivatalt azzal gyanúsítgatta, hogy alkotmányellenesen tart vissza információkat.

A mandátumot azért felveszik

Ironikus, hogy a 2018. májusi bejegyzésében Hadházy maga hívta fel a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy bár illegitimnek tekinti a parlamenti működését, mégis elment a nyitó ülésre. Hasonlóan nyilatkozott a Magyar Hangnak Ungár Péter is. Az LMP elnökségi tagja arra a kérdésre, hogy legitimnek tekinti-e az alaptörvényt, azt válaszolta, hogy bár felesküdött rá, de több problémája van az alapdokumentummal. Az alaptörvény „bűnének” nevezte, hogy az „egypárti alkotmány”, ugyanakkor másodlagos kérdésnek vélte, hogy legitim-e vagy sem.

A mérhetetlen Párbeszéd képviselői is csatlakoztak az alkotmányos rendet bomlasztani próbáló baloldali honatyák kórusához. Szabó Tímea társelnök egy módosító indítványában úgy vélte, hogy a kormány arra használja a táradalomtól kapott felhatalmazását, hogy az „alkotmányellenes elképzeléseinek az alapjait” foglalja az alaptörvénybe. Tordai Bence, a Karácsony-párt frakcióvezető-helyette pedig egy tavaly októberi felszólalásában egypárti tákolmánynak titulálta az alaptörvényt, amelynek „a társadalmi és erkölcsi legitimációja a nullával egyenértékű”.

Korábban néhány baloldali értelmiségi kezdte azt hirdetni, hogy a 2011-ben megszavazott alaptörvény semmis, és a választáson esetlegesen hatalomra kerülő baloldal bármilyen kis többséggel hatályon kívül helyezheti azt, mivel szerintük Magyarországon már kiépült az önkényuralmi rendszer. Elsőként Vörös Imre egykori alkotmánybíró vélte úgy, hogy egy majdani baloldali többségű Országgyűlésnek át kellene vennie az Alkotmánybíróság jogköreit és érvénytelenítenie kellene az alaptörvény rendelkezéseit. Később hasonló nézeteinek adott hangot Kis János, az SZDSZ egykori elnöke, Fleck Zoltán jogszociológus, Elek István közíró.

A szélsőséges, közfelháborodást keltő nézeteket számos neves értelmiségi elítélte. Hack Péter, az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese úgy vélte, polgárháborús helyzetet idézne elő, ha egy kormányerő kétharmados többség nélkül kezdene alkotmányozni. A jogtalan alkotmányozás elképzelését bírálta mások mellett Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere, Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke és Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke.

Borítókép: Kónya Péter független képviselő fényképet készít Oláh Lajos, Varju László, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Vadai Ágnes parlamenti képviselőkről az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2017. június 23-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)