A szivárványkoalíció mindegyik pártjában találhatók olyan honatyák, akik a jogrendet felforgató nézeteket hirdetnek. Míg a Mediaworks Hírcentrumának minapi összeállításából az derül ki, hogy a DK új parlamenti frakciójának közel kétharmada felrúgná az alkotmányos renddel kapcsolatos, a rendszerváltás óta meglévő konszenzust, addig újabb összeállításunkból az látható, hogy az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP képviselőinek jelentős része is ezt tenné.
Pártszinten deklarált anarchizmus
Az egyre inkább a DK befolyása alá kerülő szocialisták a szivárványkoalíció többi alakulatánál is messzebb mentek abból a szempontból, hogy párt szinten is kiadtak egy deklarációt arról, hogy az alaptörvény szerintük illegitim.
Tóth Bertalan társelnök a Klikk TV tavaly májusi adásában jelentette ki: javasolni fogja az előválasztásokon győztes miniszterelnök-jelöltnek, hogy a 2022-es választáson alkotmányozásra is kérjen felhatalmazást. Komjáthi Imre elnökhelyettes a tavaly őszi, baloldali előválasztási kampányban pedig azt mondta, hogy „az Orbán-kormány által létrehozott alaptörvény bűnben fogant, nem a népakarat által”. Hasonlóan fogalmazott az egyéni választókerületben mandátumot nyerő Hiller István is, aki még 2016-ban az MTI-nek nyilatkozva olyan alapvetésnek nevezte a hatályos alaptörvényt, amely „nem a demokráciát tartja szem előtt”, s ezért új alkotmányt követelt.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke ugyancsak úgy tett, mintha nem létezne az a legitim alkotmányos rend, amelynek a keretei között az elmúlt ciklusokban felvette a parlamenti mandátumát, és nem csekély fizetését, valamint egyéb juttatásait. Az Mfornak adott tavaly decemberi interjúban azt hangoztatta, hogy „Magyarországnak jelenleg nincs alkotmánya. Van egy fideszes alaptörvénye, de nincs alkotmánya. Nincs olyan társadalmi szerződése, amit a választók kötnek a hatalom birtokosaival”.
Burkolt fenyegetések
A Magyar Hangnak tavaly nyáron nyilatkozva a nemzeti-konzervatív alkotmányozó többség munkáját is illegitimnek nevezte: „Kérdés, hogy ezek a törvények [a kétharmados törvények] egyáltalán jogszerűek-e, én ezt megkérdőjelezem”. Szerinte az említett jogszabályok azt segítették elő, hogy „pártállami rendszer épüljön ki Magyarországon”, s „a hatalom kizárólagosságára törekvés fogalmát” is kimerítik. Jakab azt is hozzátette, hogy „a jogászok már dolgoznak ezen a helyzeten”, de nem fejtette ki, hogy mit ért ezalatt.