A tüdőrák, ha nem is vált gyógyítható betegséggé, lassan a krónikus légzőszervi elváltozások csoportjába kerül – közölte a Magyar Tüdőgyógyász Társaság új elnöke, Pápai-Székely Zsolt a szervezet nemrégiben tartott éves nagygyűlésén, ahol több mint 800 szakember tanácskozott az onkológiai kezelések újdonságairól, az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) modern terápiás eljárásairól.
– Ezekről a betegségekről még mindig rendkívül fontos beszélni. Magyarországon a tüdőrák áldozatainak száma, hasonlóan a nemzetközi adatokhoz, az egyik legmagasabb a daganatos betegségek között, emellett hazánkban több mint 300 ezer asztmával, illetve félmillió COPD-vel gondozott betegről tudunk – részletezte a társaság elnöke.
Az utóbbi években nagy erővel folynak a kutatások a tüdőonkológia területén. A sebészeti, sugár- és gyógyszeres kezelésben bekövetkezett jelentős változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban is elérhető az ötéves túlélés.
– A páciensek életminőségét is javíthatják az innovatív terápiák, így a tüdődaganatos betegek is lehetőséget kapnak arra, hogy a diagnózist követően relatíve hosszú ideig élhessenek teljes életet. Napjainkban kulcsfontosságú a genetikai eltérések mihamarabbi felismerése, hiszen a személyre szabott terápiák alkalmazásával kínálkozik a legjobb esély a gyógyulásra – mondta a pulmonológus.
Mint fogalmazott, a gyógyászati innovációknak köszönhetően jelentős előrelépés történt a korai stádiumú tüdőrák kezelésében.
– A műtéten átesett pácienseknél ma már nemcsak a kemoterápiára hagyatkozunk, hanem úgynevezett célzott terápia is rendelkezésünkre áll, a nem operálható betegeknél pedig a kemoradio-terápiát követően sikeres lehet az immunterápia is. További jó hír a hazai betegeknek, hogy nemrég néhány olyan új gyógyszer is teljes körű finanszírozást kapott, amelyek korábban egyedi méltányossági kérelem alapján voltak csak elérhetők – hangsúlyozta Pápai-Székely Zsolt.
A kongresszuson részt vevő szakemberek az úgynevezett obstruktív – vagyis a légutak szabad átjárhatóságát akadályozó – tüdőbetegségekről is tanácskoztak.
– A légzési nehézséget okozó tüdőbetegség továbbra is kevésbé ismert a köztudatban, pedig a világon ez a harmadik leggyakoribb halálozási ok, csak hazánkban pedig mintegy félmillió COPD-s beteg él – emelte ki a szakember.
Az elváltozás elsősorban 35-40 éves korosztályt érinti. A COPD nem csupán egyetlen betegséget, hanem azokat a tüdőt érintő elváltozásokat jelöli, amelyek következtében az alsóbb légutakban szűkület jön létre, így a hörghurut, a tüdő asztmás megbetegedése, illetve a tüdőtágulat is ide tartozik.
– Sajnos az érintettek jellemzően már csak komoly panaszokkal, a betegség előrehaladott állapotában jelentkeznek a tüdőgyógyász szakorvosoknál, ezzel a gyors állapotromlást és a rendkívül gyakori kardiovaszkuláris szövődmények kialakulását is kockáztatják. Így tehát a korai diagnózis ebben az esetben is kulcskérdés, mert megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a COPD progressziója is jelentősen lassítható – részletezte.
Pápai-Székely Zsolt arra is kitért, az asztma egyre többeket érint hazánkban, azonban a kezelés az alkalomszerűen jelentkező panaszok miatt nehézségekbe ütközik.
– A legtöbb páciens csak akkor nyúl rohamoldó készítménye után, ha éppen valamilyen kellemetlen tünetet tapasztal, így a valódi és igencsak veszélyes problémát, a légutak idült gyulladását nem enyhítik – hívta fel a figyelmet a tüdőgyógyász, majd hozzátette: a pillanatnyi megoldást kínáló inhalátorok mellett a modern, kortikoszteroid tartalmú készítményekhez is forduljanak, ezekkel ugyanis hosszú távon is tünetmentes, teljes életet élhetnek.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123rf)
