Tudományos áttörés a magyar őstörténet-kutatásban

Újabb paradigmaváltást ért el a Magyarságkutató Intézet a szkíta–hun–avar–magyar kapcsolatok terén. Megkerülhetetlen, az eddigi legerősebb nemzetközi tudományos publikáció támasztja alá a magyarság több évezredes gyökereit

Horváth-Lugossy Gábor a műsorban elmondta: 

Múltunk, értékkel képviselő hagyományaink köteleznek, felelősséggel tartozunk azok átörökítéséért, és csak erős nemzettudattal rendelkező, büszke magyarokként lehetünk sikeres XXI. századi nemzet.

Ott vette fel a fonalat a Magyarságkutató Intézet, ahol a két világháború közötti tudományos nemzedék kénytelen volt azt letenni, és amit az 1945 utáni kommunista időszakban már nem is lehetett folytatni.

Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes elmondta, az intézetben rendkívül tehetséges, óriási tudományos odaadással, munkakedvvel, illetve a tudomány iránti alázattal munkálkodó kollégák dolgoznak egy új tudományos koncepció mentén, a jövő generációinak utat taposva.

A főigazgató-helyettes kiemelte, hogy az intézet munkájának köszönhetően mindössze három év alatt számos paradigmaváltást értek el – az egyes tudományterületek (archeogenetika, klasszika-filológia, régészet, történettudomány) új eredményei és azok összehangolása révén.

A Magyarságkutató Intézet hatékonysága, interdiszciplináris működése számokban is megmutatkozik: eddig 37 tudományos konferenciát tartottak, csak idén nyolcat, amelyek között nagy, nemzetközi konferenciák is vannak. Nemrég 13 ország részvételével rendeztek európai nyelvstratégiákkal foglalkozó konferenciát. Mind a belföldi, mind a külföldi kollégák örömmel tesznek eleget meghívásainknak, felkéréseinek.

Mi, magyarok is képesek vagyunk a legmagasabb tudományos eredményeket hozni, ha megvan a lehetőség és a szándék 

Ma Magyarországon teljes örökítőanyagot ilyen mennyiségben egykor élt maradványokból a Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem képes sikeresen vizsgálni – jelentette ki Neparáczki Endre igazgató. Ehhez azonban nemcsak bioinformatikai háttér és elfogadott nemzetközi tudományos publikáció szükséges, hanem megfelelő akarat és szaktudás.

A Magyarságkutató Intézet kutatásai abban is egyedülállók, hogy nem külföldi laborokat kérnek fel, nem külföldre küldik a mintákat és nem külföldön futtatják le az eredményeket. Az intézet kutatásai magyar szakemberek által, Magyarországon zajlanak.

Az intézet igazgatója elárulta, hogy a tudományos módszertanuk is más: nem kiszolgálói vagyunk a nyugat-európai laboroknak, hanem egyenrangú tudományos partnerei. A Magyarságkutató Intézet kutatói évek óta bizonyítják a világ elit tudományos lapjaiban: hiába sokkal nehezebb út ez, de bennünk, a Magyarságkutató Intézetben megvan az akarat, hogy itthon kutassunk. Sőt mivel adottak a lehetőségek, a szoftverek, az analízis és a hardver is rendelkezésre állnak, így lehetőségünk van fiatal, világszínvonalon teljesítő kutatókat is kinevelni.

A magyarság a sztyepperégióban vált nemzetté, és azt sosem hagyta el

 –  hívta fel a figyelmet a legfontosabb tényre Makoldi Miklós igazgató –, ellentétben például manysikkal, akik délről északra sodródtak. A magyarság kialakulása közben része volt a szkíta, a szarmata, a hun birodalomnak, de valószínűleg már akkor is a sztyeppén élhettek elődeink, amikor a ló háziasítása megtörtént, Kr. e. 4000 körül. Ma már a legkorszerűbb természettudományos módszerekkel is elismerten igazolható, hogy több ezer éves múlttal rendelkezünk, és a magyarok mindig ott voltak, ahol az őssztyeppei lovasíjász harcmodor és hagyományok kialakultak, Kr. e. 1000 körül.

A magyarok a sztyepperégió nyugati végpontját 1100 éve uralják, de hun őseink – akik a magyar etnogenezis jó részét adják – bizonyíthatóan a sztyeppe legkeletibb részéről, a mai Mongólia területéről származnak.

Az MKI igazgatója elmondta: 

Olyan kiváló lett a kapcsolat a mongol tudományos kollégákkal, hogy az idén felfedezett hun sírokat már nekünk mutatták meg elsőnek, hozzátéve: szívesen tárják fel velünk közösen.

Makoldi Miklós rámutatott arra is, hogy a XX–XXI. századi néprajzi anyagban máig felfedezhetők a sztyeppei örökségre mutató motívumok, elemek.

Fentiekről és a Magyarságkutató Intézet eddigi eredményeiről is beszélgettek az M5 TV Ez itt a kérdés műsorában.

Az M5 TV csatorna Ez itt a kérdés című műsorának vendégei voltak: Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, dr. Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese, Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója és Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója. A műsorvezető Gulyás István volt.

Borítókép: Az M5 TV csatorna Ez itt a kérdés című műsora (Forrás: Vimeo)