– Magyar kulturális fesztivált szerveztek május közepén, melyről lapunk is írt előzetest. Hogyan sikerültek a mongóliai magyar napok? Mekkora volt az érdeklődés, hogy érzi, elérték-e a céljukat?
– Nagy érdeklődést tapasztaltunk mind az országos mongol média, mind a közönség részéről, Magyarországról. A legnézettebb televíziós műsorokban szerepeltünk, és ízelítőt mutattunk be a magyar kultúráról. A két nap alatt a programokra több ezren voltak kíváncsiak, de az élő közvetítések révén szinte az egész országban követték a rendezvényünket. Nagy sikert aratott például a magyar táncház vagy a Rubik-kocka-bemutató, amelyet a helyi Rubik-klub tagjai mutattak be. A mongol közönség között nagy sikert aratott a hagyományos magyarétel-kóstoló. Nagyon megható volt, hogy a Magyarországon végzett egykori mongol diákok java megjelent az eseményen, volt olyan, aki már nem beszélt negyven éve magyarul, és azért látogatott el a programokra, hogy végre újra magyar szót halljon és találkozzon velünk. Összességében elmondható, hogy a legfontosabb célunkat elértük és felhívtuk a magyar kultúra értékeire a figyelmet.
– A beharangozó szerint a magyar napok részeként megtekinthető volt a Noyon uul-i hun sírok kiállítás, amelyet a közeljövőben Európában szeretnének bemutatni. Erről megtudhatnánk részleteket?
– Még tavaly decemberben nyílt meg a páratlan hun kiállítás a Mongol Nemzeti Történeti Múzeumban és kérésünkre a magyar napokig meghosszabbították, így az itt tanuló magyar diákok, kutatók és a program résztvevői is megcsodálhatták a kétezer éves hun emlékeket. Láthattak hun aranydíszeket, szőnyegmaradványokat, levágott hajfonatokat és hun edényeket. Ez az észak-mongóliai hun sír fontos mérföldkő volt a régészet történetében, 1924-ben a feltárást végző Peter Kozlov megállapította, hogy az ázsiai hunok hagyatékát találta meg. Ezzel bizonyosságot nyert, hogy az ázsiai hunok léteztek és fejlett kultúrát hagytak maguk után. Magyar vonatkozása is van a helynek, 1961-ben Erdélyi István régész is végzett ott feltárásokat. Tárgyalások folynak arról, hogy a kiállítás, illetve még néhány mongóliai hun lelettel kiegészülve Európában, többek között Magyarországon is bemutatkozna, és a kiállítási katalógust is lefordítanánk magyar nyelvre. Ez utóbbi azért fontos, mert az ázsiai hunok régészeti emlékeiről nem jelent meg átfogó könyv magyar nyelven.