Fény derült a hunok, avarok és honfoglaló magyarok származására

A Kárpát-medencében feltárt hun, avar és honfoglalás korszakokból – másképpen fogalmazva: honalapító magyaroktól – származó 265 emberi maradvány teljes genom szintű elemzésével a jelenleg elérhető legnagyobb pontossággal rekonstruálták ezen korszakok népességtörténetét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. A magyarság eredetkutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos cikk az igen tekintélyes Current Biology szaklapban jelent meg.

A Mongol Tudományos Akadémia Монгол Улсын Шинжлэх Ухааны Академи, Mongolian Academy of Sciences Régészeti Osztályának embertani tárában mintát vett Neparáczki Endre a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai kutatóközpontjának igazgatója. Forrás: Magyarságkutató Intézet

A honalapító magyarság – akik a honfoglalás korában a Kárpát-medencébe érkező elit népesség – genom összetétele a mai népességek közül legnagyobb hasonlóságot a baskírokkal, a szibériai és volgai tatárokkal mutatja, az ősi népességek közül pedig az ázsiai szkítákkal. A leszármazási viszonyok vizsgálata azt mutatja, hogy a honfoglaló elit jelentős része legközelebbi nyelvrokonainkkal a manysikkal (vogulok), a szamojéd nyelvű nganaszanokkal, szelkupokkal és enyecekkel közös ősökre vezethető vissza, és ezek közül legutoljára a manysiktól válhattak külön.

A legnagyobb felbontású genommodellek pedig arra utalnak, hogy valóban létezhetett egy „proto ugor” népesség, amely a késő bronzkori Mezhovskaya kultúra népességének és a nganaszanok őseinek keveredésével jött létre valahol az Ural és az Altáj közötti erdőssztyeppe zónában, és akik a vaskorban az ázsiai szkíták egyik csoportját alkothatták. A vaskorban a manysik és a honfoglalók ősei különváltak, és utóbbiak Kr. e. 643 – 431 között komoly mértékben keveredtek a korai szarmatákkal. Ezt Kr. u. 217–315 között egy második keveredés követte az ázsiai hunok utódaival, az európai hunok elődeivel, amelynek időpontja az európai hun kort közvetlenül megelőző időszaknak felel meg.

Tehát a honalapító magyar elit jelentős részéből azonban teljesen hiányzott a „proto ugor” örökség, helyette ők hun vagy avar leszármazottnak mutatkoztak, különböző mértékű iráni (alán) és helybeli keveredéssel.

A Kárpát-medencébe érkező hunok, avarok és honfoglalók mindegyike kisebbségben volt a helybeli népességhez képest, amelynek túlnyomó többsége európai bronzkori genommal rendelkezett, és az Árpád-korig igen heterogén volt.

A Current Biology szaklapban publikált tudományos cikk szabadon elérhető.

Az eredeti írás a Magyarságkutató Intézet Facebook-oldalán érhető el.

Borítókép: mintavétel a Mongol Tudományos Akadémia régészeti osztályának embertani tárában (Fotó: Magyarságkutató Intézet)