A magyar történelem valós alapokra helyezhető konszenzusát hozta létre a Magyarságkutató Intézet
Az elmúlt húsz év legmeghatározóbb archeogenetikai vonatkozású tudományos cikkét jelentette meg a Current Biology szaklapban a hun–avar–magyar folytonosságot bizonyító Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem, jelentette ki Horváth-Lugossy Gábor, az intézet főigazgatója, aki elmondta, kiemelkedő teljesítményük egyik kulcsa, hogy már az induláskor a legjobb szakembereket választották ki, akik interdiszciplináris együttműködésének köszönhetően új tudománypolitikai koncepció fogalmazódott meg. Ennek nyomán pedig tudományos módszerváltás történt. Ezért beszélhetünk ma a Kárpát-medencében feltárt maradványok teljes, genomszintű elemzése révén a magyarság eredetkutatásának legnagyobb eredményéről.
A főigazgató szemléltette a mostani tudományos publikáció erejét: eddig a világban az eurázsiai sztyeppe területére vonatkozóan háromezer archaikus minta kutatását végezték el, ennyi állt a tudósok rendelkezésre. Most ezt mi, magyarok a Magyarságkutató Intézet révén újabb 265 archeogenetikai genommal növeltük.