Feljelentett pártalapítványok

Törvénysértések sora a Jobbik, a Párbeszéd és a DK pártalapítványainál.

20220315 budapest muegyetem rakpart az ellenzeki felszolalok havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

A számviteli törvény rendjének megsértésére hivatkozva ismeretlen tettes ellen feljelentést tett Tényi István a Fővárosi Főügyészségen, miután az Állami Számvevőszék legfrissebb, a Jobbik, a Párbeszéd és a DK pártalapítványait vizsgáló jelentésben törvénysértések sorát állapította meg. Mint beszámoltunk róla, az ÁSZ a három baloldali párt alapítványának 2019–20-as gazdasági beszámolóját ellenőrizve lényeges törvénysértéseket állapított meg. 

A Jobbik Magyarországért Alapítvány, a Megújuló Magyarországért Alapítvány, valamint az Új Köztársaságért Alapítvány jelentéseiből kiderült, hogy a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát sem a párttagok, sem a többi állampolgár számára nem biztosították.

A Jobbik esetében a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál is feljelentést tett, mivel Jakab Péter volt pártelnök május végén azt állította: helyettese, Potocskáné Kőrösi Anita jogtalanul járt el a Jobbik pártalapítványának pénzügyeiben. Jakab azt mondta, hogy ezért feljelentést tesz hűtlen és hanyag kezelés miatt, ez azonban eddig nem történt meg.

– A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján az a párt, amely a törvény rendelkezéseit megsértve, nem jogszerű módon vagyoni hozzájárulást fogad el, az általános rendelkezések szerint köteles annak értékét – az ÁSZ felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani 

– mondta ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég jogi elemzője lapunknak úgy nyilatkozott: ha a párt tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.

– Mindemellett az elkészített éves beszámolók, sajtóhírek szerint, nem igazolhatók, hiszen azok nem az eljárásrendnek megfelelő bizonylatokkal alátámasztottak 

– tette hozzá az alkotmányjogász. Hangsúlyozta: a gazdálkodó köteles magyar nyelven az üzleti év könyveinek zárását követően e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót készíteni. – Az említett beszámolónak valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi helyzetéről és tevékenységének eredményéről – emelte ki ifj. Lomnici Zoltán.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)