Közös érdek a háború negatív gazdasági hatásainak mérséklése

A spanyol jobboldal andalúz választásokon elért történelmi győzelmének okát Farkas Vajk abban látja, hogy a helyi szintű korrupciós botrányok mellett országos szinten a szocialista vezetés agresszív módon próbálja ráerőltetni woke és marxista nézeteit a keresztény spanyol társadalomra, amely ezt nem nézi jó szemmel. Mindemellett a spanyol vezetés közel sem reagált jól a pandémia és az ukrán háború gazdasági hatásaira, mellyel válságba sodorták az országot.

A vártnál gyengébben szerepelt a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában Emmanuel Macron pártja. Kovács Attila úgy fogalmazott, hogy 

az európai szankciós politika negatív gazdasági következményei elérték a francia társadalmat is, és ennek eredménye tükröződött a választási eredményekben. Macron egy liberális, baloldali politikusként indult, de ciklusának második felében világossá vált számára, hogy a liberális elképzelései nem találkoznak a francia választópolgárok mindennapjaival és politikai elvárásaival.

Párkányi Eszter hozzátette, hogy Macron a centrista erőket képviseli, de most úgy látja, hogy van igény a társadalomban a jobboldali politikára, ezért előreláthatólag összefogásra készül a jobboldali köztársaságiakkal.

A magyar Országgyűlés határozatban utasította el a globális minimumadó bevezetését, mely egy 15 százalékos adót vetett volna ki a nagyobb cégek kárára. Kovács Attila szerint egy szuverén tagállam kizárólagos joga az, hogy milyen adópolitikát folytat. Ha bevezetnénk egy olyan globális adót, mely a magyar társasági adónál magasabb értékű, az hazánk versenyképességét rontaná, mellyel munkahelyek és családok megélhetése kerülne veszélybe. 

Párkányi Eszter kiemelte, hogy a nemzetközi szervezetekkel semmi probléma nincs addig, amíg azok megmaradnak az együttműködés szintjén. Amikor azonban a globalizmus jegyében közös, nemzetállamok feletti kényszerszabályok bevezetésével próbálkoznak, annak ellen kell állnunk.

A hatósági árak meghosszabbításáról az elemző elmondta, hogy Magyarországot is elérte a háborús infláció, ezért szükség volt arra, hogy a magyar kormány továbbra is védelmet biztosítson a magyar családok számára. Kovács Attila hozzátette, hogy várhatóan Európa-szerte az emberek tömegesen fognak elfordulni azoktól a kormányoktól, amelyek nem az állampolgárok védelmét helyezik előtérbe, hanem ráengedik az elszabadult árakat a lakosságra.

A kormánypártok javaslatára egy napon tarthatják meg 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. 

Számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy ez egy valóban praktikus megoldás, hiszen többek közt Luxemburgban, Németországban és Svájcban is látunk erre jól bevált gyakorlatot

– fogalmazott Kovács Attila. Párkányi Eszter kiemelte: az egyik legfontosabb érv a javaslat mellett az, hogy ezáltal több forrás marad az államkasszában, mely az elhúzódó háború és az infláció korában elsődleges szempont kell, hogy legyen. „Izgalmas kérdés lesz továbbá, hogy az ellenzéki pártok együtt vagy külön indulnak el a két választáson. A Demokratikus Koalíción és a Momentumon kívül a többi baloldali pártnak nincs mérhető társadalmi támogatottsága, így elképzelhető az a forgatókönyv is, hogy 2024-re a két legerősebb párt összefogásával végleg megsemmisülnek a törpepártok az ellenzéki színtéren” – tette hozzá.

A június 22-i adás itt hallgatható meg:

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)