Lehetséges jövőképek a fókuszban

A miniszterelnök előadásának központi témája minden kétséget kizáróan az orosz–ukrán háború lesz, fókuszálva annak gazdasági, politikai, társadalmi és egyéb hatásaira – fejtette ki lapunknak Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese. Július 19. és 24. között ismét megrendezik a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diák­tábort, ennek kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök táborzáró beszédének jelentőségéről és lehetséges témáiról kérdeztük az elemzőt.

Február 24-én új időszámítás kezdődött, a XXI. század válságokkal eddig is bőven terhelt időszaka most még kedvezőtlenebb helyzetet idézett elő: háborús infláció robbant ki és újfent gazdasági válság fenyegeti a világot, a küszöbön lévő energiaválságról nem is beszélve

– mutatott rá Tóth Erik lapunk megkeresésére. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese szerint Európa nem találja a békéhez vezető utat, az Európai Unió szankciós politikája nemcsak kudarcos, hanem kontraproduktív is: az oroszokat kevésbé vagy egyáltalán nem érinti, míg az EU gazdasági kilátásait komolyan lerontotta. Ebben a bizonytalan helyzetben a kormányfői intelmek nemcsak a legutóbbi, három évvel ezelőtti tusnádfürdői találkozó óta eltelt időszak eseményeit dolgozzák fel, hanem a jövő nagy kérdései­re koncentrálnak majd elsősorban. Jelen pillanatban ugyanis mindenkit az érdekel, hogy mikor ér véget a háború és milyen új világrendre kell felkészülni a konfliktus lezárulta után – tudtuk meg az elemzőtől.
Tóth Erik elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök előadásai minden alkalommal az aktuálpolitikai fejleményekre koncentrálnak, ám a Magyarországot körülvevő hatalmi, politikai és gazdasági tér változásaiból indulnak ki. 2010-ben a kormányfő kétharmados forradalomról és a nemzeti együttműködés rendszerének létrehozásáról beszélt, amely a nyugati típusú spekulatív kapitalizmus ellenszereként fogalmazódott meg. 2011-ben a világban zajló korszakváltásról, valamint az állami szerepvállalás új értelmezéséről szólt, fogyasztói helyett a munkaalapú társadalom kiépítését szorgalmazva. Egy évre rá a közép-európai országok sikeres nemzetállami válságkezeléseiről, 2013-ban pedig a nemzeti erőforrások megvédésének szükségességéről beszélt a kormányfő, kiemelve a nemzeti szuverenitás jelentőségét, a nemzeti alkotmány fontosságát, a családpolitika elsődlegességét – sorolta az elemző. Legutóbb, 2019-ben a kormányfő már arra figyelmeztetett, hogy az EU versenyképessége a liberális politika ­miatt romlik, a keresztény szabadságot – amely Magyarország számára is elsődleges – pedig két veszély is fenyegeti: a liberálisok keresztény kultúrát feladni készülő politikája és az illegális bevándorlás. A beszédekben közös pont, hogy a miniszterelnök mindig a magyar nemzeti érdek felől közelíti meg az aktuális helyzet értékelését, és rendre a nyugati gazdaságok, valamint az európai közösség versenyképességének javítását szorgalmazza. Alapvető jellemzője a tusványosi beszédeknek, hogy elsősorban a magyar perspektívát rögzítik, de nem kizárólag a hazai fejleményekre koncentrálnak, külpolitikai és világpolitikai összefüggéseket is tartalmaznak. Orbán Viktor egyszerre szól a magyar választókhoz, az európai szövetségesekhez, illetve a kiemelt fontosságú V4-tagokhoz.

Tusványosnak belpolitikai és külpolitikai üzenete, valamint a jobboldali tábort összetartó értéke van, és megtestesíti azt a rendszerváltoztatás utáni konzervatív gondolatot, hogy lélekben 15 millió magyarért felelős az aktuális polgári-nemzeti kabinet vezetője

– szögezte le Tóth Erik. Hozzátette: Tusványos emiatt a nemzeti összetartozás fontos kifejezője, a jobboldali politikai közösség sikerének egyik alappillére.
Orbán Viktor rendszeresen osztja meg a kormányzással és a közérdeklődést övező stratégiai kérdésekkel kapcsolatos gondolatait – mutatott rá Tóth Erik. Az év eleji Kormányinfókon szabadon kérdezhetnek tőle a sajtó képviselői, az általa Magyarországon meghonosított évértékelő beszédekben kormányzati nézőpontból elemzi az elmúlt évek fejleményeit és a jövőre vonatkozó terveit, de rendszeres időközönként ad tájékoztatást rádiós interjúiban is – sorolta a kutatási igazgatóhelyettes. Mindezen túl a Fidesz tisztújító kongresszusán a politikához egy fokkal közelebb állók számára ismerteti a célokat és a feladatokat, a kötcsei találkozón pedig a jobboldali értelmiség és holdudvar egy része nyerhet betekintést a kormányzás jövőbeni terveibe. A tusványosi előadás hungarikum – hívta fel a figyelmet rá az elemző. Tóth Erik szerint ugyanis az európai politikai vezetők elszoktak attól, hogy a választási kampányidőszakokon túl érdemben megosszák a közvéleménnyel a célkitűzéseiket.

Borítókép: a miniszterelnökön kívül Németh Zsolt és Tőkés László is állandó szereplői a fórumnak (Fotó: Havran Zoltán)