A vízi balesetek és tragédiák nagy része megelőzhető

A rendőrség információi szerint idén már csaknem harminc ember vesztette életét úgy, hogy folyóba, tóba, élővízbe fulladt. Az ilyen tragédiák többsége kellő elővigyázatossággal és felkészültséggel megelőzhető a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) munkatársa szerint. Illés Zoltán vízimentő arról is beszélt lapunknak, hogy sokszor a legjobb szándék is tragédiához vezethet, de ha betartunk néhány alapszabályt, megóvhatjuk saját és környezetünk életét.

Budapest, 2022. június 3. A SHO Beach, Budapest egyetlen dunai strandja a Kopaszi gáton 2022. június 3-án. A mintegy 300 millió forintos beruházással készült strandon tavaly 3 ezer látogatót fogadtak, a jegybevételek 6 millió forintot tettek ki. Ez Budapest egyetlen olyan homokos strandja, ahol a Dunában lehet fürödni, ahol a vízminõséget rendszeresen ellenõrzik, a fürdõzõk biztonságát úszómester és vízimentõ szolgálja. MTI/Mónus Márton Fotó: Mónus Márton

A rendőrség adatai alapján 2016 óta szinte minden évben száznál többen veszítik életüket tavakban és folyókban Magyarországon. Bár a vízbe fúlások gyakoriságának okát nem lehet egyértelműen meghatározni Illés Zoltán vízimentő szerint, azért ők a szakmában tisztában vannak vele, hogy a tragédiák leggyakoribb oka a meggondolatlanság, a nem elég körültekintő magatartás és az, hogy saját képességeinket nem megfelelően mérjük fel.

– A vízi balesetek legnagyobb része – majdnem valamennyi tragédia – megelőzhető lenne. Ha picit jobban odafigyelnénk, ha egy keveset gondolkodnánk, mielőtt bemegyünk a vízbe, elejét vehetnénk a bajnak– hangsúlyozta

Az élővíz nem uszoda

Az idei strandszezon alatt már több megdöbbentő, nyílt vízen történt halálesetről is hallhattunk. Korábban hírt adtunk annak a három testvérnek az esetéről, akik június végén a visegrádi kompkikötőnél fürdőztek a Dunában, majd egyikük többé nem került elő élve. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a 16 éves fiú és a hétéves húga ki tudott jönni a vízből, de a 17 éves nővérük életét vesztette. Illés Zoltán figyelmeztetett: olyan vízparti fürdőhelyre, amely nem kijelölt strandterület, és ráadásul nincsenek vízimentők, nem érdemes menni.

– Ha egy partszakasz strandként üzemel, akkor ott sok minden más is a biztonságunkat szolgálja: ilyen például a strandokon lévő bójasorral leválasztott fürdőzési terület, ahová vízi járművek, de még vízibicikli sem mehet be. Ezeken a területeken vízimentőt is találunk, ami ugyan nem garancia arra, hogy nem lesz baj, de az biztos, hogy lesznek ott mások is, akik probléma esetén értesíthetik őket. Ezen kívül érdemes a bójasoron belül úsznunk, a parttal párhuzamosan, nem bentről a nyílt víz felé 

– emelte ki a vízimentő.

Hozzátette: fontos felmérnünk azt is, hogy milyen körülmények között vagyunk, mik a helyi jellegzetességek. A lapunknak adott interjúban rámutatott arra is, hogy mindenkinek tisztában kell lennie azzal, mennyire jó úszó. 
– Ne gondoljuk, hogy ha az uszodában jól megy az úszás, akkor tóban, vagy nyílt vízen is így lesz, mert teljesen mások a körülmények. Egy picit próbáljunk ilyenkor lassabban tapasztalatot gyűjteni, kipróbálni, hogy mindaz, ami megy uszodai körülmények között, hogy megy nyílt vízen – hívta fel a figyelmet Illés Zoltán. 

Fotó: Varga György

A VMSZ munkatársa arra is kitért, úgy látja: azok a fontos szabályok, melyeket a hétköznapokban ismerünk és betartunk, szabadság alatt, nyaraláskor háttérbe szorulnak a játék és a felszabadultság hevében, innentől pedig már csak néhány apró dolognak kell összeállni ahhoz, hogy megtörténjen a szerencsétlenség.

Ráadásul uszodai körülmények között mindenre hatással van az ember. A víz hőmérsékletére, a víz minőségére és a víz átláthatóságára is. Nyílt vízen soha nem állandó a vízhőmérséklet: hol melegebb, hol hűvösebb, váratlanul érheti az embert, ijedtséget okozhat

– fűzte hozzá a vízimentő. 

Beszélt arról is, hogy folyóparton, tóparton, jobban ki vagyunk téve az időjárásnak is, például a szél által keltett sodrásoknak, és a nyílt víz saját áramlásainak. Teljesen más uszodában, faltól falig, ötven vagy huszonöt métereket úszni: ott a tudat, hogy vár a fal. Szabad vizek esetében, mivel hatalmas felületekről beszélhetünk, a tájékozódási lehetőségek is korlátozottabbak. Tehát, aki úgy érzi, hogy jól úszik, annak is érdemes óvatosan kísérleteznie. 
– Tóban, folyóban a legjobb úszó is mellkasig érő vízben van biztonságban – húzta alá Illés Zoltán.

A fuldoklót nagyon nehéz észrevenni

Sajnos a legtöbb fuldoklónak nincs ereje kapálózásra, integetésre, sem egyéb figyelemfelhívó mozdulatokra, így észrevenni is nagyon nehéz őket. Kivált esélytelen a helyzet, ha nincs a közelben senki, mert nem kijelölt strandterületen fürdőzünk. Ez történt a június végi, Győr-Moson-Sopron megyei tragédia esetében is, melyről a Kisalföld.hu számolt be. Ekkor anya és hatéves kislánya fulladt a bányatóba Máriakálnokon.

– Egyre több helyen jelölnek ki és létesítenek hivatalos strandot egykori bányatavak területén, amennyiben megfelelők a körülmények. Ettől függetlenül tisztában kell lennünk azzal, ha strand, ha nem strand, egy bányató nagyon veszélyes 

– figyelmeztetett a vízimentő.

Fotó: Pixabay

Mint mondta, ezt a hirtelen vízmélység okozza: ugyanis a nagy mennyiségű víztömeg nem tud keveredni, és ahogy melegszik, rétegesen elválik a hőmérséklet benne. Illés Zoltán úgy fogalmazott: – Egy bányatónál megtörténhet az, hogy a fölső réteg 20-23 fokos, és utána szinte egy vonallal elválasztva, akár 15-18 fokos vízzel találkozhatunk, amivel nem tud a szervezetünk mit kezdeni. Szélsőséges esetben a hőmérséklet-különbség annyira megzavarhatja az idegrendszert, hogy akár légzésbénulás vagy szívmegállás is lehet belőle. Teljesen mindegy, hogy a hőmérséklet 37 vagy 30 fok, a melegről bemenni a hidegbe megterhelő – hívta fel a figyelmet.

A vízimentő arról is beszélt, hogy a fuldokló észrevételének egyetlen módja van: ha odafigyelünk egymásra kicsit, annak ellenére, hogy ezt nehéz megtenni egy zsúfolt strandon. A vízimentő azt tanácsolta: soha ne egyedül menjünk a vízbe, mert senki nem fogja észrevenni, ha bajban vagyunk. Azt is hangsúlyozta, hogy az önmentés képességét mindenkinek meg kellene tanulnia. 
–Amíg képesek vagyunk észrevenni, hogy bajban vagyunk és tisztában vagyunk a saját helyzetünkkel, addig kérhetjük a strandolókat, hogy hívjanak segítséget – ismertette.

Illés Zoltán arra a fontos alapszabályra is figyelmeztetett, hogy soha, semmilyen körülmények között ne ússzunk oda a fuldoklóhoz, ugyanis a bajban lévő nem egy megmentő személyt érzékel, hanem egy eszközt, aminek a segítségével megpróbálhat a víz felszínén maradni, tehát biztos, hogy megragadja a segítőjét és lenyomja a víz alá.

Ebből a fogásból nagyon nehéz, szinte lehetetlen kiszabadulni. Ezt mi, vízimentők sem erőből, hanem technikából oldjuk meg. De esetünkben is csupán utolsó utáni lehetőség az, hogy eszköz nélkül, úszva menjünk menteni egy embert: az úszva mentésnek szigorú szabályai vannak, amit automatikusan nem tudhat senki, meg kell tanulni

– emelte ki.

A vízimentő elárulta, hogy a laikus akkor jár el a legmegfelelőbben a bajban lévővel, ha azonnal segítséget hív, majd hallótávolságon belül megközelítve a fuldoklót, próbálja megnyugtatni. Mint mondta: fontos, hogy kommunikáljunk vele és adjunk támpontot, vagy nyújtsunk olyan eszközt, mely segíti a víz felszínén maradását.

Hívjunk segítséget

Épp csak elkezdődött a nyár, megtörtént az első balatoni tragédia is: a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte az MTI-vel június elején, hogy megtalálták annak a két fiúnak a holtestét, akik egy éjszakai fürdőzés során merültek el a vízben Balatonaligánál, a parttól 300-350 méterre. Harmadik társukkal együtt indultak be úszni a tóba, és már kifelé tartottak egy szörfdeszkába kapaszkodva, amikor ketten elmerültek. A harmadik fiatalnak egy csónakos segített partra jutni, miután meghallotta a segélykiáltásait, de a másik két fiatalnak már csak a holttestét találták meg a vízirendőrök.

Fotó: pixabay

Illés Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy létezik egy hatékony megoldás a Balatonon észlelt tragédiák megelőzésére: 

A Balaton-parton a legjobb és leghatékonyabb a Balaton Help nevű alkalmazásunk. Ez egy teljesen ingyenes alkalmazás, mely egy gombnyomással képes segítséget hívni, ráadásul megküldi a készülék helyadatait is. Mi, vízimentők pontosan fogjuk tudni, hogy honnan érkezett a hívás. De hívhatunk segítséget a 112-es számon, vagy a mi riasztási elérhetőségünkön is

– tájékoztatott. 

A vízimentő kiemelte: ha a baleset olyan helyen történt, ahol egyébként is tilos fürödni, tehát vélhetően veszélyes, akkor nem jó ötlet bemenni a vízbe. Megfelelő körülmények között azonban megtehetjük, ám nagyon vigyázni kell arra, hogy a bajbajutott személynek ne legyen esélye megfogni a segítőt. Arról is beszélt a VMSZ munkatársa, hogy vízimentőből sosincs elég.

– Idén mi is megéreztük az általános munkaerőhiányt. Bár egyesületként működünk, sok saját magunk által képzett vízimentőnk van, ez mégsem jelenti azt, hogy mindig mindenki tud munkát vállalni. Nálunk mindig számolni kell lemorzsolódással is: a nyár a főszezon, akkor tudunk sok embernek munkát adni, és ebből következik, hogy a diákok számára vagyunk a legvonzóbbak – ismertette.

Azt is elárulta: sok kollégájuk még a diákéveiből jár vissza hozzájuk, hogy a nyári kéthetes szabadságából egy hetet szolgálatban töltsön vízimentőként, mert annyira felemelő a hivatás. Hozzátette: minél többen vannak, annál bátrabban tudnak munkát vállalni, és annál több lehetősége van az egyébként szolgálatban lévő kollégáiknak pihenőidőt tölteni.

Illés Zoltán hangsúlyozta, hogy folyamatosan zajlanak a tanfolyamaik és a képzések, melyek elérhetők a www.vizimentok.hu oldalon. A tananyag elméleti részét már e-learning formában otthon, kényelmesen, számítógép segítségével elsajátíthatják a jelentkezők. Ezután egy belépőtesztet kell írniuk, ami biztosítja a gyakorlati tanfolyamra való belépést. A sok-sok vízben töltött egyhetes gyakorlati képzés és a sikeres záróvizsga után, a következő naptól pedig máris szolgálatba állhat és dolgozhat az újdonsült vízimentő. 

– Célunk, hogy az emberek időben segíteni tudjanak magukon és egymáson, hogy a vidám, vízi programok alkalmával is felelősségteljesen járjanak el – zárta gondolatait Illés Zoltán. 

Borítókép: A SHO Beach, Budapest egyetlen dunai strandja a Kopaszi gáton 2022. június 3-án (Fotó: MTI/Mónus Márton)