A falu, ahol már előre felkészültek az energiaválságra

Tudatosan, a kiszámíthatatlan jövőre felkészülve hajtottak végre fejlesztéseket az elmúlt két évtizedben a Bács-Kiskun vármegyei Felsőszentivánon. Szinte minden intézményt felújítottak energetikailag, ezekben LED-világítást építettek ki, a községháza korszerűsítése is hamarosan kezdődik. Tíz éve modernizálták a falu közvilágítását, ami most, az energiaválság idején busásan megtérül. Nemcsak energetikai fejlesztéseket hajtottak azonban végre, mindenre pályáznak, amire lehet.

20230321 felsoszentivan falu program riport magyar orszag eggyetlen mukodo szelmalma havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Cél az önellátás

A település életképességét mutatja, hogy az elmúlt években nyolcfős csoportszobával, a régi védőnői szolgálati lakásból európai uniós támogatás felhasználásával kialakított bölcsődét máris bővíteni kell. Az új szárnyba egy második nyolcfős csoportot helyeznek május elsejétől, és így az egész intézmény hét embernek ad majd munkát. Az itteni munkára olyanokat képeztek ki, akik korábban a közfoglalkoztatásban dolgoztak.

A faluban büszkék a játszóterükre, és Vörös Szilárd szerint még tovább is fejlesztik. Fotó: Havran Zoltán

A szomszédban van a két évvel ezelőtt belügyminisztériumi forrásból korszerűsített egészségház, ahol a védőnői szolgálat és a csecsemőgondozás működik. A háziorvosi rendelőt szintén belügyminisztériumi támogatással újították meg energetikailag is. Folyamatosan fejlesztették a falu szociális intézményét is, amelynek a működtetését időközben az egyház átvette, de a község azóta is támogatja.

Vörös Szilárd elmondja, hogy egy-egy fejlesztésnél sok mindent a közfoglalkoztatásban dolgozókkal saját maguk valósítanak meg, így volt ez a bölcsődénél és például a játszótérnél is. Utóbbi több kisebb pályázatból bővült folyamatosan, de az önkormányzat is készített ide kültéri eszközöket, padokat, piknikezőhelyeket, miként a szomszédos önkormányzati szabadidős tó mellé is. A játszótér érdekessége, hogy egy olyan elhagyatott területen alakították ki, ahol korábban építési törmelékeket halmoztak fel.

Mindig van újabb terv

Felsőszentiván első embere megjegyzi, nagy hasznát veszik most annak, hogy az energiahatékonyság javítására mindig figyelmet fordítottak. Ahol csak lehetett, hőszigeteltek, kicserélték a nyílászárókat, és korszerűsítették a fűtési rendszert. Ennek most, az elhibázott európai uniós szankciós politika miatti energiaválság idején hatalmas jelentősége van. Hamarosan kezdődik a községháza energetikai korszerűsítése, és a faluházra is napelemrendszert tesznek európai uniós forrásból.

Évek óta nyolc intézményünkön van napelemrendszer, a villamos energia terén így már szinte önellátók vagyunk. Sokat segít az is, hogy 2003-ban az összes intézményünkben LED-világítást építettünk ki, tíz éve pedig a közvilágításunkat is modernizáltuk

– hangsúlyozza Vörös Szilárd.

A 80 centiméteres átmérőjű malomkerekek óránként akár kétszáz kilogramm gabonát is képesek megőrölni. Fotó: Havran Zoltán

A faluban az elmúlt két évtizedben sok mindent elértek, ehhez a polgármester szerint nagyban hozzájárult segítségével Zsigó Róbert, a térség országgyűlési képviselője is. A fejlesztések azonban folytatódnak. A szomszédos Csávollyal közösen tart a szennyvízberuházás csaknem hatmilliárd forintból.

Ebben az évben továbbfejlesztik a települési napelemrendszereket, a saját villamos energiával pedig szeretnék a fűtésnél minél inkább kiváltani a gázt. Több mint 164 millió forint európai uniós forrásból fejlesztik és egyben jelentősen bővítik a játszótérnek is otthont adó közparkot, megpróbálnak ott minden korosztályt kiszolgálni.

A szélmalomnál pedig egy kiállítóhelyet építenének, ahol a régi szerkezet darabjait lehetne megtekinteni. Emellett a gyermekeknek kis maketteken bemutatnák, hogy miként működnek a különböző malomtípusok. – Egyszer pedig jó lenne, ha a területen épülhetne egy falusi malomcsárda nagy rendezvényteremmel, szálláshelyekkel – fűzi hozzá Vörös Szilárd. Vagyis Felsőszentivánon tényleg kifogyhatatlanok a tervekből.

Közösségek épülnek . A Magyar falu programban szabad kezet adtunk a településeknek abban, hogy a közösségi célú fejlesztésekre elnyert pályázati támogatásból mit valósítanak meg – mondta el lapunknak a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár kiemelte, hogy lehetőséget biztosítottak meglévő közösségi terek külső vagy belső felújítására vagy új létesítmény építésére, továbbá támogattak kültéri közösségi rendezvények megvalósítását kiszolgáló szabadtéri pavilonok, színpadok létrehozását is. Hozzátette: Felsőszentivánon ez utóbbira lehet látni egy kiváló példát, ahol a helyi turisztikai látványosság, a nemrégiben felújított, 19. századi szélmalom mellett alakítottak ki szabadtéri, de fedett közösségi teret. Szavai szerint ez pedig azért nagyon fontos, mert egy település lakossága akkor tud valódi közösségé válni, ha vannak helyben olyan programok, rendezvények, amelyek összehozzák a falu apraját-nagyját. Gyopáros Alpár hangsúlyozta: a programban a kormányzati támogatásnak köszönhetően az elmúlt három évben a falvak országszerte 2500 közösségi teret építettek vagy újítottak fel mintegy 40 milliárd forint értékben. Emellett 5-5 milliárd forintot fordíthattak művelődési házak eszközeinek beszerzésére és a közösségszervezők bérének finanszírozására. (B. A.)

Borítókép: Az újjáépített szélmalom előterében a régi szerkezet darabjai (Fotó: Havran Zoltán)