A Bács-Kiskun vármegyei Felsőszentiván térsége már a honfoglalás korában is lakott terület volt, többek között a jó minőségű termőföldjének is köszönhetően, az emberek errefelé mindig gazdálkodtak. A magyar–szerb határtól alig tíz kilométerre levő faluban magyarok, svábok, délszlávok leszármazottjai élnek, többnyire keveredve. Korábban voltak a nemzetiségek között súrlódások, de ez már a múlté, a sokszínűség, az eltérő kultúrák találkozása ma már a település értéke, amire büszkék Felsőszentivánon.
Amikor Vörös Szilárd több mint két évtizeddel ezelőtt, 2002-ben átvette a község vezetését, két fő szempontot figyelembe véve fogott munkához. Igyekezett minden, a település javát szolgáló pályázati támogatást megszerezni, ezeket egymásra építve megvalósítani, és kifejezetten kereste azokat a programokat, amelyekkel az energiahatékonyságot növelni lehetett.
A falu ikonikus épülete a szélmalom, amit 2020 nyarára építettek újjá, a 214 millió forintos fejlesztést európai uniós támogatásból finanszírozták. A beruházásban épült egy fogadóépület is egy kisebb konferenciateremmel. A polgármester szavai szerint ez az egyetlen működő szélmalom az országban, amelyet szükség szerint villanymotorral is lehet üzemeltetni. Az építmény mellé egy meteorológiai állomást is telepítettek, amely megmutatja, hogy lehet-e éppen a malmot szélerővel működtetni vagy sem. A 80 centiméteres átmérőjű malomkerekek egyébként óránként akár kétszáz kilogramm gabonát is képesek megőrölni.
Magyar falu program
A fejlesztésre nagyon büszke a falu utolsó ács-molnárjának, Nagy Torma Vincének az unokája, Tivadar is, aki mosolyogva emlékezik vissza arra, amikor gyermekként még a szélmalom mellett játszott. A létesítmény aztán fokozatosan az enyészeté lett, 2005 nyarán beomlott, négy évvel később pedig összedőlt, majd egy évtizedig romokban hevert. Három éve azonban, igaz, turisztikai látványosságként, de újra működik a malom. Ám a közösségi céllal őrölt gabonából készítettek már rendezvényeken kenyeret, kürtős kalácsot, puliszkát, pogácsát, piskótát vagy éppen kenyérlángost is.
A korábbi fejlesztéshez igazodva, a Magyar falu programban most egy közösségi teret hoztak létre a szélmalom mellé, fedett külső színnel, a végében kemencével, mosogatóval és tálalópulttal, de kialakítottak mosdókat is. Vásároltak továbbá pályázati forrásból hangtechnikát és rendezvénysátrakat, egy Leader-pályázatból pedig szabadtéri színpadot is építettek.
A Magyar falu programban a közösségi tér mellett nagyon sok fejlesztést megvalósítottak 2019 óta a községben, a különböző pályázatoknak köszönhetően csaknem 140 millió forint támogatást nyert el az önkormányzat. Ebből többek között belterületi kerékpárutat újítottak fel a hozzá tartozó híddal, járdákat tettek rendbe, illetve szilárd burkolattal látták el a település utolsó nem aszfaltozott utcáját. Megújulhatott a programban a fogorvosi rendelő, a háziorvosnak pedig új eszközöket szereztek be. S ezek csak az önkormányzati programok, mert az egyház és a civil szervezetek is nyertek támogatást. Ezeknek köszönhetően kerítést építettek a temető köré, illetve rendbe tették a plébánia több mint húsz éve használhatatlan épületét, amihez közösségi teret alakítottak ki. Megújulhatott a sportöltöző, a helyi lovasegyesület gépjárműbeszerzésre kapott támogatást, a polgárőr-egyesület pedig közösségi rendezvény szervezésére nyert kétmillió forintot.
Cél az önellátás
A település életképességét mutatja, hogy az elmúlt években nyolcfős csoportszobával, a régi védőnői szolgálati lakásból európai uniós támogatás felhasználásával kialakított bölcsődét máris bővíteni kell. Az új szárnyba egy második nyolcfős csoportot helyeznek május elsejétől, és így az egész intézmény hét embernek ad majd munkát. Az itteni munkára olyanokat képeztek ki, akik korábban a közfoglalkoztatásban dolgoztak.
A szomszédban van a két évvel ezelőtt belügyminisztériumi forrásból korszerűsített egészségház, ahol a védőnői szolgálat és a csecsemőgondozás működik. A háziorvosi rendelőt szintén belügyminisztériumi támogatással újították meg energetikailag is. Folyamatosan fejlesztették a falu szociális intézményét is, amelynek a működtetését időközben az egyház átvette, de a község azóta is támogatja.
Vörös Szilárd elmondja, hogy egy-egy fejlesztésnél sok mindent a közfoglalkoztatásban dolgozókkal saját maguk valósítanak meg, így volt ez a bölcsődénél és például a játszótérnél is. Utóbbi több kisebb pályázatból bővült folyamatosan, de az önkormányzat is készített ide kültéri eszközöket, padokat, piknikezőhelyeket, miként a szomszédos önkormányzati szabadidős tó mellé is. A játszótér érdekessége, hogy egy olyan elhagyatott területen alakították ki, ahol korábban építési törmelékeket halmoztak fel.
Mindig van újabb terv
Felsőszentiván első embere megjegyzi, nagy hasznát veszik most annak, hogy az energiahatékonyság javítására mindig figyelmet fordítottak. Ahol csak lehetett, hőszigeteltek, kicserélték a nyílászárókat, és korszerűsítették a fűtési rendszert. Ennek most, az elhibázott európai uniós szankciós politika miatti energiaválság idején hatalmas jelentősége van. Hamarosan kezdődik a községháza energetikai korszerűsítése, és a faluházra is napelemrendszert tesznek európai uniós forrásból.
Évek óta nyolc intézményünkön van napelemrendszer, a villamos energia terén így már szinte önellátók vagyunk. Sokat segít az is, hogy 2003-ban az összes intézményünkben LED-világítást építettünk ki, tíz éve pedig a közvilágításunkat is modernizáltuk
– hangsúlyozza Vörös Szilárd.
A faluban az elmúlt két évtizedben sok mindent elértek, ehhez a polgármester szerint nagyban hozzájárult segítségével Zsigó Róbert, a térség országgyűlési képviselője is. A fejlesztések azonban folytatódnak. A szomszédos Csávollyal közösen tart a szennyvízberuházás csaknem hatmilliárd forintból.
Ebben az évben továbbfejlesztik a települési napelemrendszereket, a saját villamos energiával pedig szeretnék a fűtésnél minél inkább kiváltani a gázt. Több mint 164 millió forint európai uniós forrásból fejlesztik és egyben jelentősen bővítik a játszótérnek is otthont adó közparkot, megpróbálnak ott minden korosztályt kiszolgálni.
A szélmalomnál pedig egy kiállítóhelyet építenének, ahol a régi szerkezet darabjait lehetne megtekinteni. Emellett a gyermekeknek kis maketteken bemutatnák, hogy miként működnek a különböző malomtípusok. – Egyszer pedig jó lenne, ha a területen épülhetne egy falusi malomcsárda nagy rendezvényteremmel, szálláshelyekkel – fűzi hozzá Vörös Szilárd. Vagyis Felsőszentivánon tényleg kifogyhatatlanok a tervekből.
Közösségek épülnek. A Magyar falu programban szabad kezet adtunk a településeknek abban, hogy a közösségi célú fejlesztésekre elnyert pályázati támogatásból mit valósítanak meg – mondta el lapunknak a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár kiemelte, hogy lehetőséget biztosítottak meglévő közösségi terek külső vagy belső felújítására vagy új létesítmény építésére, továbbá támogattak kültéri közösségi rendezvények megvalósítását kiszolgáló szabadtéri pavilonok, színpadok létrehozását is. Hozzátette: Felsőszentivánon ez utóbbira lehet látni egy kiváló példát, ahol a helyi turisztikai látványosság, a nemrégiben felújított, 19. századi szélmalom mellett alakítottak ki szabadtéri, de fedett közösségi teret. Szavai szerint ez pedig azért nagyon fontos, mert egy település lakossága akkor tud valódi közösségé válni, ha vannak helyben olyan programok, rendezvények, amelyek összehozzák a falu apraját-nagyját. Gyopáros Alpár hangsúlyozta: a programban a kormányzati támogatásnak köszönhetően az elmúlt három évben a falvak országszerte 2500 közösségi teret építettek vagy újítottak fel mintegy 40 milliárd forint értékben. Emellett 5-5 milliárd forintot fordíthattak művelődési házak eszközeinek beszerzésére és a közösségszervezők bérének finanszírozására. (B. A.)
