Az apák szerepe több annál, mint hogy eltartsák a családot

Magunk mögött kell hagynunk azokat a közhelyeket, amelyek a férfiakra ragadtak és engedjük meg, hogy címkék nélkül teljesedhessenek ki – fogalmazott Beneda Attila az Apa Akadémia és a Felelős Szülők Iskolája által szervezett Férfiak reflektorfényben konferencián. A helyettes államtitkár szerint az a lehetőség, ami bennük lakozik, elengedhetetlen a nemzet megerősödéséhez.

Fotó: Teknős Miklós

Nehéz definiálnia önmagát és még inkább helytállnia a mai világban egy férfinak: lehet ideges, de nem lehet neurotikus, lehet érzékeny, de nem lehet hisztériás. Egy férfi lehet rosszkedvű, de nem lehet depressziós. Egy férfi lehet motivált, de nem szabad, hogy agresszív legyen, egy férfi legyen kedves, de ne legyen csöpögős. Legyen önbizalma, de semmiképp se érezze magát felsőbbrendűnek 

– sorolta Beneda Attila a Férfiak reflektorfényben című konferencián. Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családügyekért felelős helyettes államtitkára úgy véli, bár érdemes elgondolkodni arról, hogy mit is jelent ma férfinak lenni, nem biztos, hogy definiálnunk is kell azt.

A konferencián cégvezetők, munkavállalók és szakemberek is részt vettek. Fotó: Teknős Miklós

 

TOPOSZOK NÉLKÜLI VILÁG

 – Az biztos, hogy magunk mögött kell hagynunk azokat a közhelyeket, amelyek a férfiakra ragadtak, és engedjük meg, hogy címkék nélkül teljesedhessenek ki, hiszen az a lehetőség, ami a bennük lakozik, szükséges a nemzet megerősödéséhez – mondta, majd azzal folytatta:

– Az a toposz, miszerint a férfiak feladata eltartani a családot, egy olyan teher, amivel nem szabad magukra hagynunk őket. Vajon szabad-e sírnunk, szabad-e az érzéseinkről beszélnünk? Szerencsére ma már erre az a válasz, hogy igen. Engedjük meg magunknak, egymásnak, hogy mi, férfiak is akár gyengédek legyünk, ha úgy adódik.

A helyettes államtitkár arról is beszélt: a kormány szeretné, ha minden család szabadon dönthetne arról, hány gyereket vállal, meddig marad velük otthon és milyen családtámogatásokat vesz igénybe. – A kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy akár egy nyíló fa, minden évben új leveleket, hajtásokat hozzon. Igyekeztünk minden családtámogatási elemet úgy bevezetni, hogy azt a férfiak, édesapák is igénybe tudják venni. Igyekszünk tovább bővíteni a családtámogatásokat, a következő esztendőre is vannak már elfogadott javaslataink és reményeink is. Már az édesapák is kérhetik a részmunkaidő lehetőségét a legkisebb gyerek nyolcéves koráig, és tíz napra emelkedik a gyermek születése után járó apaszabadság ideje – emlékeztetett, majd hozzáfűzte:

Fontos, hogy amikor a családokra, a gyermekekre gondolunk, akkor az édesapákra is gondoljunk, hiszen az ő kötelességeik nem csak a kenyérkeresésről kellene, hogy szóljanak. Meg kell adnunk a lehetőséget arra, hogy részesei legyenek azoknak a pillanatoknak, amelyek segítenek a családokat egységgé kovácsolni. A gyermekkel való kapcsolata és a társukkal való párkapcsolatának jövője is múlhat ezeken az intézkedéseken és az ilyen alkalmakon, mint ez a mai konferencia.

Benede Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a férfiak várható élettartama jócskán elmarad a nőkétől, és az egészségben eltöltött évek tekintetében is alul maradnak. 

– Fel kell zárkóznunk a saját érdekünkben, a nők érdekében és a társadalmunk érdekében is 

– foglalta össze a KIM helyettes államtitkára. 

 

MAMAHOTEL ÉS SZTEREOTÍPIÁK ÁRNYÉKÁBAN

– Fontos, hogy az apák valóban részesei legyenek a társadalmunknak – vette át a szót Léder László pszichológus, a konferencia egyik házigazdája és az Apa Akadémia alapítója. 

Egy ’99-ben készült, amerikai felmérés bizonyítja, mennyire elengedhetetlen az apák szerepe és jelenléte. A kutatás adatai szerint a drogközpontokba kerülők 75 százaléka, a nemi erőszakot elkövetők 80 százaléka, a fiatalkorúak börtönében lévők  85 százaléka apa nélkül nőtt fel. Ezek a számok jól mutatják, hogy az apa jelenléte sorsdöntő jelentőségű 

– hívta fel a figyelmet előadásában. Mint fogalmazott: – A modern apaság megélésében elengedhetetlen, hogy a válási gyakorlatunkat is átgondoljuk, hiszen az apák és anyák között húzódó polgárháború szintén generációk sorsát pecsételhetik meg. 

Az apák egészségügyi állapota valóban aggasztó: tömegével találkozom olyan apákkal, akik a harmincas éveikben járnak, teljesen egészségesek, majd egyik napról a másikra összeomlanak: magas vérnyomás, pánikrohamok, depresszió. Ezzel – az általam csak kisgyermekes szindrómának nevezett jelenséggel – az egészségügy sem tud megbirkózni, mert nem értik, hogyan lehet mindenféle kórelőzmény nélkül ilyen tüneteket produkálni 

– részletezte az apák helyzetét a szakember, aki arra is kitért, a legfrissebb felmérések szerint egyre gyakoribb az is, hogy a fiatal férfiak meddővé válnak; ennek hátterében lelki és testi kimerültség, a depresszió és az ebből adódó egészségkárosító életvitel állhat. 

Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezetője előadást tart a munkavállalók lelki egészségének fontosságáról. Fotó: Teknős Miklós

Tovább növeli a terheiket, miszerint a magyar családanyák legtöbbje úgy véli, a férfiak elsősorban kenyérkeresők; ugyanakkor az elvárások között szerepel az is, hogy az apa legyen családcentrikus is. 

– Ezeknek az elvárásoknak azonban nem könnyű megfelelni. Ennek okán egyre gyakoribb az apai depresszió, amely akár évekig is elhúzódhat és a legtöbb esetben rejtve marad; az apa levert, nem találja a helyét és a szerepét a családban, nem leli örömét, és magát okolja, amiért nem tud kötődni, miközben „csak” depressziós – magyarázta Léder László a konferencián. A szakember arra is kitért, hogy a harmincas férfiak jelentős része még otthon él szüleinél. 

A mamahotel nagyon gyakori jelenség Nyugat-Európában, hazánk sajnálatos módon élen jár ebben a kérdésben. A gyermekszobában való berendezkedés nagyon káros, hiszen minél később válik le egy férfi a szüleitől, annál nehezebben találja majd meg a helyét az életben 

–  mutatott rá a Férfiak Reflektorfényben konferencia szakembere és egyik házigazdája.

A VALÓDI FENNTARTHATÓSÁG

– A mi felelősségünk, hogy megmutassunk: a változás lehetséges és szükséges is ahhoz, hogy egy cég sikeres legyen – fogalmazott Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezetője. 

Meglátása szerint, amikor a fenntarthatóságról beszélünk, elengedhetetlen, hogy ne csak a napelemekről és a műanyag újrahasznosításáról, hanem az emberek „fenntarthatóságáról” is beszéljünk. 

Mit is jelent ez? Amíg néhány évtizede úgy gondolták a gyárakban, hogy a munkásokat be kell törni, hogy jól dolgozzanak, addig ma már szerencsére a fiatalok inkább továbbállnak, ha úgy érzik, a munka ugyan nem esik nehezükre, a környezet viszont megterhelő. Ők azok, akik rendszeresen megkapják az „ezek a mai fiatalok” címkét és, hogy lusták, pedig csak arról van szó, hogy köszönik, de nem akarnak olyan helyen dolgozni, ahol a megaláztatások a munka részét képezik 

– mondta a cégvezető, majd hozzáfűzte: – Egy cég sikere tehát nemcsak abban mérhető, hogy mennyi profitot termel, hanem hogy milyen közösséget épít fel. Gazsi Zoltán szerint egy sikeres munkahelyen ma már az egyik legfontosabb tényező az, hogy a kollégák mennyire érzékenyek, etikusak és csapatjátékosak. Mint fogalmazott:

– Lehet, hogy valakit azért vesznek fel egy jól menő munkahelyre, mert okos, de végül azért rúgják ki, mert nehéz vele együtt dolgozni. Szerencsére egyre több cégvezető gondolkodik úgy, hogy az intelligenciánál sokkal fontosabb az érzelmi intelligencia.