– Aki betakar egy fázó gyermeket Kárpátalján, aki segít megmelegedni egy kihűlt otthonában fagyoskodó embernek vagy egy plédet terít egy alvó hajléktalanra, az a betlehemi jászolban fekvő Kisjézust takarja be – erről beszélt Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-nek karácsony alkalmából.
Fabiny Tamás emlékeztetett, József és Mária megtapasztalták mindazt a bajt, ami a mai embert körülveszi: a kiszolgáltatottságot, a menekültlétet, az úton levést és a nélkülözést. A betlehemi történetből nekünk pedig meg kell tanulnunk, hogy ne legyünk olyanok, mint az ajtajukat a Szent Család előtt bezáró betlehemiek. Az evangélikus püspök szólt arról is, az elmúlt időszakban újabb és újabb nehéz évet kellett „legyűrni”, a világjárvánnyal, majd válságokkal terhelt évek pedig megpróbálják az embert.
– Ilyenkor nagy szükség van a lelki ellenálló képességre is. Ha az ünnep nemcsak egyszeri fellobbanás, hanem tartós kapcsolat következik belőle Istennel, az komoly erőforrás lehet
– fogalmazott Fabiny Tamás. Kitért arra is, hogy a karácsonyi történetet Máté evangéliuma meséli el József szemszögéből. József Isten színe előtt vívja meg nagyon is emberi harcát, szembesülve azzal, hogy jegyese gyermeket vár, és lehet, hogy a gyermek sem az övé.
– József emberileg keresi a megoldást, majd váratlanul, álmában odalép hozzá az angyal, és azt mondja neki, „Ne félj!”. Története pedig biztatás lehet: ha keressük gondjainkra a megoldást, ha igyekszünk rendezni emberi kapcsolatainkat, eleget teszünk kötelezettségeinknek, minket is meglephet az angyal, hogy megajándékozzon az isteni megoldással. És ez megtörténhet azokkal is, akik nem hisznek, hiszen Isten bárkihez odaléphet, hogy párbeszédet kezdjen vele – hangsúlyozta a püspök.
Az ukrajnai háborúról szólva Fabiny Tamás kiemelte, az egyháznak három feladata van: imádkozni a szenvedőkért, felemelni a szavát mellettük és cselekedni értük. Fontosnak nevezte, hogy az imák minél konkrétabbak legyenek, hogy ne csak általában a békéért imádkozzunk, hanem – ha tudjuk, akár – néven is nevezve azt, aki elvesztette otthonát.
– Nem azért, mert Istennek, hanem mert nekünk van szükségünk erre a személyességre
– tette hozzá.



















