– Láthatjuk, hogy az Európai Bizottság egy joguralmi jellegűnek láttatott kérdésben valójában politikai természetű elvárások teljesítését követelte Magyarországtól
– fogalmazott lapunknak ifj. Lomnici Zoltán arról, hogy kedden beérkezett az Európai Bizottságnak a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresete az Európai Unió Bíróságához. A Századvég jogi szakértője hozzátette: a gyermekvédelem területén láthatóan eltér a magyar álláspont Brüsszelétől, és miután ez nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó terület, Magyarország érvényesíteni igyekszik – és fogja is – az álláspontját.
– Nincs új a nap alatt, tulajdonképpen mind a jogállamisági eljárás, mind a többéves pénzügyi keretterv programjainak finanszírozásáról folyó tárgyalásoknál volt nem hivatalos – azaz nem kötött és nem jogi formájú – ráhatása annak, hogy egy ilyen típusú kötelezettségszegési eljárás már megindult Magyarországgal szemben – hívta fel a figyelmet a szakértő. Kiemelte, hogy ez befolyásolta – ha nem is közvetlenül – az eddigi folyamatokat, azzal a nyilvánvaló brüsszeli akarattal, hogy itthon politikai változást idézzen elő a gyermekvédelmi törvényről való jogalkotói gondolkodásban, és elérje a törvény megváltoztatását.
– Ami a korábbi és eredményes tárgyalásokat illeti, a magyar tárgyalófél az elmúlt hónapokban mindent megtett annak érdekében, hogy még jobban előadja a határozott álláspontját a hozzá fűződő érvek meggyőző erejével. A magyar kormány pedig arra törekedett sikerrel, hogy szakmai mederben tartsa a költségvetési kérdéseket. Pontosan ez történt a gyermekvédelmi törvény esetében is. Ennek fényében elmondható, hogy bár a kötelezettségszegési eljárásnak eddig is volt valamennyi hatása az unióval kötendő pénzügyi megállapodásra, itt hivatalosan külön ügyekről, eljárásokról van szó – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán. Továbbá elmondta:
ha a bíróság arra a következtetésre jut, hogy Magyarország valóban megsértette a közösségi jogot, ítéletet hoz a hazánk által meghozandó intézkedésekről. A szakértő szerint azonban nem látható teljes bizonyossággal, hogy ennek eredménye mennyiben érinthet majd időközi kifizetéseket, reális az a megközelítés is, hogy csekély mértékben vagy éppen semennyire.
– Most bírósági szakaszba lépett a másfél éve húzódó ügy, és a bizottság fenntartja a nyomást a még kérdéses uniós forrásrészek kapcsán. A bizottságnak mérlegelnie kell, hogy a felzárkóztatási források hiánytalan folyósításához alapfeltételként tekintsen-e a kérdésre – jelentette ki a Századvég munkatársa.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű: a forrásblokkolás a felzárkóztatási pénzeken belül kisebb részterületet, egyes operatív programokat érinthet, és a magyar kormány végül mégis dönthet úgy, hogy nem nyúl a gyermekvédelmi törvényhez, és inkább majd külön átdolgozza az üggyel érintett operatív programokból kivett (például köznevelési) programelemeket, majd a többi elemre lebontva vesz igénybe később kifizetéseket.
– A 2021–27-es időszak kohéziós kifizetéseihez kapcsolódó CPR-rendeletnek az az egyik érdekes újdonsága, hogy a tagállami forrásokat a bizottság olyan esetben függesztheti fel, ha az érintett források kötelezettségszegési eljárással közvetlenül érintettek, vagyis ez csak bizonyos operatív programokra vonatkozik, és a magyar kormánynak elvileg maradt további mozgástere. Így pedig hazánknak járó uniós források reálisan nincsenek veszélyben – vonta le a következtetést ifj. Lomnici Zoltán.
