Orbán Viktor: A szankciókkal nem kerültünk közelebb a háború végéhez

– A kilencedik szankciós csomag után lesz tizedik és tizenegyedik, így nekünk folyamatosan küzdenünk kell, hogy az alapvető értékünket megvédjük – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádióban. A miniszterelnök kiemelte, hogy ezért is kérték az embereket, hogy a nemzeti konzultáción erősítsék meg a magyar álláspontot. A kormányfő szót ejtett a héten elfogadott magyar helyreállítási tervről, valamint a hazánk déli határán tapasztalható illegális bevándorlás helyzetéről is.

Új gazdasági modell épül

Orbán Viktor szerint az európaiak egyelőre bolyonganak a sötét erdőben, eddig az Oroszországban lévő nyersanyagokat kihoztuk, és fejlett technológiát vittünk oda, ez volt a tengelye az európai gazdaságnak. 

– Ez most megszűnt, bár Magyarország ezt nem tartotta jó ötletnek. Ez a gazdasági modell véget ért, Európa levágta magát az oroszokkal való gazdasági együttműködésről. Az a kérdés, hogy ha ez nincs, akkor mi van helyette, de erre a kérdésre nem tud választ adni az unió – jelezte a kormányfő. 

– Számot kell vetnünk azzal, hogy más megoldások drágábbak lesznek, a szankciók felárát meg kell fizetni. A magas energiaár továbbgyűrűzik, és megjelenik minden termék előállítási folyamatában. Az, hogy milyen gazdasági modell jön most, erre a kérdésre még senki nem adott választ. Nem tudni, hogyan lesz Európa versenyképes, ez pedig nagyon súlyos kihívást jelent mindenki számára. Nem egy átmeneti válságot kell kezelni, hanem fel kell építeni egy teljesen új gazdasági modellt – tette hozzá a miniszterelnök.

Teljesítettük a bizottság kéréseit

A helyreállítási terv kapcsán, amit másfél év után helybenhagyott az Európai Bizottság, a kormányfő elmondta: jelentős lépést tettünk előre. – Itt most arról a tervről beszélünk, amelyet koronavírus-járvány okozta válságra válaszként készítettünk el, a közös hitelfelvételből szerzett pénz elköltésének tervéről. Itt a gyorsaság lett volna a legfontosabb, így már 2021 nyarán odaadhatták volna a forrásokat, de nyilvánvaló politikai okai vannak annak, hogy miért döntöttek így – mutatott rá.

– Mivel az EU és Magyarország között néhány fundamentális kérdésben véleménykülönbség van, ezért ők nem szeretik a magyar kormányt. Ők az előző választáson egy baloldali kormányt szerettek volna, ezért nem adták oda a pénzt az országnak, viszont odagurították a dollárokat a baloldalnak, hogy meg tudja nyerni a választást. Így állt elő a guruló dollárok ügye – fogalmazott Orbán Viktor.

A jobboldal ugyanakkor megnyerte a választást, így nem volt mit tennie a bizottságnak, előrángattak mindenféle feltételeket, de miután eredményeket akartunk elérni, így a szerintünk szükségtelen kérdésekről is meg tudtunk állapodni. Teljesítettük a EB 17 kérését, sőt eljutottunk oda, hogy a magyar tervet kiválónak értékelték Európában 

– hangsúlyozta a miniszterelnök, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik ehhez hozzájárultak.

Mint mondta, aki ismeri az uniós intézményeket, pontosan tudja, hogy mindig lesz egy újabb ötletük. De annak ellenére, hogy mindig újabb feltételeket támasztanak, végül is megállapodásra kell törekedni. Persze van néhány alapvető kérdés, ami a viták mélyén húzódik meg. Ők azt akarják, hogy engedjük be a migránsokat, engedjük be a szexuális propagandistákat az iskolákba, és minden további nélkül fogadjuk el a szankciókat, és támogassuk a háborút. Mi ezeket nem fogjuk megtenni, de ami ezen túl van, arról lehet tárgyalni – fogalmazott a kormányfő.

Adósközösséggé válna az Európai Unió

– A háborúnak nemcsak az a költsége van, hogy amit most lerombolnak, azt újra kell majd építeni, hanem kiderült, hogy az ukrán állam működtetése is gondban van. Ukrajna nem tudja kifizetni a nyugdíjat, nem tudja fenntartani az infrastruktúráját, ezért Ukrajna Nyugathoz, az unióhoz is fordult, hogy adjunk pénzt. Évente 18 milliárd eurót kellene adnunk csak azért, hogy az ukrán állam működjön. A közösen felvett hitelből akarja mindezt állni az unió, közösen eladósodott államok közösségévé téve magát. Ez nem a tagállamok együttműködése, hanem adósságközösség lenne, amit még az unokáink is nyögnének. Ezt mi nem támogatjuk, több állam már az ukránok megsegítése nélkül is adósságban van. Szét kell osztani egymás között súlyozva az Ukrajna megsegítésére szánt összegeket, mi csak ezt tudjuk támogatni – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor szerint a globális minimumadó munkahelygyilkos, minden országnak magának kell eldöntenie, hogy milyen adórendszert működtet. Ez a demokrácia lényege, a választók eldöntik, hogy milyen adópolitikát szeretnének hazájukban.

Arra, hogy van-e elegendő forrás a családok megvédésére a hatalmas rezsiköltségektől, a miniszterelnök úgy fogalmazott: most még nincs, de azon dolgoznak, hogy legyen.

– A helyzet úgy fest, hogy a Magyarországra érkező energia ára a 2021-es évben hétmilliárdos egyenleget mutatott, ennyit fizettünk azért az energiáért, amire hazánknak szüksége volt. Ez 2022-ben felment 17 milliárdra, jövőre pedig még tovább emelkedik. A magas árak miatt nagyjából évente négyezer milliárd forintot veszítünk el – tájékoztatott. A kormányfő szerint ha ez nem volna, akkor ezt az összeget oda tudnák adni béremelésekre, nyugdíjra, fejlesztésekre és egészségügyi beruházásokra, de mivel ezt pénzt kirepítik az országból, így nekünk azt a költségvetésből kell előteremteni. 

– Ezen most gőzerővel dolgozunk, van egy hatályban lévő költségvetési törvényünk 2023-ra, annak újratervezése azonban megkerülhetetlen. Úgy látjuk, ha mindenki jól dolgozik, akkor következő évben el tudjuk érni, hogy a magyar gazdaság ne essen recesszióba. Másfél százalékos gazdasági növekedéssel számolunk, ami ha megvalósul, akkor meg tudjuk védeni a családok rezsitámogatását. Jelezte azt is, ha a rezsicsökkentés politikája nem lenne, akkor minden család havonta 181 ezer forinttal többet fizetne. Éppen ezért kulcskérdés, hogy a következő évben minden forintot a rezsivédelmi alapba tudjanak beletenni – mutatott rá.

Fokozódó nyomás a déli határon

Az illegális migrációval kapcsolatban a kormányfő arról beszélt, hogy a helyzet egyre nehezebb, áldatlan állapotok uralkodnak a déli határon. Kiemelte, hogy az ott élők élete lassan elviselhetetlenné válik.

– Ezt a határterületet jobban védeni már nem tudjuk, a konfliktusokat szinte lehetetlen kezelni, ezért lejjebb kell tolni délen a határokat. A megoldás térképe, akcióterve rendelkezésre áll, a cél, hogy levonulhassunk Szerbia déli határához, és az ő irányításukkal, közösen védjük meg a biztonságunkat. Jó hír, hogy Kassán volt egy V4-es megbeszélés, ugyanis az átszivárgó migránsoktól a másik három V4-es ország is szenved, ezért felajánlották, hogy segítenek a terv végrehajtásában. A részletekről zajlanak a tárgyalások, és bár most minden a háborúról szó, történelmi léptékben a migráció a legnagyobb kihívás – fogalmazott a beszélgetés végén Orbán Viktor.

Borítókép: Orbán Viktor (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)