A Magyarországon működő, részben-egészben külföldről finanszírozott vagy külföldi kézben lévő és kivétel nélkül kormánykritikus médiatermékek működésében a magyar állam stabilitásának szolgálata és a közbizalom építésének szándéka a legkevésbé sem érhető tetten. Érdemes tehát azoknak a forrásoknak az eredetét megvizsgálni, amelyek lehetővé teszik fenntartásukat és működésüket, hiszen így a finanszírozás céljára is fény derül – olvasható a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében.
Mint írták, a Magyarországon működő és itt bejegyzett kormánykritikus médiatermékek közül – kizárólag nyílt forrásokon alapulva – a megvizsgáltak esetében arra a következtetésre jutottak, hogy az online tartalomszolgáltatók (444, Partizán, Telex), a külföldi tulajdonban vagy finanszírozásban lévő médiumok (Szabad Európa, RTL) és a magukra tényfeltáróként-tényellenőrként tekintők (Átlátszó, Direkt36, K-Monitor, Lakmusz) egyaránt külföldi forrásokat kapnak, összesített éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója szerint a tömegtájékoztatásban a struktúra maga a tartalom, a tartalom pedig maga a hatalom.
– Az adott ország közvéleménye része az adott állam kulturális szuverenitásának – jelentette ki az igazgató. Békés Márton szerint a veszélyek korában, egy ilyen kiélezett helyzetben kulcsfontosságú, hogy a társadalom higgadt tud-e maradni. Ezért készített kutatást a XXI. Század Intézet, Veszélyben a médiaszuverenitás címmel.
Békés Márton jelezte, hogy a kutatása szerint nem csak támogatás, hanem megrendelés is érkezik külföldről a magyar médiába. – Kormányellenes, aktivista újságírást folytatnak a magyarországi, külföldről finanszírozott média képviselői – jelentette ki Békés Márton. Szerinte így a média indirekt befolyásszerzésre alkalmas, szuverenitást sértő eszközzé vált. Békés Márton elmondta, hogy a donorok sokfélék lehetnek. – Államok külügyminisztériumai, nagykövetségei, külföldi pártok, alapítványaik, nonprofit alapok, támogatáskezelők pénzelik a médiatevékenységet – sorolta az igazgató. Az is megszokott az előadásának tanúsága szerint, hogy uniós szervezetek pályázataikból támogatják a médiumokat és kiadóikat, a Magyarországon is működő tényellenőrzés működtetője, finanszírozója pedig egy francia hírügynökség.
– Kritikus szintet ért el a külföldi támogatók által fenntartott média aránya a magyar nyilvánosságban
– összegezte a felmérés alapján Békés Márton.