Nem a baloldal által képviselt értékek, a Nyugathoz való tartozás vagy a demokrácia megóvása, hanem a rezsimellenesség volt a hatpárti összefogásra való szavazás elsődleges szempontja
– derül ki a Republikon Intézet felméréséből, amely az ellenzéki választók véleményét vizsgálta a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és Párbeszéd összeborulása kapcsán. A lapunkhoz eljuttatott, tavaly szeptemberben készült kutatás eredményei szerint az ellenzéki választók alapvetően megosztottak voltak abban, hogy pártjukat (29 százalék) vagy magát az összefogást (27 százalék) támogassák a 2022-ben.
Nem volt túlzottan eredményes az ellenzék mozgósítási teljesítménye sem, hiszen támogatóik 73 százaléka visszatérő szavazó, vagy egy hónapnál is korábban döntötte el, hogy az ellenzékre szavaz.
További 14 százalék egy hónappal a választás előtt döntött az ellenzék mellett, és csupán 13 százalékuk köteleződött el az utolsó héten, napokban. Ezenfelül a választási program és a közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter személye sem integrálta, mozgósította a baloldal szimpatizánsait.
Érdekesség, hogy
az ellenzéki választók többsége a történtek ellenére továbbra is támogatja a közös indulást a 2024-es önkormányzati (60 százalék) és európai parlamenti választásokon (62 százalék), az előválasztás folyamatából ugyanakkor szeretnének kimaradni. Az eredmények szerint 53 százalékuk inkább a pártok közötti egyeztetést támogatja.
A vizsgált pártok közül leginkább az LMP szavazói ellenzik az előválasztást, akiket a DK- és az MSZP-szimpatizánsok követnek. Úgy vélik, az LMP esetében ennek az lehet az oka, hogy a párt társelnöke, Ungár Péter a választást követően többször is kifejtette, hogy hibás koncepció volt az előválasztás. Az előválasztást támogatók egyedül a Kutyapárt szavazói között vannak többségben.
A Republikon Intézet kutatása rámutat továbbá, hogy
a megkérdezettek döntő többsége szerint túl sok párt van az ellenzéki oldalon, abban azonban megosztottak, hogy egy erős ellenzéki pártra lenne szükség, vagy csupán egyesek összeolvadására.
Megállapítják ugyanakkor azt is, hogy az intézményes egyesülés konfliktusokat hordoz magában, amely végső soron a 2024-es választási együttműködést is veszélyezteti. Meglátásaik szerint amennyiben az ellenzéki pártok nem veszik figyelembe az egymással ellentétes választói elvárásokat, úgy 2024-ben nehezebben lesznek mozgósíthatók az ellenzéki magszavazók is.
Borítókép: A DK dominálta baloldal tavalyi megemlékezése előrevetítette tavaszi választási vereségüket (Fotó: Kurucz Árpád)
