Nagyon bízom benne, hogy az Európai Bizottság valójában nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét
– reagált Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter arra a döntésre, amely szerint nem kaphatnának támogatást az Erasmus+ programon keresztül azok az egyetemek, amelyek alapítványi fenntartásúak.
A döntés az alábbi egyetemeket érinthetné:
Budapesti Gazdasági Egyetem, Debreceni Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Magyar Táncművészeti Egyetem, Állatorvos-tudományi Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Semmelweis Egyetem, Pannon Egyetem, Soproni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Debreceni Egyetem, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Neumann János Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Óbudai Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Tokaj-Hegyalja Egyetem, Pécsi Tudományegyetem.
A miniszter az RTL Híradónak hangsúlyozta, hogy a bizottság korábban két követelést fogalmazott meg a kormánnyal szemben: az egyik az volt, hogy a közérdekű alapítványok beszerzései is tartozzanak a közbeszerzési eljárás hatálya alá. A másik követelmény arról szólt, hogy a kormány dolgozzon ki egy szigorú összeférhetetlenségi szabályrendszert. – A kabinet mind a kettőt teljesítette, ráadásul a tárgyalásokon egyszer sem merült fel, hogy az EB kifogásolná az aktív politikusok részvételét a közérdekű alapítványok kuratóriumaiban – emelte ki Navracsics Tibor.
– A jelenleg futó és 2023-ban az egyetemek által pályáztatott felsőoktatási hallgatói, oktatói csereprogramokat nem érinti az Európai Bizottság tavaly év végi döntése, vagyis az Erasmus+ programok idén is megvalósulhatnak – jelentette ki közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A tárca kiemelte: Az Erasmus+ programokra vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti, az Európai Bizottság decemberi döntése a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál. – A kormány a márciusi határidőig folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról – hangsúlyozták. Magyarország minden vállalását teljesítette, így nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza – jelentette ki a KIM, hozzátéve: ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz, 2023. március 16-ig kerül sor.
Ez olyan, mintha atombombát dobtak volna a hazai felsőoktatásra
– így reagált a Qubitnak Fazekas János, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense arra, hogy az Európai Bizottság felfüggesztené az alapítványi fenntartású magyarországi egyetemek részvételét az Erasmus+ programban. Fazekas János szerint ha ez megvalósul, a továbbiakban nem sok értelme lesz alapítványi egyetemen tanulni, tanítani vagy kutatni, mert a hazai felsőoktatást húsz-harminc évvel ezelőtti állapotba veti vissza. Böszörményi Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke pedig a hallgatóknak írt levelében félreértésnek nevezte, hogy a magyar egyetemeket kizárhatják az Erasmus+ programból. Azt is írta, hogy „élő kapcsolatban vagyunk az Innovációs és Kulturális Minisztériummal, reméljük, hogy néhány napon belül többet tudunk, ekkor azonnal tájékoztatni fogjuk az egyetem polgárait”.
Borzasztónak és problémásnak nevezte annak lehetőségét, hogy a magyar egyetemeket kizárják az Erasmus+ programból Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szóvivője a Hvg.hu-nak. Hangsúlyozta viszont, hogy az EB döntése nem érinti azokat a diákokat, akik már részt vesznek a programban, ők ugyanúgy megkapják az ösztöndíjat. Szerinte inkább 2024 februárjától jelenthet majd problémát, mivel a hazai és nemzetközi egyetemek március végén kötik meg a szerződéseket.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László)
