Nagyon bízom benne, hogy az Európai Bizottság valójában nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét
– reagált Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter arra a döntésre, amely szerint nem kaphatnának támogatást az Erasmus+ programon keresztül azok az egyetemek, amelyek alapítványi fenntartásúak.
A döntés az alábbi egyetemeket érinthetné:
Budapesti Gazdasági Egyetem, Debreceni Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Magyar Táncművészeti Egyetem, Állatorvos-tudományi Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Semmelweis Egyetem, Pannon Egyetem, Soproni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Debreceni Egyetem, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Neumann János Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Óbudai Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Tokaj-Hegyalja Egyetem, Pécsi Tudományegyetem.
A miniszter az RTL Híradónak hangsúlyozta, hogy a bizottság korábban két követelést fogalmazott meg a kormánnyal szemben: az egyik az volt, hogy a közérdekű alapítványok beszerzései is tartozzanak a közbeszerzési eljárás hatálya alá. A másik követelmény arról szólt, hogy a kormány dolgozzon ki egy szigorú összeférhetetlenségi szabályrendszert. – A kabinet mind a kettőt teljesítette, ráadásul a tárgyalásokon egyszer sem merült fel, hogy az EB kifogásolná az aktív politikusok részvételét a közérdekű alapítványok kuratóriumaiban – emelte ki Navracsics Tibor.
– A jelenleg futó és 2023-ban az egyetemek által pályáztatott felsőoktatási hallgatói, oktatói csereprogramokat nem érinti az Európai Bizottság tavaly év végi döntése, vagyis az Erasmus+ programok idén is megvalósulhatnak – jelentette ki közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A tárca kiemelte: Az Erasmus+ programokra vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti, az Európai Bizottság decemberi döntése a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál. – A kormány a márciusi határidőig folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról – hangsúlyozták. Magyarország minden vállalását teljesítette, így nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza – jelentette ki a KIM, hozzátéve: ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz, 2023. március 16-ig kerül sor.
Ez olyan, mintha atombombát dobtak volna a hazai felsőoktatásra
– így reagált a Qubitnak Fazekas János, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense arra, hogy az Európai Bizottság felfüggesztené az alapítványi fenntartású magyarországi egyetemek részvételét az Erasmus+ programban. Fazekas János szerint ha ez megvalósul, a továbbiakban nem sok értelme lesz alapítványi egyetemen tanulni, tanítani vagy kutatni, mert a hazai felsőoktatást húsz-harminc évvel ezelőtti állapotba veti vissza. Böszörményi Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke pedig a hallgatóknak írt levelében félreértésnek nevezte, hogy a magyar egyetemeket kizárhatják az Erasmus+ programból. Azt is írta, hogy „élő kapcsolatban vagyunk az Innovációs és Kulturális Minisztériummal, reméljük, hogy néhány napon belül többet tudunk, ekkor azonnal tájékoztatni fogjuk az egyetem polgárait”.
