A világ földrészein más és más a gondolkodás jelenleg a CO2-kibocsátás csökkentése terén. Ez új gondolkodást feltételez a mérnökök részéről, hiszen az előző száz évben ugyanazt az üzemanyagot használtuk, és a járművet fejlesztettük az üzemanyaghoz.
Ez a tendencia most azonban megfordul: az üzemanyagokat teszteljük, és ehhez építjük a különböző járműveket.
Az egyes földrészek szabályozásában fontos különbség, hogy százalékos arányban a tankban használt érték vagy a teljes jármű életciklusa jelenti a környezeti terhelési értéket. Kerekes Ervin, az AVL Hungary Kft. projektvezetője szerint az egyes földrészeken a politikai és üzleti érdekek is befolyásolják a szabályozást, szakmailag Japán tényalapú gondolkodása áll legközelebb a valódi környezetvédelmi törekvésekhez, ahol a hibrid meghajtás irányában végzik a fejlesztéseket.
A kecskeméti Neumann János Egyetem Innovatív Járművek és Anyagok Tanszékén világszínvonalú kutatásfejlesztés folyik a hidrogén- és a napelemhajtású járművek kialakításában, Kun Krisztián, a NJE jármű-technológiai kutatócsoport vezetője bemutatta az egyetem világversenyeken bizonyított napelemes Megalux autóját és az elektromos motorokat. Mint fogalmazott, bár egyre inkább a hosszú távú elektromos autózás felé tolódik a lakossági igény, de ezek egyre nagyobb akkumulátorokat feltételeznek. Az elektromos meghajtás rövid hatótávon, városi közlekedésre lehet alkalmas, de a szakember továbbra is azokat az üzemanyagokat tartja fenntarthatónak, ami visszatáplálható.
Zöldy Máté, a BME tudományos főmunkatársa úgy véli, nem lehet az infrastruktúra kérdése mellett elmenni, hiszen ha hirtelen a világon mindenki elektromos autóra váltana, akkor a jelenlegi hálózatokat is ehhez kell kiépíteni.
A szakember szerint érdemesebb a meglévő hálózat használatában gondolkodni olyan megújuló üzemanyaggal, ami etikai szempontból nem élelmiszer-alapú, de visszatáplálható, mint például a hidrogén vagy a hulladékból előállított üzemanyag.
A vegyészmérnökök és a járműmérnökök együtt gondolkodása még sosem volt ennyire fontos. – Ha globális problémát kell megoldani, akkor a globális számokat kellene vizsgálni. Az emberiség úgy működik, hogy feltalálunk valamit és azt mindenre akarjuk alkalmazni, de nem biztos, hogy ez a helyes irány. Jó ötlet-e az áramtermelést növelni, ha még nem oldottuk meg a forrást? Milyen a minősége a különböző eszközökkel megtermelt elektromos áramnak? A rendszerek közötti költséghatásokat, megújuló energiát mire használjuk, hogyan kötjük be a hálózatba? Az akkumulátorokon nem lehet hosszú távon energiát tárolni a vegyi anyagok lekötött formáihoz képest, tehát az erőműveket szigetüzemmódban érdemes használni – magyarázta Hanula Barna, a Széchenyi Egyetem Járműmérnöki Kar volt dékánja.
Számos kutatás zajlik a versenysportban is, ilyenek azok a fejlesztések, amelyek a CO2-kibocsátás csökkentésére irányulnak, azonban az itt dolgozó mérnökök is azt állítják, az elektromos meghajtással jelenleg jóval több környezeti megterhelést mértek, mint a belső égésű motorokkal. – A legjobb terület a kísérletezésre a motoros és autós versenysport, hiszen a világ kiváló vegyészei és mérnökei tesztelik a hatékonyságot a gyakorlatban – vélte Mészáros Virág, a HUMDA Hidrogén Munkacsoport vezetője, aki arról is beszélt, jelenleg a karbonsemleges szintetikus üzemanyagban látják azt a megoldást, amellyel 65 százalékkal csökkenthető a károsanyag-kibocsátás.
