Covid-19 miatt is kialakulhat a csontritkulás

Jelentősen, körülbelül 16 százalékkal nőtt hazánkban a csontritkulásban szenvedők száma a Covid-fertőzést követően – fogalmazott lapunknak Szijártó Katalin. A Budai Egészségközpont reumatológusa szerint ennek egyik oka lehet, hogy a koronavírus megnöveli a test gyulladásos faktorai­nak mennyiségét, ezzel egyidejűleg pedig növekedhet a csontbontó sejtek aktivitása. De a súlyos állapotú betegek kezelésére tartósan alkalmazott gyógyszerek, így a nagy dózisú szteroi­dok mellékhatása folytán is fokozódhat a csontvesztés.

1337363225 Fotó: Stock-Asso

– A Covid-járvány évek óta tartó jelenléte és a nagyszámú megbetegedések okán egyre többet tudunk a vírusról és annak rövid, valamint hosszú távú hatásairól. Az eddig megjelent tanulmányok felvetik a lehetőségét, hogy a súlyos fertőzésen átesettek körében romlik a csontszerkezet minősége, és megnövekedhet a következményes törést szenvedők száma – fogalmazott lapunknak Szijártó Katalin, a Budai Egészségközpont reumatológusa.

VIHAR A TESTÜNKBEN

Magyarországon a felmérések szerint az elmúlt években a felnőtt lakosság közel tíz százaléka, mintegy kilencszázezer ember szenvedett oszteoporózisban, az érintettek 82 százaléka nő, 18 százaléka férfi. Az emberi csontok tömege gyermekkortól közel harmincéves korig gyarapszik, majd a csontmennyiség folyamatosan csökken. A nők esetében a menopauza időszaka, a női hormonok változása jelenti a csontritkulás kockázatát, a férfiaknál pedig fokozatosan csökken a nemihormon-szint, így a hatvan-hetven éves kort elérve a csontvesztés mértékének kockázata megnő.
– Teljesen normális, hogy egy bizonyos életkor felett a csonttömegünk fokozatosan csökken. 

A gond az, amikor valaki az átlagon felül veszít a csonttömegéből. Márpedig a koronavírus-fertőzés számos olyan változást hozott magával, amely a csontok egészségét veszélyezteti. A Covid-vírus okozta kiterjedt gyulladás – például a tüdőgyulladás – esetén a szervezetünkben fellépő úgynevezett citokinvihar növeli a gyulladásos faktorok aktiválódását. 

Ezen kívül a betegség és a korlátozó intézkedések kapcsán jelentős tartós inaktivitás alakul ki. A Covid–19-vírus okozta megbetegedés esetén tartósan alkalmazott nagy dózisú szteroid­kezelés tovább növeli a csontritkulás kialakulásának veszélyét – ismertette a főorvos asszony.

JÓSÁGOS D-VITAMIN

Szijártó Katalin kiemelte: minden hosszan tartó inaktivitás a csonttömeg csökkenéséhez vezethet, például a vírusfertőzésben szenvedők akár hetekre ágyba kényszerülnek. – Megfigyelhető, hogy agyi történés miatt fél oldalukra lebénultak esetében, a bénulás oldalán az inaktivitás miatt alacsonyabb a csonttömeg. A mozgáshiány mellett a betegség során megváltozott táplálkozás, az elégtelen kalcium- és D-vitamin-bevitel is hozzájárulhat a csontvesztés kialakulásához.
– Az, hogy a Covid–19 milyen módon befolyásolja a csontanyagcserét, hogyan alakul ki a csontvesztés, még további kutatást igényel. Ismert, hogy vírusfertőzések elindíthatják és felgyorsíthatják a már bennünk lévő betegségek kialakulását – mutatott rá a reumatológus.

A szakemberek megfigyelték azt is, hogy Covid-fertőzés során a D-vitamin-hiányban szenvedő betegek esetében hétszer gyakrabban volt szükség intenzív osztályos kezelésre. 

Ez utal a D-vitamin szerepére, fontosságára. Ugyanakkor a túlzott D-vitamin-bevitel is kerülendő. Fontos, hogy évente ellenőrizzük laborvizsgálat során a vérben kimutatható vitaminszintet, amelynek alapján meghatározható, hogy mekkora dózisra van szükség. Akkor optimális az adagolás, ha a referenciatartományon belül a felső egyharmadban van az értékünk – tanácsolta a főorvos asszony.

ÉRZÉKENY MÉRLEG

Az oszteoporózis időben való felismerése és kezelése segít, hogy az érintettek minőségi életet tudjanak élni, és ne a fájdalom határozza meg mindennapjaikat. – A csontritkulás nem egy konkrét okra vezethető vissza. 

A betegség lehet örökletes, okozhatják felszívódási zavarok (irritábilis bélszindróma, glutén- és/vagy laktózérzékenység, Crohn-betegség), pajzsmirigybetegségek, hormonhiányos állapotok, tartósan alkalmazott gyógyszerek (nagy dózisú szteroidterápia, gyomorsavcsökkentők, vérhígítók) és a szenvedélybetegségek, mint a dohányzás, a drog- és az alkoholfogyasztás. 

De a hajszolt életmód, a nem megfelelő alvás, az inaktivitás vagy akár a túlzott fizikai terhelés is hozzájárulhat csontritkulás kialakulásához, következményes csonttöréshez. A csontrendszerünk egészsége tehát egy nagyon érzékeny mérlegen van, minden esetben az egyensúlyra kell törekednünk – jegyezte meg a doktornő.

GYÓGYSZEREK ÉS ÁLHÍREK

– Számos készítmény van már, amelyek alkalmazásával szép eredményeket lehet elérni a csontritkulás kezelése során, a megfelelő kalciumbevitel és D-vitamin-pótlás alapvetés. Emellett pedig az alendronát vagy ibandronát készítményekkel való kezelés is szükséges: van heti egy alkalommal, illetve havonta egyszer bevehető tabletta, háromhavonta vénásan adható injekció vagy évente egy infúziós kezelés is. A denosumab félévente egy injekció, továbbá előírás szerint adható parathormon injekciós kezelés, posztmenopauza esetén női hormonpótlás. A terápia meghatározása, nyomon követése oszteoporózis szakember feladata. 

Mindegyik hatóanyag beépülve a csontok természetes lebontási folyamatát lassítja, a további csonttörések kockázatát csökkenti: a csigolyatörések kockázatát ötven-hetven százalékkal, a combnyaktörés kockázatát negyven-ötven százalékkal.

 Minden esetben figyelembe kell venni, hogy milyen kísérő betegségei vannak a betegnek, szervezete melyik szer tartós alkalmazását tolerálja.
– Számos mellékhatásról olvashatnak az internetezők a csontritkulás gyógyszeres kezelésével kapcsolatosan. Egyik ilyen az állkapocs steril elhalásának lehetősége, amelynek százalékos előfordulása igen alacsony. Fogászati beavatkozás során a kezelt oszteoporotikus beteg feltétlenül közölje fogorvosával, hogy milyen csontritkulásra alkalmazható szereket szed, ezzel is elősegítve a teljes gyógyulást. Több évtizede gyógyítok csontritkulásos betegeket, fontosnak tartom a betegek felvilágosítását és együttműködésük megnyerését, hogy elkerülhessük a mellékhatásokat, ugyanakkor elérjük a megfelelő terápiás eredményt, az életminőség javulását – hívta fel a figyelmet a szakorvos.

VISSZAVEZETÉS AZ ÉLETBE

A csontritkulás okozta esetleges sérülések, törések korai szakaszában a legfontosabb, hogy nyugalomba helyezzük a csontokat. Akár hat–tíz hét is lehet, mire a csontátépülés megtörténik, ez az időtartam függ a betegek általános állapotától, életkorától és a törés típusától. 

Ebben az időszakban szükséges a szakszerű fájdalomcsillapítás és a kímélés. Ezután még további heteket igényel a teljes gyógyulás, ami után elindulhat az életbe való visszavezetés. A gyógyszeres kezelés mellett elengedhetetlen a gyógytorna is, hogy a fájdalom és az inaktivitás miatti izomveszteség visszapótlódjon. A vázizmok erősítésével ráadásul csökkenthető a gerincre nehezedő teher, ezáltal a fájdalom is mérséklődik.
– A fájdalom a törésből és abból adódik, hogy nem tart jól az izomzat, nem tehermentesíti a gerincet. Az izomzat megerősítése azonban hosszú idő, több hónap, mire a megfelelő izomerő visszatér, hiszen a fejlesztés nem a normál, hanem egy csökkent izomzatról indul. A mozgás ne legyen megterhelő, fájdalmas, fontos a fokozatosság. Előfordul, hogy a gyógytorna eleinte nem annyira kellemes és enyhe izomlázat is okozhat, ám az egyértelmű fájdalomfokozódás mindig annak a jele, hogy még korai az alkalmazott aktivitási forma. Amíg évtizedekkel ezelőtt gyógyíthatatlannak vélték a csontritkulást, ma már számos terápia áll a rendelkezésünkre. Éljünk ezekkel! – mutatott rá Szijártó Katalin.

CSONTOK, OKOSAN

A megfelelő csonttömeg eléréséhez és annak fenntartásához a kalciumbevitel feltétlenül szükséges, a napi javasolt bevitel 1000 mg. – Hazánkban a felnőtt lakosság ennél kevesebbet visz be táplálékkal. A kalcium étkezéssel történő bevitele azonban nem önálló tényező, ugyanis a fehérjék, a vitaminok és más ásványi anyagok is jelentős szerepet játszanak a csontképzésben. Közismert, hogy a kalcium beépülését bizonyos tényezők segítik, mint például a D-vitamin, a tejcukor, savas közeg. Más tényezők viszont gátolják, így a túlzott, tartós fehérjebevitel, magas foszforbevitel és a túl sok zsiradék – hívta fel a figyelmet Erdélyi Alíz dietetikus, táplálkozástudományi szakember.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára szerint ugyanakkor nem elég önmagában az élelmiszerek kalciumtartalmára koncentrálni; a foszfor például nagy feleslegben rontja a kalcium felszívódását, míg a túlságosan nagy mennyiségű fehérjebevitel növeli a kalcium ürítését a vizelettel, vagyis az ajánlott mennyiségű és minőségű fehérjebevitel túllépése nem segíti, hanem inkább rontja a szervezet kalciumszintjét.

– Becslések szerint a gyermekeknél a csúcscsonttömeg 10 százalékos növekedése 50 százalékkal csökkenti a csontritkulásos törések kockázatát felnőttkorban. A fiatalkorban megszerzett csonttömeg fontos meghatározója a csontritkulásos törések kockázatának későbbi életében. Minél nagyobb a csonttömeg csúcsa, annál kisebb a csontritkulás kockázata – tájékoztatott a táplálkozástudományi szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, a megelőzés szempontjából a legfontosabb az egészséges táplálkozás.

Nagy segítség lehet az MDOSZ által megalkotott OKOSTÁNYÉR®. A Magyar Tudományos Akadémia ajánlásával is rendelkező útmutatónak külön honlapja is van, ahol mind a 6-17 éves ifjak, mind a felnőttek praktikus, közérthető információkat kapnak (www.okostanyer.hu). A 60 év feletti korosztály pedig a „Mérőkanál” elnevezésű weboldalon ( https://merokanal.hu/) tájékozódhat és kaphat táplálkozási ajánlásokat.

Olykor azonban hiába étkezünk és élünk csontbarát módon, gyakori, hogy az osteoporosis mögött valamilyen felszívódási zavar áll. – A gyomor-bélrendszer betegségei befolyásolhatják a tápanyag felszívódását, így az egyéneket jobban kitéve a csontritkulás és a törések kockázatának. A gyulladásos bélbetegségek (IBD), cöliákia, anorexia nervosa és a laktózérzékenység is egyike azoknak a betegségeknek, amely a csontok egészségét veszélyeztetik – magyarázta Erdélyi Alíz dietetikus, majd hozzátette, ha ezeket a rendellenességet nem diagnosztizálják vagy rosszul kontrollálják, a táplálékból származó tápanyagok – beleértve a kalciumot és a D-vitamint is – nem tudnak megfelelően felszívódni.

Borítókép: A mozgásszegény életmód mellett számos tényező befolyásolhatja a csontvesztés kialakulását (Fotó: Shutterstock)